| |||||
| |||||
Name
The Surah takes its name from verse 4 in which the word hujurat has occurred.
Period of Revelation
Traditions show and the subject matter of the Surah also supports the same that this Surah is a collection of the commandments and instructions sent down on different occasions, which have been put together because of the relevancy of the theme. Moreover, the traditions also show that most of these commandments were sent down during the final stage of the Holy Prophet’s life at Madinah. For instance, about verse 4 the commentators state that it was sent down concerning the Bani Tamim whose deputation had arrived in Madinah and started calling out to the Holy Prophet from outside the apartments (hujurat) of his wives, and according to all biographical books on the Holy Prophet’s life this deputation had visited Madinah in A. H. 9. Likewise, about verse 6 a large number of the traditions of Hadith confirm that it was sent down concerning Walid bin Uqbah whom the Holy Prophet had sent to collect the zakat from the Bani al-Mustaliq, and it is well known that Walid bin Uqabah had become a Muslim on the conquest of Makkah.
Subject Matter and Topics
The subject matter of this Surah is to teach the Muslims the manners worthy of true believers.
In the first five verses they have been taught the manners they should observe with regard to Allah and His Messenger.
Then, they have been given the instruction that it is not right to believe in every news blindly and to act according to it, without due thought. If information is received about a person, a group or a means is not reliable, it should be tested and examined to see whether the news is authentic or not before taking any action on it.
Then, it has been told what attitude should the other Muslims adopt in case two groups of the Muslims fall to mutual fighting.
Then the Muslims have been exhorted to safeguard against the evils that corrupt collective life and spoil mutual relationships. Mocking and taunting each other, calling others by nicknames, creating suspicions, prying into other people’s affairs and back biting are the evils which are not only sins in themselves but they also corrupt society. Allah has mentioned all these evils separately and forbidden them as unlawful.
After this, the national and racial distinctions that cause universal corruption in the world have been condemned. Nations and tribes and families pride of Ancestry and their looking down upon others as inferior to themselves and their pulling down others only for the sake of establishing their own superiority is an important factor that has filled the world with injustices and tyranny. Allah in a brief verse has cut at the root of this evil by stating that all men are descendants of the same one pair and their division into tribes and communities is only for the sake of recognition, not for boasting and pride, and there is no lawful basis of one man’s superiority over the other except on the basis of moral excellence.
In conclusion, the people have been told that the real thing is not the verbal Profession of the Faith but to believe in Allah and His messenger truly, to obey them in practical life and to exert sincerely with one’s self and wealth in the cause of Allah. True believers are only those who adopt this attitude. As for those who profess Islam merely orally without affirmation by the heart and then adopt an attitude as if they had done someone a favor by accepting Islam, may be counted among the Muslims in the world, may even be treated as Muslims in society, but they cannot be counted as believers in the sight of Allah.
| |||||
Elnevezés
A Szúra címe a 4. versben hangzik el.
A kinyilatkoztatás ideje
A Hadiszok és támakörök azt igazolják, hogy ez a Szúra csokorba gyűjti azokat az instrukciókat, melyek különböző alkalmakkor nyilatkoztattak ki. A Hadiszok arra is rávilágítanak, hogy ezek az elrendelések a Próféta életének utolsó szakaszában, Medinában születtek. A 4. versről kommentátorok úgy tartják, hogy Bani Tamim küldöttségének idején nyilatkoztatott ki, akik Medinában tettek látogatást és a Prófétát feleségei lakosztályából hívták ki, holott a Próféta életrajz írói többségében úgy nyilatkoznak, hogy ez a látogatás a Hidzsra 9. évében történt Medinában. A 6. versről számos Hadisz állítja, hogy Walid bin Uqbah küldetésére utal, akit a Próféta Bani al-Mustaliq törzséhez irányított, a Zakat adó beszedésére. Itt pedig az okozza az ellentmondást, hogy Walid bin Uqba köztudottan csak Mekka visszafoglalása után lett Muszlim.
Témakörök
A Szúra a Muszlimok illő viselkedésének szabályaival foglalkozik. Az első öt versben Allahhal és az Ő Prófétájával szembeni tiszteletteljes viselkedésre hívja fel a figyelmet.
Majd arra születik instrukció, hogy nem kell minden hírt vakon készpénznek venni és aszerint cselekedni, meggondolatlanul. Ha valakiről tájékoztatást kapunk, csak a megfelelő bizonyosság és hiteles források megerősítése után döntsük el, hogy az információ igaz, érdemes-e arra, hogy továbblépjünk, vagy nem.
