055. Ar-Rahman – الرحمان


     
55. Surah
AR-RAHMAN
THE BENEFICIENT
KEGYELMES
     



     
Introduction to Surah AR-RAHMAN (THE BENEFICIENT) with Sayyid Abul Ala Maududi- Tafhim al-Qur'an - The Meaning of the Qur'an
     


Name

This Surah is entitled Ar Rahman, the word with which it begins. This title, however, deeply relates to the subject matter of the Surah too, for in it, from the beginning to the end, the manifestations and fruits of Allah’s attribute of mercy and grace have been mentioned.

Period of Revelation

The commentators generally hold the view that this is a Makki Surah, though according to some traditions which have been cited on the authority of Hadrat Abdullah bin Abbas, Ikrimah and Qatadah, it was revealed at Madinah. But, firstly, there are also some other traditions from these very authorities, which contradict this view; secondly, its subject matter bears a closer resemblance with the Makki Surahs than with the Madani Surahs; rather it appears to belong to the very early Makkah period. However, there are several authentic traditions which testify that it had been revealed in Makkah itself many years before the hijrah. Musnad Ahmad contains a tradition from Hadarat Asma, daughter of Abu Bakr (may Allah bless them both), to the effect: “I saw the Messenger of Allah offering his Prayers in the sacred precincts of the Ka’bah facing the corner in which the “Black Stone” is fixed. This relates to the time when the Divine Command, fasda bi-ma tumar (“So, proclaim publicly, O Prophet, what you are being commanded”) had not yet been revealed. The polytheists at that time were hearing the words, Fa-biayyi alaa’i Rabbi kuma tukadhdhi ban, being recited by him in the Prayer.” This shows than this Surah had been sent down even before Surah Al-Hijr.

Al-Bazzar, Ibn Jarir, Ibn Al- Mundhir, Daraqutni (in Al Afrad), Ibn Marduyah and Ibn Al Khatib (in Al- Tarikh) have related, on the authority of Hadrat Abdullah bin Umar, that once the Holy Prophet (peace and blessings of Allah be upon him) recited Surah Ar-Rahman himself, or heard it recited before him : then he said to the people: How is it that I am not hearing from you the kind of good answer that the jinn had given to their Lord? When the people asked what it was he replied: “As I recited the Divine Words, Fa bi- ayyi alaa’i Rabbi-kuma tukadhdhiban, the jinn in response would repeat the words La bi shai’in min ni’mati Rabbi- na nukadhdhib: “We do not deny any of our Lord’s blessings.”

This tradition indicates that on the occasion of the incident that bas been related in Surah Al Ahqaf (v. 29- 32) of the jinn’s hearing the Qur’an from the Holy Prophet (peace and blessings of Allah be upon him) he was reciting Surah Ar Rahman in the Prayer. This happened in the 10th year of the Prophethood when the Holy Prophet had halted at Makkah on his way back from Ta’if.


     
Bevezetés az AR-RAHMAN (KEGYELMES) szúrához Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-Qur'an - A Korán Jelentése című munkája nyomán
     


Elnevezés

Ez a Szúra a Kegyelmesről, Al-Rahmanról szól, ami a legelső szó. A cím ez alkalommal szoros összefüggésben áll a tartalommal elejétől végéig. Allah kegyelmének attribútumait jeleníti meg.

A kinyilatkoztatás ideje

A kommentátorok túlnyomó többsége Mekkai Szúrának tartja, bár vannak olyan Hadiszok, melyeket Abdullah bin Abbas, Ikrimah és Qattadah közöl, és ezek Medinainak feltételezik. Rengeteg olyan Hadisz is van, ami ezzel az állásponttal ellentétes, másodszor, a mondanivaló sokkal közelebb áll a Mekkai eredethez, mint a Medinai Szúrák esetében. Sőt, a Mekkaiak közöl is a legkorábbiak stílusjegyeit viseli magán, ami jócskán a Hidzsra előtti születésre utal.

