| |||||
| |||||
Name
The Surah is so designated after the word al-bayyinah occurring at the end of the first verse.
Period of Revelation
Where it was revealed, at Makkah or Madinah, is also disputed. Ibn Az Zubair and Ata bin Yasar hold the view that it is Madani. Ibn Abbas and Qatadah are reported to have held two views, first that it is Makki, second that it is Madani. Hadrat Aishah regards it as a Makki Surah. Abu Hayyan, author of Bahr al-Muhit, and Abdul Munim ibn al- Faras, author of Ahkam al-Quran, also have preferred to regard it as Makki. As for its contents, there is nothing in it to indicate whether it was revealed at Makkah or at Madinah.
Theme and Subject Matter
Its having been placed after Surahs Al-Alaq and Al-Qadr in the arrangement of the Quran is very meaningful. Surah Al-Alaq contains the very first revelation, while Surah Al-Qadr shows as to when it was revealed, and in this Surah it has been explained why it was necessary to send a Messenger along with this Holy Book.
The people of the world, be they from among the followers of the earlier scriptures or from among the idolaters, could not possibly be freed from their state of unbelief, until a Messenger was sent whose appearance by itself should be a clear proof of his apostleship, and he should present the Book of God before the people in its original, pristine form, which should be free from every mixture of falsehood corrupting the earlier Divine Books; and which should comprise sound teachings.
| |||||
Elnevezés
Az első versben szerepel az al bayyina, a bizonyosság, ami a címadó szó.
A kinyilatkoztatás ideje
Hogy Mekkai, vagy Medinai-e, az vitatott. Ibn Zubair és Ata bin Yasar Medinainak tartja, Ibn Abbas és Qatada szerint mindkettő változat lehetséges. Aishah Mekkai Szúrának közölte. Abu Hayyan, a Bahr al.Muhit szerzője és Abdul Munim Ibn al-Faras, az Ahkam al-Quran írója Mekkai eredet mellett voksol. Se tartalom, se stílusjegyek alapján nem eldönthető.
Mondanivaló
Sokat mondó, hogy az Al-Alaq és az Al-Qadr Szúrákat követi a Korán Szúráinak sorában. Az Al-Alaq Szúra a legelső Korán kinyilatkoztatás, az Al-Qadr pedig megmutatja a kinyilatkoztatás idejét. Ezek a versek elmagyarázzák, miért volt szükséges Próféta küldése a Szent Könyvvel együtt.
A világon élő emberek vagy a korábbi kinyilatkoztatások követői, vagy bálványimádók voltak. Őket nehezen lehetett volna saját útjukról elmozdítani. Egy Prófétát kellett elküldeni, aki új alapokról kezdte a hirdetést, aki Isten Könyvét a maga eredeti formájában közli és adja tovább az embereknek hamisítás nélkül.
| |||||||||||||||||||
In the name of God, Most Gracious, Most Merciful
A Mindenható és Könyörületes Allah nevében
1. Kik hitetlenek a Könyv Népéből és bálványimádók, nem akarnak letérni (saját útjukról), míg el nem ér hozzájuk a bizonyosság [1].
2. Egy Allahtól jövő Próféta recitálja a tiszta, szeplőtelen Írást.
3. Miben ott az egyenes törvény.
4. Nem szakadtak szét (szektákra) az Írás Népei, csak miután elért hozzájuk a bizonyság.
5. Nem volt más elrendelésük, mint hogy imádkozzanak Allahhoz őszinte odaadást tanúsítva Neki, egyenesen, tartsák meg az imát és adjanak kötelező alamizsnát. Ez az Egyenes Hitvallás [2].
6. Kik megtagadják az Igazságot az Írás Népéből, és a bálványimádók, a Pokolra jutnak, hol mindörökkön lesznek. Ezek ők, a leghitványabb teremtmények.
7. Kik hisznek, jókat cselekszenek, ezek ők, a legjobb teremtmények.
8. Jutalmuk Uruknál az Éden Kertjei, mik alatt folyók futnak, s ebben ők mindörökkön lesznek. Allah megelégíti őket és ők is megelégítik Őt. Ez annak jár, ki féli Urát.
| |||||
[1] The People of the Book immediately referred to are the Jews and the Christians, who had received scriptures in the same line of prophecy in which came our holy Prophet. Their scriptures should have prepared them for the advent of the greatest and last of the Prophets. For the Jewish scriptures promised to the Jews, cousins or brethren to the Arabs, a prophet like Moses: “The Lord thy God will raise up unto thee a Prophet from the midst of thee, of thy brethren, like unto me; unto him ye shall hearken” (Deuteronomy 18:15). And Christ promised a Comforter (John 14:16; John 15:26; and John 16:7; see Quran 61:6) almost by name. The People of the Book fell from the true, straight, and standard religion, into devious ways, and would not come to the true Path until (they said) they were convinced by the arrival of the promised Prophet. But when the promised Prophet came in the person of Muhammad, they rejected him
[1] Az Írás Népéhez, tehát a Zsidókhoz és Keresztényekhez, a Prófécia ugyanazon ágán jutott el Könyv, mint Mohammed Próféta esetében. Írásaik említést tesznek egy „utolsó” Próféta eljöveteléről, aki beteljesíti Allah küldetését. A Zsidók esetében: „Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok!” (Mózes V. 18:15) Az értelmezők az „atyádfiait” az Arabokra értik. Az Újszövetség János Evangéliuma több helyen is jelzi egy „Vigasztaló” eljövetelét, aki majd kivezeti az embereket (János 14:16; János 15:26 és János 16:7, lásd Korán 61:6). Az Írás Népei azt állítják, hogy addig nem térnek vissza az egyenes útra, míg meg nem győződnek az ígért Próféta megérkezéséről. De amikor a Próféta, Mohammed személyében megérkezett, elutasították őt.
[2] The three eternal principles of Religion are:
1. sincere devotion to Allah;
2. Prayer and Praise as drawing man nearer to Allah; and 3. the service of Allah’s creatures by deeds of practical charity.
[2] A vallás három örökös alappillére:
1. Őszinte odaadás Allahnak.
2. Ima és Fohász, mivel az ember közel kerül Allahhoz. 3. Allah teremtményinek szolgálata tettekkel és jótékonykodással.