Hogy kell viselkedni egy harmadik félnek akkor, ha a Muszlimok egymás közt harcolnak?
A Muszlimoknak vissza kell fogni magukat a gonosz csábításától, ami megmérgezi magán és társadalmi életüket. Tilos egymást gúnyolni, becenéven, ill. lekicsinylően illetni egymást, feltevéseket gyártani, rágalmakat elhinteni, mások magánéletében, dolgaiban kotorászni. Ezek nem csak egyszerű bűnök magunk ellen, hanem a társadalom megrontásához vezetnek.
El kell ítélni a nemzeti sovinizmust és az etnikumok közti rasszizmust. Nemzetek, dinasztiák származási alapon érzett büszkesége és az ezzel kapcsolatos felsőrendűségi érzés táplálása igazságtalansághoz, zsarnoksághoz vezet. Ezzel kapcsolatban Allah tömören elvágja a gonosz útját. Az egész emberiség egy emberpár leszármazottja. A belőlük származó törzsek, népek különbözősége arra való, hogy megismerjük egymást és felfedezzük a legfontosabb összekötő kapcsot közöttünk: a morális erényeket, melyek egyedül képezhetik a rangsorolás alapját.
Következtetésként Allah felszólít a hit gyakorlati követésére a mindennapi életben és nem a szavak szintjén csupán. Lehet, hogy a világon sok ember vallja magát Muszlimnak szóban, de ez nem jelent semmit. Az a lényeg, hogy Allah Muszlimnak tart-e minket?
| |||||||||||||||||||
In the name of God, Most Gracious, Most Merciful
A Mindenható és Könyörületes Allah nevében
1. Ó, kik hisznek! Ne tolakodjatok Allah és az Ő Prófétája elé és őrizkedjetek Allahtól. Mert bizony, Allah a Meghalló, a Mindentudó [1].
2. Ó, kik hisznek! Ne emeljétek hangotokat a Próféta hangja fölé és ne hangoskodjatok vele beszéd közben, mint ahogy egymás közt hangoskodtok, nehogy tetteitek hiábavalókká legyenek és ti nem is érzékelitek.
3. Kik visszafogják hangjukat Allah Prófétájánál, ezek ők, kiknek szívét Allah vizsgának tette ki őrizkedésből. Megbocsájtás jár nekik és hatalmas bér.
4. Kik a hátsó lakosztályok mögül kiáltanak hozzád, legtöbbjük nem fogja fel [2].
5. Ha türelemmel lennének, míg kijössz hozzájuk, jobb lenne nekik és Allah a Megbocsájtó, a Kegyelmes,
6. Ó, kik hisznek! Ha züllött életű hoz nektek híreket, bizonyosodjatok meg felőle, nehogy ártsatok vele valakinek tudatlanul, majd megbánjátok azt, mit tettetek [3].
7. Tudjátok meg, hogy köztetek van Allah Prófétája. Ha ő engedelmeskedne nektek sok dologban, biztos, hogy balszerencse érne titeket. De megszerettette veletek a hitet és feldíszítette azt szíveitekben. Meggyűlöltette veletek a hitetlenséget, a züllöttséget, az engedetlenséget. Ezek ők, kik helyes irányban haladnak [4],-
8. Kiváltságképpen és Kegyként Allahtól. Allah Bölcs veletek.
9. Ha két hívő tábor harcba keveredik, tegyetek békét közöttük. De ha egyikük irigy, kapzsi vággyal veti magát a másikra, küzdjétek le azt, amelyik törvényt szeg, míg vissza nem tér Allah elrendelésébe. Ha visszatért, teremtsetek békét köztük Igazsággal, Méltányossággal, mert bizony, Allah szereti a méltányosakat [5].
10. Mert bizony a hívők testvérek. Teremtsetek békét testvéreitek között és őrizkedjetek Allahtól, hátha tán kegyelmet nyertek.
11. Ó, kik hisznek! Ne tegye egyik társaság se nevetségessé a másikat. Lehet, hogy ők (a másikak) jobbak náluk. Asszonyok se (nevessék ki) az asszonyokat. Lehet, hogy jobbak azok, (kiken nevetnek). Ne becsméreljétek egymást és ne sértegessétek egymást gúnynevekkel. Becstelen a züllött név a hit után. Kik nem fogadnak bűnbánatot, azok (valóban) bűnösök [6].
