| |||||
| |||||
Name
The Surah takes its name “Al-Furqan” from the first verse. Though it is symbolic like the names of many other Surahs, it has a close relation to its subject matter.
Period of Revelation
It appears from its style and subject matter that, like Surah Al- Mu’minun, it was also revealed during the third stage of Prophethood at Makkah. Ibn Jarir and Imam Razi have cited a tradition of Dahhak bin Muzahim that this Surah was revealed eight years before Surah An Nisa. This also confirms our opinion as to its period of revelation.
Subject Matter and Topics
The Surah deals with the doubts and objections that were being raised against the Qur’an, the Prophethood of Muhammad (Allah’s peace and blessings be upon him) and his teachings by the disbelievers of Makkah. Appropriate answers to each and every objection have been given and the people have been warned of the consequences of rejecting the Truth. At the end of the Surah, a clear picture of the moral superiority of the Believers has been depicted as in the beginning of Surah Al-Mu’minun, as if to say, ‘Here is the criterion for distinguishing the genuine from the counterfeit. This is the noble character of those people who have believed in and followed the teachings of the Holy Prophet and this is the kind of people that he is trying to train. You may yourselves compare and contrast this type of people with those Arabs, who have not as yet accepted the Message, and who are upholding “ignorance” and exerting their utmost to defeat the Truth. Now you may judge for yourselves as to which you would like to choose.” Though this question was not posed in so many words, it was placed before every one in Arabia in a tangible shape. It may be noted that during the next few years, the practical answer given to this question by the whole nation, with the exception of a small minority, was that they chose Islam
| |||||
Sayyid Abul Ala Maududi – Tafhim al-Qur’an – A Korán Jelentése c. munkája nyomán
Elnevezés
A Furqan (Ismérvek) szó az első versben szerepel és ebből ered a Szúra elnevezése.
A kinyilatkoztatás ideje
A stílus és tartalom alapján a 23. Muminoon (Hívők) Szúrával egy időben nyilatkoztatott ki, ami a Próféta Mekkai időszakának harmadik negyedére esik. Ibn Dzsarir és Imam Razi egy Hadiszt említ Dahhak bin Muzahimtól, aki közli, hogy ez a Szúra a 4. An-Nisa (Asszonyok) Szúra előtt nyolc évvel született. Ez megerősíti feltevésünket a kinyilatkoztatás idejét illetően.
Tárgykör
A Szúra azokkal az ellenvetésekkel és kételyekkel foglalkozik, melyeket a Koránnal és Mohamed (béke reá) Próféciájával szemben fogalmaztak meg Mekkában a hitetlenek. Minden felvetésükre választ kapnak, egyben figyelmeztetik őket az Igaz Hit elvetésének következményeire. A Szúra végén, ugyanúgy, mint az 23. Al-Muminoon (Hívők) Szúra elején, kijelentés hangzik el a hívők magas morális értékeivel kapcsolatban: „Itt van az Ismérve annak, mi az eredeti és mi a hamis. A Próféta tanításait követők nemes karaktere szembetűnő. Összehasonlíthatjátok őket azokkal az Arabokkal, akik nem fogadták el az Üzenetet és a „Tudatlanság” hiedelmeit fordítják szembe az Igazsággal. Döntsétek el magatok, melyiküket választjátok?” A választ megadta a nép. Évekkel ezután Arábia túlnyomó része az Iszlámot választotta.
| |||||||||||||||||||
In the name of God, Most Gracious, Most Merciful
A Mindenható és Könyörületes Allah nevében
1. Legyen áldott, Ki lebocsátotta az Ismérveket az Ő szolgálójára intésként a teremtmények számára [1],-
2. Akié az Egek és a Föld Mindenhatósága. Nem nemzett gyermeket, s nincs társa a Mindenhatóságban. Aki megteremtett minden dolgot és a maga mértékével mérte azokat ki [2].
3. Rajta kívül vettek más isteneket, mik nem teremtenek semmit és maguk is teremtmények. Nem bírnak maguknak sem ártani, sem használni. Nincs bírásuk sem a Halál, sem az Élet, sem a Feltámadás felett [3].
4. A hitetlenek így szólnak: „Ez nem más, mint koholmány, mit kitalált és mások segítettek ebben neki.” Gazsággal jöttek elő és hamissággal [4].
5. Mondják: „Az elődök meséi, miket lejegyeztetett, míg diktálták neki azokat reggel és este [5].”
6. Mondd: „Az bocsátotta le, Ki ismeri az Egek és Föld rejtélyét. Mert bizony, Ő a Megbocsájtó, a Kegyelmes [6].
7. Mondják: „Miféle Próféta ez, ki ételt eszik és piacra jár? Miért nem küldtek le hozzá egy Angyalt, hogy legyen vele figyelmeztető [7]?”
8. „Vagy (miért nem) vetnek oda neki kincset? Vagy (miért nincs) neki kertje, miből eszik” A bűnösök így szólnak: „Ti csupán egy megbabonázott embert követtek [8]!”
9. Nézd, miféle példákat vetnek oda neked! Hanem ők megtévedtek és nem képesek utat találni [9].
10. Legyen áldott az, Ki, ha akarja, ennél jobbat tesz meg neked. Kerteket, mik alatt folyók futnak és megtesz neked palotákat [10].
11. Mi több! Megtagadják az Órát! Mi előkészítettük azoknak, kik az Órát megtagadják, a perzselő lángot.
12. Ha az messziről meglátja őket, hallják dühét és fujtatását [11].
13. Mikor egy szűk helyre vetik őket egymáshoz láncolva, a megsemmisülésért esengnek nyomban [12]!
14. „Ne esengjetek egy megsemmisülésért a Napon, hanem esengjetek sok végért!”
15. Mondd: „Ez jobb-e, vagy az Örökkévalóság Kertje, mit az őrizkedőknek ígérnek? Az nekik viszonzás és cél [13].”
16. Ebben nekik minden van, mit akarnak, s halhatatlanok. Urad állja ígéretét arra, mit kérnek.
17. A Napon Ő összetereli őket és azokat, mikhez imádkoznak Allahon kívül, majd így szól: „Ti térítettétek el szolgálóimat, vagy ők tévelyedtek le az útról?”