Ahmad hivatkozása Asmáról, Abu Bakr lányáról (béke mindkettőjükre) közread egy megjegyzést: „Láttam a Prófétát (béke reá), amint a Kába szent környékén ajánlja fel imáját, miközben tekintetét a Kába fekete kövének sarkára szegezte. Ez a „Fasda bima tu’mar” (hirdesd nyilvánosan azt, mi elrendeltetett számodra) ideje előtt történt. A bálványimádók akkor hallották felcsendülni ezeket a szavakat: „fa-biayyi alaa’i Rabbi kuma tukadhi ban” (hát Uratok mely kegyeit hazudtoljátok meg?), az ő recitálásában.” Ez azt mutatja, hogy egy korai Mekkai Szúráról van szó.

Al-Bazzar, Ibn Dzarir, Ibn Al-Mundhir, Daraqutni, Ibn Marduya és Al Khatib hivatkoztak Abdullah bin Umarra, hogy a Próféta (béke reá) az Ar-Raman Szúrát recitálta, majd így szólt az emberekhez: Hogy lehet, hogy nem hallom tőletek azt a szép választ, amit a Dzsinnek adnak Uruknak? Amikor az emberek rákérdeztek, hogy mi az, ezt válaszolta: „Amikor az Isteni Szavakat recitáltam: „fa-biayyi alaa’i Rabbi kuma tukadhi ban” (hát Uratok mely kegyeit hazudtoljátok meg?), a Dzsinnek azt válaszolják: „La bi shai’in min ni’mati Rabbi-na nukadhdhib”: Mi Urunk egy kegyét sem hazudtoljuk meg.

Ez a Hadisz arra utal, hogy a 46. Al-Ahqaf (Széldűnék) Szúra 29-32 verseiben elhangzó Dzsinn válaszok, az Al-Rahman Szúra olvasásakor történtek, a Próféta visszatértekor Ta’ifból Mekkába. Ez a Prófécia 10-ik esztendejében történt.



     

Surah 55
AR-RAHMAN

55. szura
AR-RAHMAN

THE BENEFICIENTKEGYELMES
Total Verses: 78 Összes vers: 78
Revealed in: MeccaKinyilatkoztatva: Mekka
     


بِسْمِ ٱللَّهِ ٱلرَّحْمَٰنِ ٱلرَّحِيمِ
(1 : 1)

In the name of God, Most Gracious, Most Merciful

A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

ٱلرَّحْمَٰنُ
(55 : 1)
1. ((Allah)) Most Gracious!


1. (Allah) a Kegyelmes!

عَلَّمَ ٱلْقُرْءَانَ
(55 : 2)
2. It is He Who has taught the Qur’an [1].


2. Ki megtanította a Koránt [1].

خَلَقَ ٱلْإِنسَٰنَ
(55 : 3)
3. He has created man:


3. Megteremtette az embert,

عَلَّمَهُ ٱلْبَيَانَ
(55 : 4)
4. He has taught him speech (and intelligence) [2].


4. Megtanította őt a közlésre [2].

ٱلشَّمْسُ وَٱلْقَمَرُ بِحُسْبَانٍۢ
(55 : 5)
5. The sun and the moon follow courses (exactly) computed [3];


5. A Nap és a Hold kiszámított pályán haladnak [3],

وَٱلنَّجْمُ وَٱلشَّجَرُ يَسْجُدَانِ
(55 : 6)
6. And the herbs and the trees – both (alike) bow in adoration [4].


6. A növények és fák leborulnak [4].

وَٱلسَّمَآءَ رَفَعَهَا وَوَضَعَ ٱلْمِيزَانَ
(55 : 7)
7. And the Firmament has He raised high, and He has set up the Balance (of Justice) [5],


7. Az Égboltot magasba emelte és beállította az Egyensúlyt (Igazságot) [5],

أَلَّا تَطْغَوْا۟ فِى ٱلْمِيزَانِ
(55 : 8)
8. In order that ye may not transgress (due) balance.


8. Hogy ti ne borítsátok föl az egyensúlyt.

وَأَقِيمُوا۟ ٱلْوَزْنَ بِٱلْقِسْطِ وَلَا تُخْسِرُوا۟ ٱلْمِيزَانَ
(55 : 9)
9. So establish weight with justice and fall not short in the balance [6].


