006. Al-An’am – الأنعام

6. Surah

Introduction to Surah Al-Anaam (The Cattle) with Sayyid Abul Ala Maududi- Tafhim al-Qur'an - The Meaning of the Qur'an


This Surah takes its name from v. 136, 138 and 139 in which some superstitious beliefs of the idolatrous Arabs concerning the lawfulness of some cattle (an`am) and the unlawfulness of some others have been refuted.

Period of Revelation

According to a tradition of Ibn Abbas, the whole of the Surah was revealed at one sitting at Makkah. Asma, a daughter of Yazid and a first cousi

Its subject-matter clearly shows that it must have been revealed during the last year of the Holy Prophet’s life at Makkah. The tradition of Asma, daughter of Yazid, also confirms this. As she belonged to the Ansar and embraced Islam after the migration of the Holy Prophet to Yathrib, her visit to the Holy Prophet at Makkah must have taken place during the last year of his life there.

Occasion of Revelation

After determining the period of its revelation, it is easier to visualize the background of the Surah. Twelve years had passed since the Holy Prophet had been inviting the people to Islam. The antagonism and persecution by the Quraish had become most savage and brutal, and the majority of the Muslims had to leave their homes and migrate to Habash (Abyssinia). Above all, the two great supporters of the Holy Prophet. Abu Talib and Hadrat Khadijah, were no more to help and give strength to him. Thus he was deprived of all the worldly support. But in spite of this, he carried on his mission in the teeth of opposition. As a result of this, on the one hand, all the good people of Makkah and the surrounding clans gradually began to accept Islam ; on the other hand, the community as a whole, was bent upon obduracy and rejection. Therefore, if anyone showed any inclination towards Islam, he was subjected to taunts and derision, physical violence and social boycott. It was in these dark circumstances that a ray of hope gleamed from Yathrib, where Islam began to spread freely by the efforts of some influential people of Aus and Khazraj, who had embraced Islam at Makkah. This was a humble beginning in the march of Islam towards success and none could foresee at that time the great potentialities that lay hidden in it. For, to a casual observer, it appeared at that time as if Islam was merely a weak movement it had no material backing except the meager support of the Prophet’s own family and of the few poor adherents of the Movement. Obviously the latter could not give much help because they themselves had been cast out by their own people who had become their enemies and were persecuting them.


The main topics dealt with in this discourse may be divided under seven headings:

1. Refutation of shirk and invitation to the creed of Tauhid.

2. Enunciation of the doctrine of the “Life-after- death.” and refutation of the wrong notion that there was nothing beyond this worldly life.

3. Refutation of the prevalent superstitions.

4. Enunciation of the fundamental moral principles for the building up of the Islamic Society.

5. Answers to the objections raised against the person of the Holy Prophet and his mission.

6. Comfort and encouragement to the Holy Prophet and his followers who were at that time in a state of anxiety and despondency because of the apparent failure of the mission.

7. Admonition, warning and threats to the disbelievers and opponents to give up their apathy and haughtiness.

It must, however, be noted that the above topics have not been dealt with one by one under separate headings, but the discourse goes on as a continuous whole and these topics come under discussion over and over again in new and different ways.

The Background of Makki Surahs

As this is the first long Makki Surah in the order of the compilation of the Quran, it will be useful to explain the historical background of Makki Surahs in general, so that the reader may easily understand the Makki Surahs and our references to its different stages in connection with our commentary on them.

First of all, it should be noted that comparatively very little material is available in regard to the background of the revelation of Makki Surahs whereas the period of the revelation of all the Madani Surahs is known or can be determined with a little effort. There are authentic traditions even in regard to the occasions of the revelation of the majority of the verses. There are only a few Surahs and verses which have authentic traditions concerning the time and occasion of their revelation. This is because the history of the Makki period had not been compiled in such detail as that of the Madani period. Therefore we have to depend on the internal evidence of these Surahs for determining the period of their revelation: for example, the topics they discuss, their subject matter, their style and the direct or indirect references to the events and the occasions of their revelation. The most we can do is to compare the internal evidence of a Surah with the events of the life of the Holy Prophet at Makkah, and then come to a more or less correct conclusion as to what particular stage a certain Surah belongs.