12. Ó, kik hisznek! Kerüljetek el mindenféle gyanúsítgatást. Mert bizony, néhány gyanú vétek. Ne kémkedjetek, és ne terjesszétek egymás rosszhírét. Vagy tán egyikőtök holt testvére húsát szeretné enni? Ez gyűlöletes lenne nektek. Őrizkedjetek Allahtól, mert bizony Allah a Megenyhülő, a Kegyelmes [7].
13. Ó, emberek! Megteremtettünk titeket az (egy pár) férfiból és nőből. Megtettünk benneteket népekké és törzsekké, hogy megismerjétek egymást. Mert bizony, a legnemesebb köztetek Allah Színe előtt az, ki a legőrizkedőbb. Allah a Mindentudó, az Értesült [8].
14. Az sivatagi Arabok így szólnak: „Hiszünk.” Mondd: „Ti nem hisztek, de mondjátok (csak), hogy: alávetjük magunkat Allah akaratának. Mert még nem tért be a hit szívetekbe. Ha engedelmeskedtek Allahnak és az Ő Prófétájának, Ő nem fogja lekicsinyíteni tetteiteket egyáltalán. Mert bizony, Allah a Megbocsájtó, a Kegyelmes [9].
15. Azok a hívők, kik hisznek Allahban, az Ő Prófétájában, majd nem kételkednek, de küzdenek vagyonukkal és életükkel Allah Útján. Ezek ők, az Igazak.
16. Mondd: „Tán ti akarjátok kitanítani Allahot hitvallásotokról? Allah tud mindent, mi az Egeken és a Földön van, Allah mindenek Tudója [10].
17. Éreztetik veled, hogy miattad vették fel az Iszlámot. Mondd: „Nem nekem tesztek szívességet Iszlámotokkal. Mi több! Allah tesz nektek szívességet azzal, hogy elvezet titeket a hitre, ha igazak vagytok [11].”
18. Mert bizony, Allah Ismeri az Egek és a Föld titkait. Allah Látója annak, mit tesztek.
| |||||
[1] Several shades of meaning are implied: • do not make yourselves conspicuous in word or deed when in the presence of Allah (e.g. in a Mosque, or at Prayers or religious assemblies): • do not anticipate in word or deed what your Leader (Allah’s Messenger) may say or do; • do not be impatient, trying to hasten things before the time is ripe, of which the best Judge is Allah, Who speaks through His Messenger. Be reverent in all things, as in the presence of Allah: for He hears and sees all things. • Look to the Quran and the Sunnah of the Prophet (peace be on him) for guidance and let nothing else take precedence of them.
[1] Többféle jelentés és jelentésárnyalat lehetséges: 1. Ne viselkedjetek, kihívó, feltűnő módon szóban és cselekedetben Allah előtt (Mecsetben, vallási közösségben, stb.) 2. Ne vágjatok közbe vallási vezetőtök szavába, tetteibe. 3. Ne siettessétek a dolgokat még azelőtt, hogy az idő nem érett meg rájuk. Allah a legjobb Ítélő, Aki az Ó Prófétáján keresztül szól az emberekhez. Úgy viselkedjetek előtte, mintha Allah előtt lennétek, Aki tud és Lát mindent. 4. Keressétek az Útmutatást a Koránban, a Próféta Szunnájában és csak az ő példájukat használjátok.
[2] To shout aloud to your Leader from outside his Apartments shows disrespect both for his person, his time, and his engagements. Only ignorant fools would be guilty of such unseemly behaviour. It is more seemly for them to wait and bide their time until he is free to come out and attend to them. But, with the Messenger of Allah, much is forgiven that is due to lack of knowledge and understanding. In an earthly Court, ignorance of the Law excuseth no man. If a man behaved in that way to the General of an army or the Governor of a Province, not to speak of an earthly King, he would be laid hands on by the Guard, and could never gain the access he desires.
[2] Ha valaki csak úgy bekiabál a Vezetőjéhez nem tisztelve őt, idejét és elfoglaltságát, nagy tiszteletlenségre vall. Csak tudatlan bolondok tesznek ilyet. Sokkal jobban tennék, ha megvárnák, míg szakít rájuk időt és kijön hozzájuk. De Allah Prófétájánál sok minden megbocsájtható. Ha ugyanezt egy földi hivatást betöltő vezetővel tennék, mondjuk egy idegenben állomásozó katonai hadtest tábornokának ablakán üvöltöznének be, valószínű más reakcióra számíthatnának. A törvény nem ismerete nem ment fel a büntetés alól.