9. Mérjétek ki a súlyt méltányosan és ne rövidítsétek meg a mértéket [6].

وَٱلْأَرْضَ وَضَعَهَا لِلْأَنَامِ
(55 : 10)
10. It is He Who has spread out the earth for (His) creatures [7]:


10. S Ő a Földet teremtményeinek kitárta [7],

فِيهَا فَٰكِهَةٌۭ وَٱلنَّخْلُ ذَاتُ ٱلْأَكْمَامِ
(55 : 11)
11. Therein is fruit and date-palms, producing spathes (enclosing dates);


11. Rajta gyümölcs, datolyapálma, miken füzérek,

وَٱلْحَبُّ ذُو ٱلْعَصْفِ وَٱلرَّيْحَانُ
(55 : 12)
12. Also corn, with (its) leaves and stalk for fodder, and sweet-smelling plants.


12. A gabonaszem, annak zöld növénye, s az illatok,

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 13)
13. Then which of the favours of your Lord will ye deny [8]?


13. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg [8]?

خَلَقَ ٱلْإِنسَٰنَ مِن صَلْصَٰلٍۢ كَٱلْفَخَّارِ
(55 : 14)
14. He created man from sounding clay like unto pottery [9],


14. Megteremtette az embert a törékeny agyagból, akár a fazekas [9],

وَخَلَقَ ٱلْجَآنَّ مِن مَّارِجٍۢ مِّن نَّارٍۢ
(55 : 15)
15. And He created Jinns from fire free of smoke:


15. És megteremtette a Dzsinneket a tűz velejéből,

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 16)
16. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


16. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

رَبُّ ٱلْمَشْرِقَيْنِ وَرَبُّ ٱلْمَغْرِبَيْنِ
(55 : 17)
17. (He is) Lord of the two Easts and Lord of the two Wests [10]:


17. Ura a két Keletnek és Ura a két Nyugatnak [10],

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 18)
18. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


18. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

مَرَجَ ٱلْبَحْرَيْنِ يَلْتَقِيَانِ
(55 : 19)
19. He has let free the two bodies of flowing water, meeting together [11]:


19. Szabadon hagyja a két víztömeget, s azok találkoznak [11],

بَيْنَهُمَا بَرْزَخٌۭ لَّا يَبْغِيَانِ
(55 : 20)
20. Between them is a Barrier which they do not transgress:


20. Köztük a határ, mit nem hágnak át.

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 21)
21. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


21. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

يَخْرُجُ مِنْهُمَا ٱللُّؤْلُؤُ وَٱلْمَرْجَانُ
(55 : 22)
22. Out of them come Pearls and Coral:


22. Belőlük ered a gyöngy és a korall,

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 23)
23. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


23. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

وَلَهُ ٱلْجَوَارِ ٱلْمُنشَـَٔاتُ فِى ٱلْبَحْرِ كَٱلْأَعْلَٰمِ
(55 : 24)
24. And His are the Ships sailing smoothly through the seas, lofty as mountains:


24. Az Ő hajói bontanak vitorlát a tengeren, akár a zászlók,

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 25)
25. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


25. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

كُلُّ مَنْ عَلَيْهَا فَانٍۢ
(55 : 26)
26. All that is on earth will perish:


26. Minden, ami a Földön van, elpusztul,

وَيَبْقَىٰ وَجْهُ رَبِّكَ ذُو ٱلْجَلَٰلِ وَٱلْإِكْرَامِ
(55 : 27)
27. But will abide (for ever) the Face of thy Lord,- full of Majesty, Bounty and Honour [12].


27. De Urad Orcája Méltósággal és Nemességgel megmarad [12],

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 28)
28. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


28. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

يَسْـَٔلُهُۥ مَن فِى ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضِ ۚ كُلَّ يَوْمٍ هُوَ فِى شَأْنٍۢ
(55 : 29)
29. Of Him seeks (its need) every creature in the heavens and on earth: every day in (new) Splendour doth He (shine)!


29. Őt keresi minden, mi az Egeken és Földön van és Ő minden nap (új színben) ragyog!