If we keep the above things in view, the history of the mission of the Holy Prophet at Makkah can be divided into four stages.

The first stage began with his appointment as a Messenger and ended with the proclamation of Prophethood three years later. During this period the Message was given secretly to some selected persons only, but the common people of Makkah were not aware of it.

The second stage lasted for two years after the proclamation of his Prophethood. It began with opposition by individuals: then by and by, it took the shape of antagonism, ridicule, derision, accusation, abuse, and false propaganda then gangs were formed to persecute those Muslims who were comparatively poor, weak’ and helpless. The third stage lasted for about six years from the beginning of the persecution to the death of Abu Talib and Hadrat Khadijah in the tenth year of Prophethood. During this period, the persecution of the Muslims became’ so savage and brutal that many of them were forced to migrate to Habash. Social and economic boycott was applied against the Holy Prophet and the members of his family, and those Muslims who continued to stay in Makkah were forced to take refuge in Shi’b-i-A’bi Talib which was besieged.

The fourth stage lasted for about three years. This was a period of hard trials and grievous sufferings Life had become unendurable at Makkah and there appeared to be no place of refuge even outside it. So much so that when the Holy Prophet went to Ta’if, it offered no shelter or protection. Besides this, on the occasion of Haj, he would appeal to each and every Arab clan to accept his invitation to Islam but met with blank refusal from every quarter. At the same time, the people of Makkah were holding counsels’ to get rid of him by killing or imprisoning or banishing him from their city. It was at that most critical time that Allah opened for Islam the hearts of the Ansar of Yathrab where he migrated at their invitation.

Now that we have divided the life of the Holy Prophet at Makkah into four stages, it has become easier for us to tell, as far as possible, the particular stage in which a certain Makki Sarah was revealed. This is because the Surahs belonging to a particular stage can be distinguished from those of the other stages with the help of their subject matter and style.

In the succeeding Makki Surahs, we will determine on the basis of the distinctive features of each stage, and point out in the Preface, the particular stage in which a certain Makki Surah was revealed.

Topics and their Interconnection

These verses are of introductory and admonitory nature. The disbelievers have been warned that if they do not accept the Islamic Creed and follow the ‘Light’ shown by the Revelation from the All-Knowing and All-Powerful Allah, they would go to the same doom as the former disbelievers did. Their arguments for rejecting the Prophet and the Revelation sent down to him have been refuted. 1 – 12

These verses inculcate Tauhid, and refute shirk which is the greatest obstacle in the way of its acceptance. 13 – 24

In these verses, a graphic scene of the life in the Hereafter has been depicted in order to warn the disbelievers of the consequences of the rejection of the Articles of Faith. 25 – 32

Prophethood is the main theme which has been discussed from the point of view of the Holy Prophet, his Mission, the limitations of his powers, the attitude towards his followers and also from the point of view of the disbelievers. 33 – 73

In continuation of the same theme, the story of Prophet Abraham has been related to bring home to the pagan Arabs that the Mission of Prophet Muhammad, which they were opposing, was the same as that of Prophet Abraham (Allah’s peace be upon them). This line of argument was adopted because they considered themselves to be his followers, especially the Quraish who were proud of being his descendants as well. 74 – 90

Another proof of his Prophethood is the Book, which has been sent down to him by Allah, for its teachings show the right guidance in regard to creed and practice. 91 – 108

Divine restrictions have been contrasted with the superstitious restrictions of the pagan Arabs in order to show the striking differences between the two and thus prove the Quran to be a Revealed Book. 109 – 154