18. Mondják: „Légy Dicső! Nem felelt volna meg nekünk az, hogy Rajtad kívül más oltalmazót vegyünk. De Te elkényeztetted őket és atyáikat, míg elfelejtették az Üzenetet, majd elbukott nép lettek [14].”
19. (Mondja Allah): „Meghazudtoltak titeket abban, mint mondotok. Nem tudtok kitérni, sem pártfogóra lelni.” Ki elkárhozik, megízleltetjük vele a nagy büntetést [15].
20. Nem küldtünk más Prófétákat előtted, csak olyanokat, kik ették az ételt és járták a piacokat. Néhányatokat próbatételül tettünk meg mások számára, vajon kiálljátok e-? Urad Mindent Lát [16]!
21. Mondják azok, kik nem remélik a Mi találkozónkat: „Miért nem küldtek le neki Angyalt, vagy látjuk Urunkat?” Gőgösködtek magukban, mert nagy az ő istentelenségük [17].
22. A Napon látják (majd) az Angyalokat, de nem lesz a bűnösöknek örömhír azon a Napon. Így szólnak (az Angyalok): „Itt a határ, mit megvontatok [18]!”
23. Mi odafordulunk, mit tettek (az életben) a tettekből és ezeket elszórt porszemekké tesszük meg [19].
24. A Kertek gazdái ezen a Napon jól ellesznek nyugvóhelyükön és szebb lesz útravalójuk [20].
25. A Napon a fellegek kettéhasítják az Eget és lebocsátatnak az Angyalok, egyik a másik után,-
26. A Napon az Igazság Teljhatalma felett a Kegyelmes ül. Ez a Nap a hitetlenekre vészjósló.
27. A Napon kezébe harap a bűnös és mondja: „Ó! Bár a Prófétával tartottam volna az úton [21]!”
28. „Ó, jaj, nekem! Bár ne tettem volna meg azt cimborámnak!”
29. „Letérített az Üzenetről, miután az eljött hozzám! És a Sátán az ember árulója!”
30. Így szól (majd) a Próféta: „Ó Uram! Mert bizony, népem semmibe vette ezt a Koránt [22].”
31. Ekképpen tettünk meg minden Prófétának ellenséget a bűnösök közül, de elég az Urad ahhoz, hogy Vezető és Pártfogó legyen [23].
32. Így szólnak, kik tagadnak: „Miért nem bocsátották le neki a Koránt egyszerre?” Ekképpen: Hogy megszilárdítsuk vele szívedet és beléd olvassuk szavait szakaszonként [24],-
33. (S hogy) ne hozakodjanak elő neked kérdésekkel és kinyilvánítsuk neked az Igazat a legszebb értelmezéssel [25].
34. Kiket arcaikon terelnek össze a Pokolban, ezeknek helye ocsmány és útja a legtévelyedettebb.
35. Mert bizony, Mi megadtuk Mózesnek a Könyvet és megtettük fivérét, Áront segítőtársul [26].
36. Mondtuk: „Menjetek a néphez, kik meghazudtolták Áyáimat.” Majd Mi lesújtottunk és romba döntöttük őket.
37. Noé népe, mikor meghazudtolták a Prófétákat, vízbe fojtottuk őket, majd Jellé tettük meg őket az embereknek. Előkészítettük a bűnösöknek a fájdalmas büntetést [27].
38. Aád, Thamud, Ar-Rass lakói és a sok nemzedék közöttük [28],
39. Mindnek odavetettük a példákat, majd mindet romhalmazzá zúztuk.
40. Mert (a hitetlenek) eljöttek a településre, mire rázúdult a végzetes eső. Nem látták tán azt? Mi több! Nem reménykednek a Feltámadásban [29]!
41. Ha látnak téged, csupán gúny tárgyává tesznek (mondván): „Ez az tán, kit Allah Prófétának küldött?”
42. „Letérített volna minket isteneinkről, ha nem tartottunk volna ki mellettük!” Meg fogják tudni, mikor meglátják a szenvedést ki az, kinek útja legtévelyedettebb!
43. Láttad-e azt, ki saját hiábavalóságát veszi istenéül? Tudsz-e rá felvigyázó lenni [30]?
44. Vagy arra számítasz-e, hogy legtöbbjük hall, vagy ért? Mert bizony, ők csupán olyanok, mint a jószágok. Mi több! Útjuk tévelyedettebb.
45. Nem látod-e Uradat, miként nyújtja hosszabbra az árnyékot? Ha akarná, megállítaná. Majd Mi megtennénk a Napot arra vezetőnek [31].
46. Majd Magunk felé vonnánk azt könnyű vonszolással [32].
47. Ő az, Ki megteszi nektek az Éjt öltözékké, az alvást pihenéssé és megteszi a Nappalt Feltámadássá [33]!
48. Ő az, Ki elküldi a szeleket az örömhír hordozójául az Ő kegyelme előtt. Majd Mi lebocsátjuk az Égből a megtisztító vizet [34],-
49. Hogy életre keltsük általa a holt tájat és szomját oltsuk azoknak, miket teremtettünk: a sok jószágnak és embereknek [35].
50. Elosztottuk azt közöttük, hogy magukba szálljanak, de a legtöbb ember csupán tagad [36].
51. Ha akartuk volna, minden településre küldtünk volna figyelmeztetőt [37].
52. Hát ne engedelmeskedj a hitetleneknek, hanem küzdj ellenük ezzel (a Koránnal), a legodaadóbb küzdelemmel [38].
53. Ő az, Ki szabadjára engedi a két tengert: ez édes és ízletes, a másik sós és keserű. És megteszi kettő közé a torlaszt, a falat, mi elválaszt [39].
54. Ő az, Ki megteremtette az embert a vízből, megtette neki vérségi és vonzalmi kötelékét. Mert Urad Képes (minderre) [40]
55. Ahhoz imádkoznak Allahon kívül, mi nincs hasznukra, se kárukra. Mert a hitetlen Ura ellen lép fel [41]!
56. Nem küldtünk téged másnak, csak az örömhír hordozójának és figyelmeztetőnek.
57. Mondd: „Nem kérek ezért tőletek fizetséget. Csupán ki akarja, az Urához választhat utat.”
58. Hagyatkozz az Élőre, Ki nem hal meg és zengd az Ő dicsőségét! Elég Ő arra, hogy értesüljön szolgálói vétkeiről,-
59. Aki hat nap alatt megteremtette az Egeket, a Földet és mi a kettő közt, majd elhelyezkedett a Trónuson. A Kegyelmes! Kérdezd Őt, az Értesültet [42]!