[3] All tittle-tattle or reports-especially if emanating from persons you do not know-are to be tested, and the truth ascertained. If they were believed and passed on, much harm may be done, of which you may have cause afterwards to repent heartily. Scandal or slander of all kinds is here condemned. That about women is specially denounced: 24:11-20; 23-26
[3] Pletykák, híresztelések, különösen, ha azok általunk ismeretlen személyektől származnak, ellenőrzésre szorulnak. Ha ezek megerősítés nélkül mennek tovább és kellemetlenséget okoznak ártanak embereknek, akkor ennek a bűnnek mi is részesei vagyunk. Rágalmakba, gyanúsítgatásokba nem szabad beállnunk. Ez nőkre különösen vonatkozik, lásd 24:11-20 és 23-26.
[4] The messenger of Allah, if he consults his friends and associates, should not be expected to follow their advice in all matters. The judgment and responsibility are his: he sees farther than the rest, and he is not swayed by personal feeling as others may be.
[4] Ha Allah Prófétája konzultál követőivel, nem várható el tőle, hogy tanácsaik szerint döntsön mindenben. Öt terheli a döntés felelőssége és ő messzebbre lát, mint bárki más. Emellett nem hat rá személyes érdekeltség, csak küldetésének véghezvitele.
[5] Individual quarrels are easier to compose than group quarrels, or, in the modem world, national quarrels. But the collective community of Islam should be supreme over groups or nations. It would be expected to act justly and try to compose the quarrel, for peace is better than fighting. But if one party is determined to be the aggressor, the whole force of the community is brought to bear on it. The essential condition of course is that there should be perfect fairness and justice and respect for the highest principles; for Islam takes account of every just and legitimate interest without separating spiritual from temporal matters. The League of Nations failed because these essentials were absent and today the United Nations fails for the same reason.
[5] Az összetűzéseknek minden fajtáját érinti a vers, legyenek azok egyéniek, csoportosak, vagy nemzetek közöttiek. Az Iszlám kollektív hívőközössége több joggal van felruházva, mint csoportok, vagy nemzetek. Ezt a jogot az Igazság beteljesítésére kötelessége gyakorolni. Joga van békétlenségeket, összeütközéseket lecsillapítani, békét teremteni, mert a béke jobb, mint a harc. De ha az egyik fél agresszor, akkor az egész kollektív hívő közösség kötelessége, hogy ellene forduljon és lerendezze. Igazságot és méltányosságot kell érvényesíteni mindenkor, a legmagasabb elvi elvárások szerint. Az Iszlámban az Igazság és Méltányosság evilági megítélése nem választható el, annak spirituális megítélésétől, tehát nem rögzülhet a döntés a mindennapi anyagi érdekek szintjére. Az Iszlám Jogi megítélése szerint az ENSZ működése hosszútávon holtvágányra jut, ha nem ezeket az elveket érvényesíti.
[6] Mutual ridicule ceases to be fun when there is arrogance or selfishness or malice behind it. We may laugh with people, to share in the happiness of life: we must never laugh at people in contempt or ridicule. In many things they may be better than ourselves!
An offensive nickname may amount to defamation, but in any case there is no point in using offensive nicknames, or names that suggest some real or fancied defect.
[6] A nevetés, jó hangulat akkor szórakoztató, ha nincs mögötte önzés, gúny és mások lejáratása. Együtt nevethetünk másokkal, hogy részesei legyünk örömüknek, de sohasem nevethetünk ki, vagy tehetünk nevetségessé másokat. Bizonyos, hogy akiket kinevetünk, több tekintetben jobbak nálunk.
Sértő, becsmérlő gúnynevek használata is kerülendő, amivel nevetségessé teszünk másokat, vagy melyek lejáratják őket testi hibájuk, vagy valamilyen tulajdonságuk miatt.
[7] Most kinds of suspicion are baseless and to be avoided, and some are crimes in themselves: for they do cruel injustice to innocent men and women.
Spying, or enquiring too curiously into other people’s affairs, means either idle curiosity, and is therefore futile, or suspicion carried a stage further, which almost amounts to sin.
Back- biting also is a brood of the same genus. It may be either futile but all the same mischievous, or it may be poisoned with malice, in which case it is a sin added to sin.