The Jews, who were criticized in vv. 144 – 147 along with the pagan Arabs, have been urged to compare the teachings of the Quran with those of the Torah so that they might recognize their similarity and give up their lame excuses against it, and adopt its Guidance to escape the retribution on the Day of Resurrection. 155 – 160

This is the conclusion of the discourse: the Holy Prophet has been instructed in a beautiful and forceful manner to proclaim fearlessly the articles of the Islamic Creed and their implications.161 – 165

Bevezetés az Al-Anaam (Jószág) szúrához Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-Qur'an - A Korán Jelentése című munkája nyomán

Bevezetés az Al-Anaam (Jószág) Szúrához


A Szúra elnevezésére a 136. 138. és 139. versben találunk utalást, ahol a bálványimádó Arabok babonán alapuló hitvilágában az egyik jószág (anaam) megengedett, másik nem megengedett volt és ennek cáfolatát adja a Korán.

Kinyilatkoztatás ideje

Ibn Abbasz hagyománya (Hadisz) szerint az egész Szúra Mekkában egy alkalommal nyilatkoztatott ki. Yazid lánya, Aszma, aki első unokatestvére volt Mu’az bin Dzsabalnak, ezt közölte: „Ennek a Szúrának a kinyilatkoztatása idején, a Próféta egy tevekancán ült, míg én annak a kantárját fogtam. Egyszer csak a tevekanca olyan nehéz terhet érzett, hogy a csontjai majdnem eltörtek alatta.” Egy másik hagyomány arról ad közlést, hogy a Próféta egy éjszaka leforgása alatt diktálta az egész Szúrát, amikor az kinyilatkoztatott.

A témája alapján világos, hogy a kinyilatkoztatás ideje, a Próféta Mekkában töltött utolsó évére esik. Yazid lánya, Aszma közlése szerint is ez erősíthető meg. Ő az Ansárokhoz (Pártfogók) tarozott, az Iszlámot csak a Próféta Yathribba (Medinába) érkezése után vette fel.

A kinyilatkoztatás alkalma

A kinyilatkoztatás idejének meghatározása után könnyebb a Szúra hátterét vizualizálni. Tizenkét év telt el azóta, hogy a Próféta embereket szólított az Iszlám felvételére. Ekkorra Quraish szembenállása és üldözése kegyetlenné, brutálissá vált. A Muszlimok többségének el kellett hagynia otthonát és többségük Abesszíniába menekült (Etiópia). A Próféta két legfontosabb segítője, Abu Talib és felesége, Khadidzsa, nem voltak már többé, nem tudtak erőt tölteni bele. Földi pártfogója így már nem volt. De ő még a legvehemensebb ellenállás ellenére is folytatta küldetését. Lassacskán Mekka és a környező települések jóravaló emberei elfogadták az Iszlámot, azonban a közösség nagy része makacsul ellenszegült. Aki az Iszlám felé hajlott, gúny tárgya lett, ami fizikai bántalmazásba és társadalmi bojkottba torkollott. Ekkor reménysugár csillant meg Yathrib (Medina) felől, ahol az Iszlám szabadon, kötöttségek nélkül kezdet terjedni az Awas és Khazradzs törzs befolyásos emberei között. Közülük páran még Mekkában vették fel a hitet. Ezzel elkezdődött az Iszlám alázatos menetelése a siker felé. Ekkor még senki sem láthatta előre azt a hatalmas potenciált, amit az Iszlám később kifejtett. Aki azokban a napokban értékelte volna a helyzetet nem mondhatott volna mást, mint hogy az Iszlám egy gyenge mozgalom, ami mögött nem áll anyagi támogatás, eltekintve a Próféta családjának hozzájárulásától és pár hívő adakozásától. Ez utóbbi nem jelentett sokáig segítséget, mert a hívőket kivetette magából a Mekkai társadalom, ellenségekké, üldözöttekké váltak.


A következő hét témakörre osztható a Szúra:

1. A Shirk (társállítás, bálványimádás) cáfolata és hívás a Monoteizmusra.

2. Az halál utáni élet doktrínájának kijelentése, egyben cáfolata annak az állításnak, ami az evilági élet után tagad bármi más létformát.