*
60. Ha azt mondják nekik: „Boruljatok le a Kegyelmesnek (Allahnak)!” Mondják: „Még, hogy a Kegyelmesnek?”Annak boruljunk le, kinek te parancsolod? És igyekeznek messzire kerülni (az Igazságtól).
61. Legyen áldott az, Ki megtette az Égen a csillagképeket majd megtette azon a lámpást és a világot adó Holdat [43].
62. Ő az, Ki váltakoztatja az Éjjelt és Nappalt annak, ki magába akar szállni, vagy hálát akar adni [44].
63. A Kegyelmes szolgálói azok, kik alázattal járnak a Földön, s mikor a tudatlanok rájuk szólnak, mondják: „Békesség!”
64. Kik Urukért virrasztanak leborulva és állva,
65. Kik mondják: „Urunk! Hárítsd el rólunk a Pokol büntetését. Mert bizony, annak kínja gyötrő,-
66. „Bizony, az hitvány nyugvóhely és szállás,”
67. Kik, ha áldoznak, nem tékozolnak, nem is fukarkodnak, hanem e kettő közt megállapodnak [45],
68. Kik nem fohászkodnak Allahhal együtt más istenhez, nem oltanak ki életet, mit Allah megtiltott, csak az Igazzal és nem paráználkodnak. Ki ezt teszi, bűnt vét [46],-
69. Megduplázódik büntetése a Feltámadás Napján és örökös gyalázat lesz osztályrésze [47].
70. Hacsak nem bánja meg, hisz és jóravalóan cselekszik. Ezek ők, kiknek Allah jókra váltja rossztéteményeiket, mert Allah a Megbocsájtó, a Kegyelmes [48].
71. Ki megbánja, jókat cselekszik, az valóban Allahhoz fordul igaz bűnbánással,-
72. Azok, kik nem állnak ki a hamis mellett, s nemes büszkeséggel hagyják maguk mögött a hitványságot [49],
73. Kik, ha Uruk Áyáit említik, nem esnek süketségbe, sem vakságba,
74. Kik mondják: „Urunk! Add meg, hogy tekintetünk megnyugvást leljen hitveseikben és utódainkban. Tégy meg minket az őrizkedők vezéréül [50].”
75. Ezek ők, kik Mennybéli lakosztályban részesülnek, miáltal állhatatosak voltak, s abban így köszöntik őket: Békesség,
76. Ebben ők halhatatlanok. Mily szép nyughely és szállás!
77. Mondd: „Nem figyel fel rátok Uram, ha nem szólítjátok. Mert bizony, meghazudtoltátok, hát bekövetkezik a szükségszerű [51]!”
| |||||
[1] That by which we can judge clearly between right and wrong. Here the reference is to the Quran, which has already been symbolised by light. This symbol is continued here, and many contrasts are shown, in the midst of which we can distinguish between the true and the false by Allah’s Light, especially the contrast between righteousness and sin.
[1] Az ismérvek, melyek segítenek eldönteni, mi a rossz és jó. Egyértelműen a Koránról van szó, amit a világosság szimbolizál. Kontrasztokat mutat be, melyek jelzik a rosszat és a jót, így képesek vagyunk eldönteni, melyiket válasszuk. Választhatunk igaz és hamis, jó és bűn között.
[2] The majesty of Allah and His independence of all wants or help are mentioned to show how exceedingly great His goodness in revealing His Will to us is.
[2] Allah mindenkitől független, nem tartozik senkihez, de minden Tőle függ, és minden Hozzá tartozik.
[3] This is the first great distinction taught by the Criterion; to know the attributes of the true God, as against the false fancies of men.
[3] Ez az első nagy lecke, amire az Ismérvek megtanítanak: meg kell tudnunk különböztetni az Igaz Istent az emberek által kitalált hamis hiedelmektől.
[4] The “lie” which the enemies attributed to the holy Prophet of Allah was supposed to be something which did not exist in reality, but was invented by him with the aid of other people: the implication was that: – the Revelation was not a revelation but a forgery, – and that the things revealed e.g. the news of the Hereafter, the Resurrection, the Judgment, the Bliss of the Righteous and the sufferings of the Evil, were fanciful and had no basis in fact.
[4] Koholmánnyal vádolták a Prófétát, mintha kitalálta volna mindazt, amit hirdet. 1. A kinyilatkoztatások nem eredetiek, hanem Mohammed (béke reá) kitalációi. 2. A kinyilatkoztatott tanítások, Túlvilág, Feltámadás, Végítélet, a Jó üdvözülése és a Rossz büntetése, stb. mind alaptalanok.
[5] In their misguided arrogance they say: ‘We have heard such things before; they are pretty tales which have come down from ancient times; they are good for amusement, but who takes them seriously?’ When the beauty and power of the Revelation are pointed out, and its miracle as coming from an unlearned man, they again hint at other men who wrote them, though they could not produce any one who could write anything like it.
[5] Mivel nem hiszik el, hogy Allahtól jövő kinyilatkoztatásokról van szó, az elődök meséinek feltételezik, mik ősidők óta forognak az emberek között. Szórakoztatóak és kiválók időtöltésre. De ki veszi ezeket komolyan? Ha rámutatnak a Kinyilatkoztatások gyönyörűségére és erejére, melyeket egy tanulatlan ember hirdet, így szólnak: „Biztos valaki lediktálja neki, vagy betanulja másoktól.”
[6] The answer is that the Quran teaches spiritual knowledge of what is ordinarily hidden from men’s sight, and such knowledge can only come from Allah, to Whom alone is known the secret of the whole Creation.
[6] A válasz a Koránban rejlik. Azt a spirituális tudást tanítja, ami az emberek elől rejtve van. Ilyen tudás, csak Allahtól származhat, Aki Egyedül ismeri a Teremtés titkait.