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 30)
30. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


30. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

سَنَفْرُغُ لَكُمْ أَيُّهَ ٱلثَّقَلَانِ
(55 : 31)
31. Soon shall We settle your affairs, O both ye worlds [13]!


31. Elrendezünk titeket nemsoká, ó két Világ [13]!

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 32)
32. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


32. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

يَٰمَعْشَرَ ٱلْجِنِّ وَٱلْإِنسِ إِنِ ٱسْتَطَعْتُمْ أَن تَنفُذُوا۟ مِنْ أَقْطَارِ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضِ فَٱنفُذُوا۟ ۚ لَا تَنفُذُونَ إِلَّا بِسُلْطَٰنٍۢ
(55 : 33)
33. O ye assembly of Jinns and men! If it be ye can pass beyond the zones of the heavens and the earth, pass ye! not without authority shall ye be able to pass!


33. Ó Dzsinnek és emberek tábora! Ha képesek vagytok áthatolni az Egek és Föld határain, hát tegyétek, de nem hatolhattok át, csak ha erre hatalmatok van!

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 34)
34. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


34. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

يُرْسَلُ عَلَيْكُمَا شُوَاظٌۭ مِّن نَّارٍۢ وَنُحَاسٌۭ فَلَا تَنتَصِرَانِ
(55 : 35)
35. On you will be sent (O ye evil ones twain!) a flame of fire (to burn) and a smoke (to choke): no defence will ye have:


35. Rátok lesz küldve (ó ti két gonosz) a tűz lángcsóvája és fojtó füstje, majd nem lesz, ki megvédjen,

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 36)
36. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


36. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

فَإِذَا ٱنشَقَّتِ ٱلسَّمَآءُ فَكَانَتْ وَرْدَةًۭ كَٱلدِّهَانِ
(55 : 37)
37. When the sky is rent asunder, and it becomes red like ointment [14]:


37. Mikor meghasad az Ég és vörössé lesz, akár a balzsam [14],

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 38)
38. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


38. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

فَيَوْمَئِذٍۢ لَّا يُسْـَٔلُ عَن ذَنۢبِهِۦٓ إِنسٌۭ وَلَا جَآنٌّۭ
(55 : 39)
39. On that Day no question will be asked of man or Jinn as to his sin [15].


39. Ezen a Napon nem kérdezik bűnéről az embert és Dzsinnt [15].

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 40)
40. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


40. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

يُعْرَفُ ٱلْمُجْرِمُونَ بِسِيمَٰهُمْ فَيُؤْخَذُ بِٱلنَّوَٰصِى وَٱلْأَقْدَامِ
(55 : 41)
41. (For) the sinners will be known by their marks: and they will be seized by their forelocks and their feet.


41. Meg lehet majd ismerni a bűnösöket jegyeikről, kiket üstökeiknél és lábaiknál fogva fognak megragadni.

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 42)
42. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


42. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

هَٰذِهِۦ جَهَنَّمُ ٱلَّتِى يُكَذِّبُ بِهَا ٱلْمُجْرِمُونَ
(55 : 43)
43. This is the Hell which the Sinners deny:


43. Ez a Pokol, mit meghazudtoltak a bűnösök,

يَطُوفُونَ بَيْنَهَا وَبَيْنَ حَمِيمٍ ءَانٍۢ
(55 : 44)
44. In its midst and in the midst of boiling hot water will they wander round [16]!


44. Közte és a forró, bugyogó víz közt keringenek [16]!

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 45)
45. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


45. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

وَلِمَنْ خَافَ مَقَامَ رَبِّهِۦ جَنَّتَانِ
(55 : 46)
46. But for such as fear the time when they will stand before (the Judgment Seat of) their Lord, there will be two Gardens [17]


46. Ki fél Urának Színétől (az Égi Ítélőszék előtt), arra két Kert vár [17],-

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 47)
47. Then which of the favours of your Lord will ye deny?-


47. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

ذَوَاتَآ أَفْنَانٍۢ
(55 : 48)
48. Containing all kinds (of trees and delights);-


48. Mindenféle jókkal,-

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 49)
49. Then which of the favours of your Lord will ye deny?-


49. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

فِيهِمَا عَيْنَانِ تَجْرِيَانِ
(55 : 50)
50. In them (each) will be two Springs flowing (free);


50. Bennük patakok csörgedeznek,

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 51)
51. Then which of the favours of your Lord will ye deny?-


51. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

فِيهِمَا مِن كُلِّ فَٰكِهَةٍۢ زَوْجَانِ
(55 : 52)
52. In them will be Fruits of every kind, two and two.