3. Az uralkodó babonák, hiedelmek megdöntése

4. Az Iszlám Társadalmának felépítését szolgáló alapvető erkölcsi elvek tisztázása és előírása

5. A Próféta személyével és küldetésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszok

6. A Próféta és követőinek megnyugtatása és bátorítása, akik ebben az időszakban a szorongatottság és reménytelenség státuszában szenvedtek. A küldetés sok buktatón ment keresztül

7. A hitetlenek és ellenzők intése, figyelmeztetése gőgjükre és érzéktelenségükre.

A felsorolt témák nem képeznek elkülönült szakaszokat, hanem ismétlődve jönnek elő más és más formában.

A Mekkai Szúrák háttere

Mivel ez az első hosszú Mekkai Szúra, hasznos, ha ezek történelmi környezetéről általánosságban szólunk, ami az olvasó számára a későbbiek során érthetővé teszi a magyarázatokat, interpretációkat, melyek a különböző Mekkai életszakaszokat értelmeznek.

Először is megjegyezzük, hogy kevés anyag maradt fenn a Mekkai Szúrák kinyilatkoztatásának hátteréről, ezzel szemben a Medinai Szúrák behatárolása elég pontosan megtehető. Sok Medinai Szúra hátterére találunk autentikus Hadiszt, hagyományt. Csak kevés Mekkai Szúra idejét és alkalmát jelzi Hadísz. A Mekkai időszakra nem jellemző a részletekre kiterjedő komponálás. Ezért csak a tartalomra hagyatkozhatunk, abból ítélhetjük meg a kinyilatkoztatásra vonatkozó részleteket. Csak azt tehetjük, hogy a Szúra tartalmát összevetjük a Próféta életszakaszának arra eső idejével Mekkában és ez egy többé kevésbé pontos leírást ad a belső mondanivalóról. Mindezt figyelembe véve a Próféta Mekkában töltött ideje négy szakaszra osztható.

Az első az ő Prófétának jelölésével kezdődik és három évvel később, a Prófécia nyilvános kihirdetésével végződik. Ebben a szakaszban az Üzenet titokban terjedt néhány kiválasztott ember között, Mekka népének erről nem volt tudomása.

A második, a Prófécia kihirdetésétől kezdve két évig tartott. Ez személyek ellenállásával indul, majd egyre nyilvánosabb szembefordulás, gúny, csúfolódás, vádaskodás, gyalázkodás és hamis híresztelés veszi körbe a hívőket, akik közül a szegényeket, védteleneket egyre több atrocitás ér. A harmadik szakasz, az üldöztetésektől számítva Abu Talib és Khadidzsa haláláig, összesen hat évig tartott. Ekkorra a Prófécia már tízedik éve működött. A Muszlimok üldöztetése annyira brutálissá és vaddá vált, hogy jelentős részük Abesszíniába emigrált. A Próféta és családtagjai ellen társadalmi és gazdasági bojkottot helyeztek hatályba, a Mekkai maradást választó Muszlimok pedig Shi’b-i-A’bi Talib-ban leltek menedéket, de ezt Qureish körbezárta.

A negyedik szakasz kb. három évig tartott. Kemény megpróbáltatások és szenvedések időszaka volt. Mekkában az élet elviselhetetlenné vált és azon kívül sem lehetett hova menekülni. Amikor a Próféta Ta’ifba ment, nem fogadták be, se fedelet, se védelmet nem kapott. A Hadzs zarándoklat alkalmával sok Arab klánt megszólított és hívott az Iszlámra, de rideg elutasításban részesült mindenhol. A Mekkaiak ezzel egy időben tanácsot ültek és azon tanakodtak, miként szabadulhatnának meg tőle gyilkosság, börtön, vagy a városból történő száműzése révén. Ez volt az a kritikus idő, amikor a Yathrebi Ansarok (Pártfogók) szíveiben elindult az Iszlám, akik őt és követőit magukhoz hívták.