[7] This is another objection: ‘He is only a man like us: why is not an angel sent down, if not by himself, at least with him?’ The answer is: angels would be of no use to men as Messengers, as they and men would not understand each other, and if angels came, it might cause more confusion and wonder than understanding in men’s minds. 21:7-8; 6:8-9.
[7] Íme, egy másik ellenvetés: „Ő csak egy ember, mint mi. Miért nem kíséri őt egy Angyal?” A válasz egyszerű. Az Angyaloknak semmi hasznát nem vennék a Próféták. Nem értenék egymást és jelenlétük nagyobb zavart szülne, mint hiányuk. Senki sem értené a jelenséget. 21:7-8, 6:8-9.
[8] As shown in 5:66, akala (to eat) has a comprehensive meaning, implying enjoyment of all kinds. Here the garden itself stands for a type of the amenities of life: its fruits would be available for eating, its coolness for rest and refreshment, its waters and its landscape for aesthetic delight.
[8] „Akala”, evést jelent, de itt a fogyasztás szélesebb körét fogja át, ahogy az 5:66-ban. A kert itt egy státuszt szimbolizál, ami az Isten szavát hordozó embernek „járna”, ahogy minden „járna’, ami küldetését kiszolgálná és kényelmessé tenné. A kert nem léte vádként jön elő.
[9] The charges the enemies made against the Messenger of Allah recoiled on those who made them. The Messenger was vindicated, and went from strength to strength, for Allah’s Truth will always prevail. The men who perversely leave the way of truth, righteousness, and sincerity, have not only missed the Way, but on account of their perversity they will never be able to find any way by which they can get back to Truth.
[9] A Prófétára vetett vádak visszapattantak azokra, akik állították azokat. A Próféta mögött Isten állt, ezért hosszú távon ő kerekedett felül. Az ember, aki megvetendő módon felhagy az igazság keresésével és saját hibájából letér, sohasem lesz képes visszautat találni az Igazsághoz. Élete boldogtalan bolyongással telik.
[10] This phrase is usually symbolized of the Bliss in the Hereafter. If it were Allah’s Plan, He could give his Messengers complete felicity and power in this life also. Instead of being persecuted, mocked, driven out of their homes, and having to exert their utmost powers of body, mind, and character to plant the flag of Truth in an unbelieving world, they could have lived in ease and security. But that would not have given the real lessons they came to teach struggling humanity by their example.
[10] Ez a vers a Túlvilági viszonzásra utal. Ha Allah Tervében az állna, akkor el tudná látni az Ó Prófétáját minden földi jóval, hatalommal, stb. Ahelyett, hogy üldözött, megcsúfolt, kigúnyolt, házából kivetett lenne, lehetne hatalmas testi erővel, műveltséggel megáldott, aki az Igazság zászlaját magasba emelve leigázza a hitetlen világot. Élhetne könnyedén és biztonságban. Ez viszont nem szolgálná azokat az eszméket, melyek tanítására hivatott. Példája küzdelmet mutat, melyet az emberiség érdekében kellett vívnia és a küzdelem maga is hozzátartozott küldetéséhez.
[11] For zafir, a deep emission of breath or a sigh, see 11:106. Here the Fire is personified. It is raging with hunger and fury, and as soon as it sees them from ever so far, it emits a sigh of desire. Till then they had not realised their full danger. Now, just as their heart begins to tremble with terror, they are bound together-like with like,-and cast into the roaring flames!
[11] „Zafir” fújtatás, zihálás. Lásd: 11:106. Itt a Poklot személyesíti meg, ami éhesen tombol, ahogy látja a hitetleneket közeledni. Amíg közelébe nem érnek, még nincs tiszta képük, mi vár rájuk. Szívük akkor telik meg félelemmel, amikor felfedik a valót, mi rájuk vár. Egymáshoz láncolva vetik rá őket a lángokra.
[12] Anything-total annihilation-would be better than the anguish they will suffer. But no annihilation will be granted to them. One destruction will not be enough to wipe out the intensity of their anguish. They will have to ask for many destructions, but they will not get them!
[12] A teljes megsemmisülés jobb lenne számukra, mint a gyötrelem, mit elszenvednek. De nem semmisülnek meg. Egy pusztulás nem is vetne véget gyötrelmüknek, ezért több pusztulásért könyörögnek, de megtagadják tőlük.
[13] Shifting the scene back to this life, they may fairly be asked: “Here is the result of the two courses of conduct: which do you prefer?”
[13] A Mennyországi képre térve felmerül a kérdés: melyik a jobb végcél? Mert a kétféle viselkedés két végállomásra visz.
[14] The creatures of Allah who were worshipped will prove that they never asked for worship: on the contrary they themselves worshipped Allah and sought the protection of Allah and of none but Allah. Cf. 46:5-6. They will go further and show that the false worshippers added ingratitude to their other sins: for Allah bestowed abundance on them, and they blasphemed against Allah.
[14] Allah teremtményei, amikhez imádkoztak, soha nem akarták azt, hogy bálványként imádják őket. Ellenkezőleg. Ők maguk is Allahhoz imádkoztak és az Ő védelméért könyörögtek (46:5-6). Azok ellen tanúskodnak, akik hozzájuk imádkoztak, mert hűtlenek voltak az Igazi Istenhez, Akihez igazán imádkozniuk kellett volna. Így ők Istenkáromlást követtek el.
[15] The argument is as in a court of justice. If the false worshippers plead that they were misled by those whom they falsely worshipped, the latter will be confronted with them and will prove that plea to be false.
[15] Mintha a bíróságon lennénk. Akik hamis istenekhez imádkoztak, bálványaikat vádolják, hogy azok térítették el őket, de azok kitérnek a vádak elől és a bűn visszahull a társállítókra.
[16] In Allah’s universal Plan, each unit or thing serves a purpose. If some are rich, the poor should not envy them: it may be that the rich man’s proximity is itself a trial of their virtue. If some are poor, the righteous rich should not despise or neglect them: it may be that their coming within their sight is a trial for the real feeling of charity or brotherly love in the rich. If A is bad-tempered or persecutes or ill-uses B, it may be an opportunity for B to show his patience or humility or his faith in the ultimate prevalence of justice and truth. Whatever our experiences with other human beings may be, we must make them subserve the ends of our spiritual improvement and perhaps theirs too.