52. Bennük mindenféle gyümölcsből két pár lesz.

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 53)
53. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


53. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

مُتَّكِـِٔينَ عَلَىٰ فُرُشٍۭ بَطَآئِنُهَا مِنْ إِسْتَبْرَقٍۢ ۚ وَجَنَى ٱلْجَنَّتَيْنِ دَانٍۢ
(55 : 54)
54. They will recline on Carpets, whose inner linings will be of rich brocade: the Fruit of the Gardens will be near (and easy of reach).


54. Szőnyegeken heverésznek, mik brokáttal lesznek bélelve, s a két Kert gyümölcsei innen közel esnek.

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 55)
55. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


55. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

فِيهِنَّ قَٰصِرَٰتُ ٱلطَّرْفِ لَمْ يَطْمِثْهُنَّ إِنسٌۭ قَبْلَهُمْ وَلَا جَآنٌّۭ
(55 : 56)
56. In them will be (Maidens), chaste, restraining their glances, whom no man or Jinn before them has touched;-


56. Amott szemérmes tekintetű (szüzek várnak rájuk), kiket nem érintett előttük sem ember, sem Dzsinn.

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 57)
57. Then which of the favours of your Lord will ye deny?-


57. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?-

كَأَنَّهُنَّ ٱلْيَاقُوتُ وَٱلْمَرْجَانُ
(55 : 58)
58. Like unto Rubies and coral.


58. Mintha rubintok és korallok lennének.

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 59)
59. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


59. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

هَلْ جَزَآءُ ٱلْإِحْسَٰنِ إِلَّا ٱلْإِحْسَٰنُ
(55 : 60)
60. Is there any Reward for Good – other than Good?


60. Hát nem Jó a Jónak viszonzása?

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 61)
61. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


61. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

وَمِن دُونِهِمَا جَنَّتَانِ
(55 : 62)
62. And besides these two, there are two other Gardens,-


62. És e kettőn kívül van még két Kert,-

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 63)
63. Then which of the favours of your Lord will ye deny?-


63. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?-

مُدْهَآمَّتَانِ
(55 : 64)
64. Dark-green in colour (from plentiful watering).


64. Mély zöld e kettő mind.

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 65)
65. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


65. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

فِيهِمَا عَيْنَانِ نَضَّاخَتَانِ
(55 : 66)
66. In them (each) will be two Springs pouring forth water in continuous abundance [18]:


66. Bennük két bővizű patak fakad [18],

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 67)
67. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


67. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

فِيهِمَا فَٰكِهَةٌۭ وَنَخْلٌۭ وَرُمَّانٌۭ
(55 : 68)
68. In them will be Fruits, and dates and pomegranates:


68. Bennük gyümölcsök, datolyapálma és gránátalma,

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 69)
69. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


69. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

فِيهِنَّ خَيْرَٰتٌ حِسَانٌۭ
(55 : 70)
70. In them will be fair (Companions), good, beautiful;-


70. Bennük a Jók (társasága) és a gyönyörök,-

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 71)
71. Then which of the favours of your Lord will ye deny?-


71. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?-

حُورٌۭ مَّقْصُورَٰتٌۭ فِى ٱلْخِيَامِ
(55 : 72)
72. Companions restrained (as to their glances), in (goodly) pavilions;-


72. Visszafogott tekintetű hurik (várnak) a sátrakban,-

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 73)
73. Then which of the favours of your Lord will ye deny?-


73. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?-

لَمْ يَطْمِثْهُنَّ إِنسٌۭ قَبْلَهُمْ وَلَا جَآنٌّۭ
(55 : 74)
74. Whom no man or Jinn before them has touched;-


74. Nem érintette őket előttük se ember, se Dzsinn,-

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 75)
75. Then which of the favours of your Lord will ye deny?-


75. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?-

مُتَّكِـِٔينَ عَلَىٰ رَفْرَفٍ خُضْرٍۢ وَعَبْقَرِىٍّ حِسَانٍۢ
(55 : 76)
76. Reclining on green Cushions and rich Carpets of beauty.