No one would like even to think of such an abomination as eating the flesh of his brother. But when the brother is dead, and the flesh is carrion, abomination is added to abomination. In the same way we are asked to refrain from hurting people’s feelings when they are present; how much worse is it when we say things, true or false, when they are absent!
[7] A legtöbb gyanúsítgatás alaptalan és kerülendő. Néhányuk egyenesen bűn, mert komoly igazságtalanságot hordoz ártatlan embereknek, férfiakról és nőkről.
Mások ügyeiben való matatás, kémkedés, ha csak merő kíváncsiságból történik, akkor teljesen hiábavaló, ha pedig ennél több, akkor komoly bűn is lehet.
Rosszhír keltés és terjesztés ugyancsak lehet hiábavaló, de ha tudatos, vagy alapvető hazugságokat is tartalmaz egy lejárató kampány érdekében, akkor ez túlnő a pletyka szintjén és komoly bűn.
Senki sem gondolhat olyanra, hogy fivére húsát eszi. De ha fivére halott, akkor annak fogyasztása kétszeres bűn. A bűn hozzáadódik egy másik bűnhöz. Ilyen az, ha valaki pletykát terjeszt, majd gyanúsítgat és hogy talpon maradjon, még hazugsággal is tetézi beszédét és lejáratásba kezd.
[8] This is addressed to all mankind and not only to the Muslim brotherhood, though it is understood that in a perfected world the two would be synonymous. As it is, mankind is descended from one pair of parents. Their tribes, races, and nations are convenient labels by which we may know certain differing characteristics. Before Allah they are all one, and he gets most honour who is most righteous.
[8] Ez a vers nem csak a Muszlimokhoz, hanem a Földkerekség minden emberéhez szól. Aki érti az Iszlám lényegét, Muszlim elnevezés alatt is az emberiséget érti, de sajnos ma ez nem így van. Az emberiség egy emberpártól származik, a mi ősatyánktól és ősanyánktól. Törzsek, etnikumok, nemzetek jöttek létre, melyek más viszonyok között, más kultúrákat, alakulatokat, viszonyulásokat hoztak létre. Allah előtt, azonban ők mind egyek, egyformák! Az Ő számára csak egyenességük őrizkedésük, becsületességük, szolgálatuk alapján van különbség egyén és egyén között! Semmi más nem számít!
[9] The desert Arabs were somewhat shaky in their faith. Their hearts and minds were petty, and they thought of petty things, while Islam requires the complete submission of one’s being to Allah. Some of the failings of the desert Arabs are described in 48:11-15. But the reference here is said to be to the Banu Asad, who came to profess Islam in order to get charity during a famine.
[9] A sivatagi Arabok hite felszínes volt. Szívük és eszük csak a leggyakorlatiasabb dolgokat fogta fel, az elvont dolgok iránt érzéktelenek voltak. Az Iszlám, viszont teljes alávetettséget és odaadást rendel el Allah iránt. A sivatagi Arabok néhány tulajdonságát a 48:11-15 ismerteti. Az itteni utalás Banu Asad törzsére vonatkozik, akik azért vették fel az Iszlámot, hogy az éhínség idején segélyben részesüljenek.
[10] ‘You say (or perhaps even think) that you are Muslims, but where are the fruits of your Faith? Allah knows the innermost motives and secrets of your heart, and you cannot deceive Him by attaching a certain label to yourselves’. Alas! that this answer to the desert Arabs is true of so many others in our own times!
[10] „Azt állítjátok, hogy Muszlimok vagytok. Akkor hol vannak hitetek gyümölcsei? Allah a Legjobb Tudója legbelsőbb motivációitoknak és annak, hogy mit titkoltok szívetekben. Nem téveszthetitek meg Őt azzal, ha valamilyen címmel, jogosultsággal ruházzátok fel magatokat”. Ez a válasz a sivatagi Araboknak és igaz ma is nagyon sok emberre!
[11] Islam in itself is a precious privilege. By accepting it we confer no favour on its preacher or on any community. If the acceptance is from the heart, it is a great favour done to those who accept, that the Light of Allah has entered their hearts and they have received guidance.
[11] Az Iszlám egy becses kiváltság. Ha elfogadjuk, akkor nem másoknak teszünk szívességet, nem mások kedvében akarunk ezzel járni. Ha az elfogadás szívből jön, az hatalmas kiváltság annak, kinek szívében megtapad. Allah Világossága tölti el és Útmutatást kap általa.