[16] Allah Univerzális Tervében mindennek szerepe van. Ha valaki gazdag, a szegénynek nem kell irigykednie rá. Lehet, hogy gazdagsága teszi próbára erkölcsét, jellemét. Ha valaki szegény, a jóravaló emberek nem nézhetnek át felettük, nem hanyagolhatják el őket. Lehet, hogy a szegénység látványa indítja el a jótékonykodás és testvériség érzését. Ha valaki rosszindulatú és másokat sanyargat, lehet, hogy éppen ezzel a magatartásával alakítja ki másokban az állhatatosságot, alázatot és türelmet. Bármilyen kapcsolatrendszerbe kerülünk, azt saját és mások spirituális épülésére kell fordítanunk.
[17] The blasphemers who have given up all Faith and laugh at the Hereafter: nothing is sacred to them: their arrogance and insolence are beyond all bounds.
[17] Az istenkáromlók nem törődnek a Hittel és nevetnek a Túlvilágon. Semmi sem szent nekik. Szembenállásuk, arroganciájuk határtalan.
[18] They will not be allowed to enjoy any of the felicity or peace which will be the normal state of the new world of Reality. Their own past will stand as a barrier to shut them off.
[18] Nem élvezhetik a nyugalmat, a boldogságot. Saját múltjuk jelöli ki azokat a határokat, melyek közé a Túlvilágon zárják magukat.
[19] The false hopes they built on in this life, and the deeds did under the shadow of such false hopes will be dissipated as if they were dust flying about in the wind. They will have no value whatever.
[19] Egész életükben hamis reményeket kergettek és tetteik, melyeket ezekre építettek porfelhőkként szállnak el a szélben. Semmi értéket nem hoztak létre és önmaguk is értéktelenné válnak.
[20] The barrier which will shut out the evil ones will not exist for the righteous, who will have an abode of bliss and repose, for they will be in the Garden of Allah’s Good Pleasure.
[20] Az a határ, mit a bűnösök vontak maguk köré tetteikkel, nem létezik a Mennyországban, ahol Allah áldását korlátok nélkül élvezhetik annak lakói.
[21] The words are general, and for us the interest is in a general sense. A man who actually receives the Truth and is on the right path is all the more culpable if he is diverted from that path by the machinations of a worldly friend. The particular person whom some Commentators mention in this connection was one ‘Uqba who received the light of Islam, but was misled afterwards by a worldly friend into apostasy and blasphemy. He came to an evil end afterwards.
[21] A szavak általános érvényűek. Akinek eljött az Igazság, követte azt, majd egy hiábavalóság, vagy földi csábítás miatt kivetkőzik abból, jobban számon kérhető, mint akihez még nem jött el az Igazság. A vers konkrétan Uqbára utal, aki követte az Iszlám világosságát, de egy istentelen barátjának eleget téve letért az útról és újra hitetlenné lett.
[22] “My people” are of course the unbelieving Quraish. They treated the Quran with neglect, i.e., something to be discarded. But they were only a handful of people whose vested interests were touched by the beneficent reforms initiated by Islam. They soon passed away, and all Arabic-speaking or Arabic-understanding people have considered the Quran as a treasury of Truths expressed in the most beautiful possible language, with a meaning that grows deeper with research.
[22] „Népem”, természetesen a hitetlen Quraish, akik semmibe vették a Koránt. Voltak azonban néhányan, akiket érdeklődéssel töltöttek el a Korán által hirdetett reformok. Később minden Arab nyelven beszélő, vagy értő felfogta, milyen kincs a Korán, ami nem csupán nyelvi szempontból múlja felül az emberi teljesítőképességet, hanem tartalomban is.
[23] It is the nature of sin to be hostile to truth and righteousness, but such hostility will not harm the righteous and need cause no misgiving because Allah will guide and help those who work in His cause. And what could he better or more effective than His guidance and help?
[23] A bűn természetéhez tartozik, hogy ellenséges mindazzal, ami egyenes és igazságos. Ez az ellenségeskedés azonban nem árthat annak, ki jóravaló, mert Allah vezeti őt. Ki más lenne erre alkalmasabb, mint Ő?
[24] Three reasons are given for the gradual revelation of the Quran. – “To strengthen thy heart”: the tremendous task of winning the Arab nation, and, through them, the whole world, to Islam, required superhuman patience, constancy, and firmness, and these qualities were strengthened by the gradual promulgation of solutions to each difficulty as it arose. – “Slow, well-arranged stages”: though the stages were gradual, as the occasion demanded from time to time, in the course of twenty-three years, the whole emerged, when completed, as a well-arranged scheme of spiritual instruction, as we have seen in following the arrangement of the Suras. – Questions put and answers given: see next note.
[24] Oka van annak, hogy a Korán miért nem egyszerre nyilatkoztatott ki: „Hogy megszilárdítsuk vele szíveteket”. Türelemre, kitartásra volt szükség ahhoz, hogy a tudatlanság korszakában élő Arab nemzetet először saját hiedelmeinek és torz erkölcseinek rabságából ki lehessen szabadítani, majd őket más nemzetek felett példaképpé lehessen emelni. „Szakaszonként”, mert fokozatosságra volt szükség. Minden időszak és alkalom más megoldást igényelt. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen érteni, át kellett élni az adott időszakot. A Korán kinyilatkoztatásai 23 év alatt álltak össze egy jól szerkesztett spirituális rendelet-gyűjteménnyé, ami különböző idők különböző megoldásaira tud választ adni. Az Isteni tudással összefüggő kérdésekkel kapcsolatban lásd a következő megjegyzést.
[25] Divine knowledge is a fathomless ocean. But glimpses of it can be obtained by any individuals sincerely searching for the Truth. Their progress will be in grades. If they ask questions, and answers are then furnished to them, they are more likely to apprehend the Truth, as they have already explored the part of the territory in which they are interested. In the same way, when concrete questions arise by the logic of events, and they are answered not only for the occasion, but from a general stand-point, the teaching has a far greater chance of penetrating the human intelligence and taking shape in practical conduct. And this is the usual way of instruction in the Quran.