76. Zöld vánkosokon és pazar szőnyegeken heverésznek.

فَبِأَىِّ ءَالَآءِ رَبِّكُمَا تُكَذِّبَانِ
(55 : 77)
77. Then which of the favours of your Lord will ye deny?


77. Hát Uratok mely kegyét hazudtoljátok meg?

تَبَٰرَكَ ٱسْمُ رَبِّكَ ذِى ٱلْجَلَٰلِ وَٱلْإِكْرَامِ
(55 : 78)
78. Blessed be the name of thy Lord, full of Majesty, Bounty and Honour.


78. Legyen Dicső Urad neve, Ki a Méltóság és Nemesség Birtokosa.


     
Footnotes
Lábjegyzet
     




[1] The Revelation comes from Allah Most Gracious, and it is one of the greatest Signs of His grace and favour. He is the source of all Light, and His light is diffused throughout the universe.



[1] A Kinyilatkoztatás Allahtól, a Legkegyelmesebbtől való és ez az Ő nemes lelkűségének egyik legnagyobb Jele, Áyája. Ez a Világosság forrása, mert az Ő Világossága áthatol az egész Világmindenségen.

[2] Bayan: intelligent speech: power of expression: capacity to understand clearly the relations of things and to explain them. Allah has given this to man, and besides this revelation in man’s own heart, has aided him with revelation in nature and revelation through prophets and messengers.



[2] „Bayan”: intelligens beszéd, kifejezési készség, tiszta értés, összefüggések felfogása és értésre adása. Ezt adta Allah az embernek azon felül, amit a szívébe programozott, s mit megtámogatott a természetben kitárulkozó Jelekkel, megnyilatkozásokkal, valamit a Prófétákkal.

[3] In the great astronomical universe there are exact mathematical laws, which bear witness to Allah’s Wisdom and also to His favours to His creatures; for we all profit by the heat and light, the seasons, and the numerous changes in the tides and the atmosphere, on which the constitution of our globe and the maintenance of life depend.



[3] A kiterjedt csillagászati térben matematikai összefüggések működnek, melyek Allah Bölcsességét tanúsítják. Ugyanakkor ezeknek a hatalmas összefüggéseknek egyik haszonélvezője az ember, aki élvezheti a meleget, a fényt, évszakok váltakozását, ár-apály és légköri viszonyok hatásait, melyektől Földünk léte és azon a mi magunk élete függ.

[4] Najm: may mean stars collectively, or herbs collectively: perhaps both meanings are implied.



[4] „Nadzsm”: Csillagot jelent, de növénytakarót, növényzetet is. Mindkét változat alkalmazása jó és indokolt.

[5] The “balance of justice” in this verse is connected with “the Balance” in the next two verses, that men may act justly to each other and observe due balance in all their actions, following the golden mean and not transgressing due bounds in anything. But the Balance is also connected figuratively with the heavens above in three symbols: • Justice is a heavenly virtue: • the heavens themselves are sustained by mathematical balance; and, • the constellation Libra (the Balance) is entered by the sun at the middle of the zodiacal year.



[5] Az „Igazság Egyensúlya”, vagy mérlege ebben a versben kapcsolódik a következő két vers egyensúlyaihoz, igazságaihoz. Ember nem hághat át határokat, az egyensúlyt megtartva, az arany középutat kell választania. Az egyensúly, vagy mérleg, azonban három vonatkozásban az Éghez kapcsolódik: 1. Az Igazság Égi erény. 2. Az Ég és az abban mozgó minden szereplő egy matematikai egyensúlynak fenntartói, annak alárendeltjei. 3. A Mérleg csillagkép az állatövi, zodiákus év közepére esik.