Most, hogy a Próféta Mekkai életszakaszait ismerjük, könnyebb behatárolni az egyes Szúrákon belüli tartalmak alapján, hogy melyikhez kötődnek. A tartalom mellett a stílus is jellemzi a különböző szakaszokat.

Az ezt követő Mekkai Szúráknál már az itt ismertetett jegyek alapján fogjuk a bevezetőben jelölni az időszakot, melyhez kinyilatkoztatásuk köthető.

Tárgykörök és ezek összekapcsolódása

A bevezető versek intő jellegűek, melyek figyelmeztetik a hitetleneket arra, ha nem fogadják el az Iszlámra szóló hívást és nem követik a világosságot, melyet a Mindenható Allah kinyilatkoztatásai sugároznak, akkor ugyanaz a Pokolbéli szenvedés lesz osztályrészük, ami a korábbi hitetleneké volt. A hitetlenek Prófétát és kinyilatkoztatásokat érintő elutasító érveire cáfolat érkezik. 1-12

A Monoteizmus (Tauhid) versei, ahol szót kap a shirk (társállítás) elutasítása, ami a legnagyobb akadály az Iszlám elfogadásának útjában. 13-24

Kép jelenik meg a Túlvilági életről, ami figyelmezteti a hitetleneket, milyen sors vár azokra, akik elvetik a Hit tételeit. 25-32

A Prófécia, a küldetés kap hangot a Próféta szemszögéből, láttatva cselekvési határait, előírva viselkedését követői és a hitetlenek felé. 33-73

Folytatódik Ábrahám Próféta története, akinek életét párhuzamba állítja azokkal az eseményekkel, melyek Mohammed Próféta és a pogány Arabok közt zajlanak. Ezek az érvek azért kapnak különleges jentőséget, mert a pogány Arabok, köztük Qureish maga is büszkén hangoztatta Ábrahámi származását. 74-90

Másik bizonyíték a Próféciára a Könyv, melyet Allah neki küldött le, ami Útmutatást ad a hit gyakorlására. 91-108

Isteni korlátozást állít szembe a pogány Arabok babonáiból és hiedelmeiből származó korlátozásokkal azért, hogy bizonyítsa: a Koránt Istentől való. 109-154

A 144-147 versben kritizált Zsidók és pogány Arabok felhívása arra, hogy hasonlítsák össze a Tóra tanításait a Koránéval. A cél, hogy felfedezzék a sok hasonlóságot, hagyjanak fel az ellene való uszítással és fogadják el az Útmutatást, ezzel megmenekülnek a Végítélet Napján bekövetkező szenvedésektől. 155-160

Következtetések levonása: A Próféta egy szép, de erőteljes indíttatást kapott arra, hogy félelem nélkül, tántoríthatatlanul hirdesse az Iszlám tanait és azok napi gyakorlatát. 161-165

6. Al-Anaam6. Al-Anaám


Surah 6

6. szura

JószágCattle, Livestock
Total Verses: 165Összes vers: 165
Revealed in: MeccaKinyilatkoztatva: Mekka

بِسْمِ ٱللَّهِ ٱلرَّحْمَٰنِ ٱلرَّحِيمِ
(1 : 1)

In the name of God, Most Gracious, Most Merciful

A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

ٱلْحَمْدُ لِلَّهِ ٱلَّذِى خَلَقَ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضَ وَجَعَلَ ٱلظُّلُمَٰتِ وَٱلنُّورَ ۖ ثُمَّ ٱلَّذِينَ كَفَرُوا۟ بِرَبِّهِمْ يَعْدِلُونَ
(6 : 1)

1. Praise be Allah, Who created the heavens and the earth, and made the darkness and the light. Yet those who reject Faith hold (others) as equal, with their Guardian-Lord [1]