[25] Az Isteni tudás egy mérhetetlen Óceán. Bárki számára elérhető abból pár csepp, ha az igazság keresését a legőszintébb szándék vezérli. A fejlődés fokozatos. Szükséges, hogy kérdezzünk, mert kérdés nélkül a megismerés folyamata nem lehetséges. Olyan kérdést kell feltennünk, ami valós és nem irrealitás maga a közelítés. A kérdést alkalom szüli, a Korán pedig alkalmakra bontva ad választ.
[26] 20:29, and the whole passage there, which is merely referred to here, to show how previous Prophets were treated, but how they stuck fast to the Criterion given, to distinguish between Good and Evil.
[26] 20:29. Ebben a szakaszban látjuk, hogy a Próféták miként ragadták meg és tették magukévá az Ismérveket. Ezzel vált lehetővé számukra a jó és rossz elhatárolása.
[27] The stories of Noah, of the prophets of ‘Ad and Thamud (and of other prophets), in the reactions of their communities to their teaching are told in 26:105-159. Here they are just mentioned to illustrate how little respect past ages had for their prophets and teachers of Truth. But Allah’s Truth did not suffer: it was the blind rejecters of spiritual Truth who were wiped out.
[27] Noé, Aád, Thamud és a többi Próféta történeteit, népeik viszonyulását, korábbiakban már láttuk 26:105-109. Itteni felemlítésük azt illusztrálja, hogy népeik koroktól függetlenül elutasították őket, és szembefordultak az Igazsággal. Nem Allah Igazsága szenvedett kárt, hanem ők, saját vakságuk miatt.
[28] Commentators are not clear as to who the “Companions of the Rass” were. The root meaning of “rass” is an old well or shallow water-pit. Another root connects it with the burial of the dead. But it is probably the name of a town or place. The “Companions of the Rass” may well have been the people of Shu’aib, as they are here mentioned with the ‘Ad, the Thamud, and Lut’s people, and the people of Shu’aib are mentioned in a similar connection in 26:176– 190 and in 11:84-95. Shu’aib was the prophet of the Madyan people in the north-west of Arabia, where many old wells are found. There is however an oasis town al-Rass in the district of Qasim in Middle Najd, about thirty-five miles south-west of the town of ‘Unaiza, reputed to be the central point of the Arabian Peninsula, and situated midway between Makkah and Basra.
[28] Kommentátorok között nincs határozott vélemény az Ar-Rass lakóival kapcsolatban. A szó jelentése öreg kút, vagy sekély itató. Jelenthet azonban halott temetést is. Ez azonban feltehetőleg helységnév, ami kapcsolatban van Shu’eyb népével a Medianitákkal. Legalábbis ezt követeli a logika azok alapján, hogy eddig Noé, Aád és Thamud Prófétákat említették a versek. Shu’eybről is találunk részleteket korábbról 26:176-190 és 11:84-95. Median népének Prófétája volt északnyugat Arábiában, ahol sok öreg kút található. Van arrafelé egy Ar-Rass nevű oázis is Nadzsd közepe táján, kb. 50 km-re Unaiza városától az Arab félszigeten, félúton Baszra és Mekka között.
[29] This refers to Lut’s story and the destruction of Sodom and Gomorrah, the wicked cities of the plain near the Dead Sea, by a shower of brimstone. The site lies on the highway between Arabia and Syria. Cf. 15:74, 76.
[29] Lót népére, valamint Szodoma és Gomora pusztulására utal. A Holt tenger fennsíkján éltek, ahol bűneik miatt kénköves eső hullott rájuk. Arábia és Szíria között félúton található. 15:74-76.
[30] The man who worships his own passions or impulses or desires is the most hopeless to teach or lead or guide. If it were anything else the matter with him, the Prophet could argue with him. But Reason cannot prevail over blind passion. It is vain to hope that such a man could be led, until his mad desires are killed. No one could undertake any responsibility for him, for he obeys no law and follows no advice. He is worse than brute beasts, which may not understand, but at least follow the wholesome instincts implanted in them by Allah. The lawless man has killed his instincts and is unwilling to submit to guidance.
[30] Aki saját szenvedélyeit, vágyait, hiábavalóságait tekinti útmutatásának, reménytelenül száguld végzete felé. Ha nem lenne vágyai rabja, a Próféta érvelhetne vele. De az okszerűség nem győzedelmeskedhet a vakságon. Teljesen hiábavaló abban reménykedni, hogy az ilyen ember jó útra tér, míg ki nem öli magából szenvedélyeit. Senki nem vállalhat felelősséget érte, hiszen nem engedelmeskedik a törvénynek, nem fogadja meg a tanácsot. Rosszabb, mint az állat, ami ugyan nem ért, de követi ösztöneit, melyeket Allah kódolt bele. A törvénytelen ember kiölte természetes ösztöneit és nem fogad el semmilyen útmutatást.
[31] We saw in 24:35 that Allah is the Light of the heavens and the earth. We have now another sublime passage, in which we are asked to contemplate the Glory of Allah by a parable of the subtle play of Light and Shade in Allah’s creation.
[31] A 24:35-ben megismertük az Egek és Föld világosságát. Itt egy másik szakasz kezdődik, ami Allah dicsőségét szemlélteti a fény és árnyék példájával.
[32] As the sun rises higher and higher, the shadows contract. In regions where the sun gets actually to the zenith at noon, there is no shadow left at that time. Where does it go to? It was but a shadow cast by a substance and it gets absorbed by the substance which produced it.
[32] Amint a Nap egyre magasabbra emelkedik, változik az árnyék mérete. Vannak olyan területek, ahol a Nap delelésekor eltűnik az árnyék. Hova tűnik? Az csak árnyék volt, amit egy tárgy vetített ki és most a tárgy maga nyeli el saját árnyékát.
[33] It is still the contrast between Light and Shade; – but the shade of Night is as a Robe to cover and screen us and give us Repose from activity; and the Light of Day is for striving, work, activity. – Or again, the Night is like Death, our temporary Death before Judgment, the time during which our senses are as sealed in Sleep; and the Day is like the renewal of Life at the Resurrection.