[6] To be taken both literally and figuratively. A man should be honest and straight in every daily matter, such as weighing out things which he is selling: and he should be straight, just and honest, in all the highest dealings, not only with other people, but with himself and in his obedience to Allah’s Law.



[6] Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Az embernek hűnek kell lennie napi dolgaiban a mértékekhez, amibe beletartozik a fizikai mértékek betartása, súlyok, hosszok, egyebek, ha kereskedelemről van szó, de a mérték át kell, hogy hassa magasabb viselkedési formáit, emberekkel való kapcsolatát, beszédét és mindezt Allah törvényeinek való megfeleléssel kell párosítania.

[7] Look at the earth alone. Life and the conditions here are mutually balanced for Allah’s creatures. The vegetable world produces fruit of various kinds and corn or grain of various kinds for human food. The grain harvest yields with it fodder for animals in the shape of leaves and straw, as well as food for men in the shape of grain. The plants not only supply food but sweet-smelling herbs and flowers.



[7] Nézz csak a Földre egyedül. Az élet és a körülmények egyensúlyban állnak Allah teremtményeinek szükségleteivel. A növényvilág különféle termékeket, magvakat terem, melyek emberi élelem forrásai. A terményekből, zöld növényi részekből állatok táplálkoznak. A rendszer amellett, hogy materiálisan összeáll, gyönyört ad, a természet illata pedig csalogató, lenyűgöző.

[8] The whole Surah is a symphony of Duality, which leads up to Unity. All creation is in pairs: 51:49; 36:36. Justice is the conciliation of two opposites to unity, the settlement of the unending feud between Right and Wrong. The things and concepts mentioned in this Sura are in pairs: man and outer nature; sun and moon; herbs and trees; heaven and earth; fruit and corn; human food and fodder for cattle; things nourishing and things sweet- smelling; and so on throughout the Sura. Then there is man and Jinn. “Will ye deny?” that is, fail to acknowledge either in word or thought or in your conduct. If you misuse Allah’s gifts or ignore them that is equivalent to ingratitude or denial or refusal to profit by Allah’s infinite Grace.



[8] Az egész Szúra nem más, mint a Kettősség Szimfóniája, ami elvezet az Egységbe. Minden teremtmény párokban funkcionál: 51:49; 36:36. Az Igazság és egyensúly hoz megbékélést a két pólus között. Ez a rendezőerő hat át a Jó és Rossz közti ellentéten. A dolgok és koncepciók párosával jelennek meg a Szúrában: ember és külvilág, Nap és Hold, füvek és fák, Egek és Föld, gyümölcsök és szemes termények, emberi élelmiszerek és takarmányok, tápláló ételek és illatos dolgok, stb. A felsorolt példák, mind egy-egy versből származnak. És a végére hagytam: Emberek és Dzsinnek. „Mely kegyét hazudtoljátok meg”? Gondolatban, szóban és tettben, ami magatartást, hozzáállást alakít ki. Ezért Allah kegyének megkérdőjelezése, meghazudtolása, a tagadással egyenértékű.

[9] The creation of men and Jinns is contrasted. Man was made of sounding clay, dry and brittle like pottery. The Jinn was made from a clear flame of fire. Yet each has capacities and possibilities which only Allah’s Grace bestows on them.



[9] Az ember és Dzsinn teremtése egymással ellentétes. Az ember törékeny agyagból, száraz, sérülékeny anyagból, a Dzsinn pedig tűzből van. Mindkettőnek meg vannak az Allahtól kapott jellegzetességei, tulajdonságai.

[10] The two Easts are the two extreme points where the sun rises during the year, and includes all the points between. Similarly the two Wests include the two extreme points of the sun’s setting and all the points between. The Dual Number fits with the general atmosphere of Duality in this Sura. Allah is Lord of every region of the earth and sky, and He scatters His bounties everywhere. See also 43:38, and 37:5.