[33] Még mindig a fény-árnyék képénél tartunk. Az éjjel árnyéka öltözék, ami eltakar és pihenést biztosít. A nappal világossága az aktív létet, munkát serkenti. Az éjjel megfelel a halálnak, ami átmeneti állapot a végítéletig. Érzékeink ekkor nem működnek. A nappal a megújulás, a Feltámadás.
[34] 7:57. The Winds are heralds of Joy, ushering in Rain, which is one form of Allah’s Mercy. Again, the symbolism presents a fresh point of view. Heat (which is connected with light) sets up currents in the atmosphere, besides sucking up moisture from the seas, and distributing it by means of Winds over wide surfaces of the earth.
[34] 7:57. A szelek az örömök hírvivői, az eső felvezetői, ami Allah kegyelmének egyik formája. A szimbolizmus újból teret kap. A hő, ami a fénnyel áll kapcsolatban, légköri áramlatokat generál, emellett a tengerek nedvességét szívja magába, amit az elosztó szelek megragadnak és szerteszórnak a földön.
[35] The whole cycle of water, -sea, clouds, rain or hail or snow, rivers, and sea again,- is a remarkable illustration of the processes of nature making Allah’s providence visible to us.
The connection of life with water is intimate. The physical basis of life itself, protoplasm, is in great part water;
[35] A víz körforgása: tenger, felhők, eső, hó, folyók és újból tenger, mutatja Allah gondoskodásának természetét. Az élet fogalma összekapcsolódik a vízzel. Az élet fizikai szubsztanciájának, a protoplazmának is nagy része víz.
[36] In contrast to Allah’s abounding Mercy is man’s base ingratitude; another symbolic contrast between Light and Darkness, or Water and Drought.
[36] Allah bőkezűségével és kegyelmével szemben az ember hálátlansága áll. Egy újabb szimbolikus kép. A fény és árnyék után a víz és szárazság ellentétét látjuk.
[37] Allah’s Message has been distributed to all nations. If it had been necessary, a Prophet could have been sent to every town and village. But Allah’s Plan is different. He has sent His Light to every heart, through Ms Signs in man’s conscience, in Nature, and in Revelation.
[37] Allah Üzenete minden nép számára rendelkezésre áll. Ha szükséges lenne, Allah minden faluba küldene egy Prófétát. De Allah Terve más. Ő minden szívbe világosságot teremtett, ami akkor gyúl ki, ha az ember észreveszi az Ő Jeleit a természetben, önmagán belül, magába száll, és felismeri kinyilatkoztatásainak Igazságát.
[38] The distribution of Allah’s Signs being universal, the Prophet of Allah pays no heed to carping critics who reject Faith. He wages the biggest Jihad of all, with the weapon of Allah’s Revelation,
[38] Allah az egész Univerzumban elszórta Jeleit. Allah Prófétájának nem az a dolga, hogy kritikával illesse a hitet elutasítókat. Ő Allah Kinyilatkoztatásainak eszköztárával küzd az Ő útján, ami a legnagyobb Dzsihád.
[39] Maraja: literally, let free or let loose cattle for grazing. Bahrain: two seas, or two bodies of flowing water; for bahr is applied both to the salt sea and to rivers. In the world taken as a whole, there are two bodies of water, viz.: – the great salt Ocean, and – the bodies of sweet water fed by rain, whether they are rivers, lakes or underground springs. Yet in spite of all this, the laws of gravitation and other laws in the nature are like a barrier or partition set by Allah, by which the two bodies of water as a whole are always kept apart and distinct.
[39] „Maradzsa”: tehenet, jószágot szabadon enged legelni. „Bahrain”: két tenger, két nagy víz. „Bahr” önmagában sós és édesvizű víztömegre egyaránt használatos. A világon két nagy víztömeget képeznek a sós és édesvizek. Óceánok, tengerek, valamint tavak, folyók, felszín alatti források, melyeket eső táplál. A gravitáció, áramlatok, evaporáció és más természeti törvények falat képeznek, mellyel Allah elválasztja a vizeket egymástól. Így a két nagy víztömeg az Ő törvényeit követve szétválik egymástól.
[40] Water is a fluid, unstable thing: yet from it arises the highest form of life known to us, in this world, man. And man has not only the functions and characteristics of the noblest animals, but his abstract relationships are also typical of his highest nature. He can trace lineage and pedigree, and thus remember and commemorate a long line of ancestors, to whom he is bound by ties of piety, which no mere animals can do. Further, there is the union in marriage: it is not only like the physical union of animals, but it gives rise to relationships arising out of the sexes of individuals who were not otherwise related to each other.
[40] A víz folyékony, instabil anyag és mégis ez adja az élet ma ismert legmagasabb formáját, az embert. Az ember a legnemesebb állatok tulajdonságait átörökítve elvonatkoztatott gondolkodásra képes, ezen az alapon alakítja saját leszármazását, tart fenn viszonyt vérségi és nem vérségi kapcsolataival. Házassága nem az állatok fajfenntartását célozza csupán, hanem a nemek közti együttműködést alakítja tudatos és érzelmi alapon. A felismerés hozzásegít egymás nélkülözhetetlenségének megértésében, így egymás tiszteletében, megbecsülésében.
[41] Here is the highest contrast of all-material things which are inert, and Allah, Whose goodness and power are supreme; Faith and Unfaith, meriting glad tidings and admonition; the selfish man who is selfcentred, and the man of God, who works for others without reward.
[41] Itt találjuk a legnagyobb ellentétet, ami az összes anyagi, élettelen dolog és Allah között fellép. A kettő között alakítja az ember a Hit és Hitetlenség állapotát. Attól függ, ki mit vesz észre, melyik nyűgözi le, lesz követője az anyagi világnak, az élettelennek vagy Allahnak, az Élőnek.
[42] The argument is about the question, in whom shall we put our trust? Worldly men put their trust in worldly things: the righteous man only in Allah. The true distinction will be quite clear from a ray of divine knowledge. If you do not see it all clearly, ask of those who possess such knowledge.
[42] A kérdés az, kire hagyatkozzunk? Az evilági ember földi dolgokba helyezi reményeit, az istenfélő Allahba. Az isteni tudás választja el a kettőt egymástól. Annak kell feltenni ezt a kérdést, akinek ez a tudás megadatott.
[43] The glorious Lamp of the skies is the Sun; and next to him is the Moon, which gives borrowed light. The Constellations of course include the Signs of the Zodiac, which mark the path of the planets in the heavens.
[43] Ez a lámpás a Nap és emellett a Hold, melynek fénye a Naptól kölcsönzött. A csillagképek magukban foglalják az Állatöv Jegyeit, melyek a bolygók pályáját jelölik.
[44] The scenes of the phenomenal world are Signs of the Self-Revelation of Allah, for those who understand and who have the will to merge their wills in His.
[44] A világ jelenségeiben meg lehet látni Allah kinyilatkoztatásait, hiszen ami körülvesz bennünket, az mind Jel. Ezeket csak az érti meg, aki tudja, hogy az Ő szándéka áll a jelenségek mögött és fel akarja fedezni azokat.
[45] In ordinary spending this is a wise rule. But even in charity, in which we give of our best, it is not expected that we should be extravagant, i.e., that we should either do it for show, to impress other people, or do it thoughtlessly, which would be the case if we “rob Peter to pay Paul”. We should certainly not be niggardly, but we should remember everyone’s rights, including our own, and strike a perfectly just balance between them.
[45] Ez a költekezés, pénzkiadás bölcs szabálya még akkor is, ha jótékonyságról van szó. Nem kell figyelmet felhívó módon, csak azért, hogy lenyűgözzünk másokat, gondolkodás nélkül, pazarló, tékozló módon adakozni. Fukar, zsugori módon sem tehetünk felajánlást. Ismernünk kell az emberek helyzetét, mit igényelnek, mit nem és olyan módon kell adni, hogy sem az ő, sem a mi jogaink ne sérüljenek. Egyensúlyra kell törekedni.
[46] Here three things are expressly condemned: – false worship, which is a crime against Allah; – the taking of life, which is a crime against our fellow creatures; and – fornication, which is a crime against our self-respect, against ourselves. Every crime is against Allah, His creatures, and ourselves, but some may be viewed more in relation to one than to another. The prohibition against taking life is qualified: “except for just cause,”: e.g., in judicial punishment for murder, or in self-preservation, which may include not only self defence in the legal sense, but also the clearing out of pests, and the provision of meat under conditions of Halal.- see 5:5. After this comes a long parenthesis, which ends with verse 71 below.
[46] Itt három dolgot ítél el: 1. Helytelen, hamis ima, ami Allah ellen elkövetett bűn. 2. Élet kioltása, ami embertársaink ellen elkövetett bűn. 3. Paráznaság, ami saját magunk, önbecslésünk ellen elkövetett bűn. Akár Allah, embertársaink, vagy magunk számára elkövetett bűnökről van szó, ezek egyike előidézi a másikat. Az élet kioltására vonatkozólag egy kitételt tesz, „az Igazzal”. Ez azt jelenti, hogy egy gyilkost halálra ítélhet egy törvényszék, de lehet önvédelemből elkövetett emberölés is, Az élet kioltása tágabb értelemben értendő, pl. rágcsálóirtás, vagy Halal vágás, stb., hiszen nem csupán emberi életre vonatkozik a tilalom. Lásd 5:5. Most egy zárójel kezdődik, ami a 71-ik versben záródik be.
[47] The three crimes just mentioned are specially detestable and infamous, and as ignominy will be added to other punishments, the penalty will be double that of ordinary punishment.
[47] A három említett bűnért dupla büntetés jár, gyűlöletességük miatt.
[48] But even in the case of great crimes, if there is true repentance as tested by a changed life in conduct, Allah’s Mercy is available, and it will transform the repentant’s nature from evil to good.
[48] Még az égbekiáltó bűnök esetén is nyitva áll a megbocsájtás kapuja akkor, ha az elkövető őszinte megbánással fordul Allahhoz és megváltozik. Ha ez bekövetkezik, Allah segít a rossztéteményeket jókra változtatni.
[49] There is not only condemnation of positive falsehood or of being mixed up with things implying falsehood; but futilities -vain random talk, unedifying jokes, useless show, etc.- are all condemned. If a good man finds himself in such an affair, he must withdraw from it in an honourable, dignified way, not in a fussy arrogant way.
[49] Nem csak a nyílt hitványság, vagy az arra utaló jelenség elutasításáról van szó, hanem az üres beszédről, ízléstelen tréfákról, dicsekvésről, stb. Ha egy jóravaló ember ilyen körben találja magát, akkor nem feltűnően, nem arrogáns módon, hanem nemes büszkeséggel, méltósággal távoznia kell.
[50] We must also pray for the maintenance of Allah’s Law after us, through our wives and descendants: in our eyes they should not be mere accidents or playthings, but a real comfort and fulfilment of our spiritual longings. Perhaps, through them, as well through ourselves, we may, by Allah’s grace, be able to give a lead for truth and righteousness.
[50] Hitveseink és gyermekeink által gondoskodnunk kell Allah Tervének továbbéléséről akkor is, ha már nem leszünk. Ők a mi szemünkben nem csupán hozzátartozók, leszármazottak, akik kényelmünket biztosítják, hanem spirituális világunk letéteményesei is. Remélhetőleg tudunk nekik adni valamit magunkon keresztül Allah kegyelméből, igazságosságából és nemes lelkűségéből, ami útravaló mindnyájuk számára.
[51] Let not the wicked think that it causes Allah any annoyance or uneasiness if they do not serve or worship Him. He is high above all needs. But He turns in His Mercy to all who call on Him. For those who arrogantly reject Him, the evil consequences of their rejection are inevitable, and must soon come to pass.
[51] A gonosztevők ne higgyék, hogy Allahnak zavart, kellemetlenséget tudnak okozni azzal, hogy nem imádkoznak Hozzá, vagy nem Rá hagyatkoznak. Ő mindenek felett áll. Csak azok felé fordul Kegyelmével és Gondviselésével, aki Hozzá fordul. Aki türelmetlenül, makacsul elutasítja Őt, számolhat büntetésével, ami hamar bekövetkezhet.