[10] A két Kelet az a két egymástól legtávolabbi pont, ahol a Nap a téli és nyári napfordulókor felkel. A két Nyugat ugyanez. A kettes számú fogalmazás végigvonul az egész Szúrán. Allah az Egek és a Föld Ura, Aki az egyensúlyi arányok szerint osztja el bőkezűségét.

[11] See 25:53, where it is explained how the two bodies of water, salt and sweet, meet together, yet keep separate, as if there was a barrier or partition between them. This is also one of the favours of Allah. Sea-water is a sanitating agent, while fresh water is sweet and palatable to drink.



[11] 25:53-ban magyarázatot kapunk a különböző víztömegekről, sós és édesvizekről, melyek egymástól úgy különülnek el, mintha egy láthatatlan válaszhatár lenne közöttük, azonban mégis találkoznak Allah kegyéből. A tenger sós vize tisztító ágens, az édesvizek, pedig ivásra, öntözésre alkalmasak.

[12] The most magnificent works of man-such as they are-are but fleeting. Ships, Empires, the Wonders of Science and Art, the splendours of human glory or intellect, will all pass away. The most magnificent objects in outer Nature-the mountains and valleys, the sun and moon, the Constellation Orion and the star Sirius-will also pass away in their appointed time. But the only One that will endure for ever is the “Face” of Allah. “Face” expresses Personality, Glory, Majesty, Inner Being, Essence, Self – all he noble qualities which we associate with the Beautiful Names of Allah.



[12] Az emberi elme legkimagaslóbb teljesítményei, egyszer nem lesznek. Hajók, épületek, tudományos csodák, művészetek, az emberi intellektus ragyogásai mind tovatűnnek. Külső világunk csodálatos jelenségei, hegyek, völgyek, Nap, Hold, csillagok, szintén egy ideig állnak csak fenn. Az egyedüli örök, az „Allah Orcája”. Az Orca egy személyiséget, jellemvonást fejez ki, ami a belső Ego külső megjelenése, melyek Allah esetében az Ő neveit, megnevezéseit, attribútumait jelenti.

[13] Thaqal. weight, something weighty, something weighed with something else. The two thaqals are Jinns and men who are burdened with responsibility or, as some commentators hold, with sin.



[13] „Thaqal” súly, vagy terhet viselő. A két világ itt a Dzsinnek és emberek világát, a két felelősséggel, vagy bűnökkel terhelt világot jelenti.

[14] Melting away like grease or ointment. The red colour will be due to the flames and the heat. The whole of the world as we know it now will dissolve.



[14] Elolvad, akár egy krém, kenőcs. A vörös szín a lángok, vagy hő következménye. Az egész anyagi világ, Föld felolvad, beolvad.

[15] The meaning of this whole passage is that their personal responsibility will be enforced. But their own tongues and hands and feet will bear witness against them as to their actions: 24:24.



[15] A vers a személyes felelősséget domborítja ki. Nyelveik, kezeik, lábaik önálló életet élnek és maguk tanúskodnak majd gazdájuk tetteiről, bűneiről. 24:24.

[16] They will apparently have no rest. The fire will bum but not consume them, and their drink will be only boiling water.



[16] Nem lesz nyugalmuk. A tűz perzseli, de nem hamvasztja el őket, italuk forrásban levő víz lesz.

[17] Here two Gardens are mentioned, and indeed four, counting the other two mentioned in 55:62-76. Opinions are divided about this, but the best opinion is that the two mentioned in verses 46-61 are for the degree of those Nearest to Allah (Muqarrabun), and those in verses 62-76 for the Companions of the Right Hand.



[17] Itt is két Kertet említ a vers, az így összesen négy, ha beleszámoljuk az 55:62-76 is. A 46-61-ben szereplő Kertek a Legközelebb állóké (Muaqrribun), a 62-76 két kertje, pedig azoké, kik a „Jobb Kéz Társasága”.

[18] In comparison with the Springs in the other two Gardens, described in 55:50 above, these Springs would seem to irrigate crops of vegetables and fruits requiring a constant supply of abundant water.



[18] Az 55:50-ben szereplő patakokkal szemben ezek a vízforrások termények, zöldségeskertek öntözésére is szolgálnak, ezért a vízbőség itt nagyobb.