1.Dicsőség Allahnak, Aki megteremtette az Egeket, a Földet, megtette a sötétséget és világosságot, majd azok, kik hitetlenek, Urukkal tartják egyenlőnek (a hamis istenségeket) [1]

هُوَ ٱلَّذِى خَلَقَكُم مِّن طِينٍۢ ثُمَّ قَضَىٰٓ أَجَلًۭا ۖ وَأَجَلٌۭ مُّسَمًّى عِندَهُۥ ۖ ثُمَّ أَنتُمْ تَمْتَرُونَ
(6 : 2)

2. He it is created you from clay, and then decreed a stated term (for you). And there is in His presence another determined term; yet ye doubt within yourselves [2]

2.Ő az, Ki megteremtett titeket az agyagból, majd elrendelte a terminust. Nála a terminus kijelölt (véges). Majd ti kétségbe vonjátok [2]!

وَهُوَ ٱللَّهُ فِى ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَفِى ٱلْأَرْضِ ۖ يَعْلَمُ سِرَّكُمْ وَجَهْرَكُمْ وَيَعْلَمُ مَا تَكْسِبُونَ
(6 : 3)

3. And He is Allah in the heavens and on earth. He knoweth what ye hide, and what ye reveal, and He knoweth the (recompense) which ye earn (by your deeds).

3.Ő Allah az Egeken és a Földön. Tudja titkotokat, és amit kinyilvánítotok. Tudja mi az, amit elnyertek.

وَمَا تَأْتِيهِم مِّنْ ءَايَةٍۢ مِّنْ ءَايَٰتِ رَبِّهِمْ إِلَّا كَانُوا۟ عَنْهَا مُعْرِضِينَ
(6 : 4)

4. But never did a single one of the signs of their Lord reach them, but they turned away therefrom.

4.Nem jött még el Áya Uruk Áyáiból, csak úgy, ha ezek ellenzői voltak.

فَقَدْ كَذَّبُوا۟ بِٱلْحَقِّ لَمَّا جَآءَهُمْ ۖ فَسَوْفَ يَأْتِيهِمْ أَنۢبَٰٓؤُا۟ مَا كَانُوا۟ بِهِۦ يَسْتَهْزِءُونَ
(6 : 5)

5. And now they reject the truth when it reaches them: but soon shall they learn the reality of what they used to mock at.

5.Meghazudtolták az Igazat, amikor az eljött hozzájuk, de a tény is eljön nekik, amit megcsúfolnak.

أَلَمْ يَرَوْا۟ كَمْ أَهْلَكْنَا مِن قَبْلِهِم مِّن قَرْنٍۢ مَّكَّنَّٰهُمْ فِى ٱلْأَرْضِ مَا لَمْ نُمَكِّن لَّكُمْ وَأَرْسَلْنَا ٱلسَّمَآءَ عَلَيْهِم مِّدْرَارًۭا وَجَعَلْنَا ٱلْأَنْهَٰرَ تَجْرِى مِن تَحْتِهِمْ فَأَهْلَكْنَٰهُم بِذُنُوبِهِمْ وَأَنشَأْنَا مِنۢ بَعْدِهِمْ قَرْنًا ءَاخَرِينَ
(6 : 6)

6. See they not how many of those before them We did destroy?- generations We had established on the earth, in strength such as We have not given to you – for whom We poured out rain from the skies in abundance, and gave (fertile) streams flowing beneath their (feet): yet for their sins We destroyed them, and raised in their wake fresh generations (to succeed them) [3]

6.Nem látják-e hány nemzedéket pusztítottunk el előttük, kiket olyan hatalommal ruháztunk fel a Földön, amilyennel titeket nem? Bő záport küldtünk le rájuk az Égből, megtettük nekik a folyókat, mik alattuk futnak, majd elpusztítottuk őket bűneik által és más nemzedéket alapoztunk meg utánuk [3].

وَلَوْ نَزَّلْنَا عَلَيْكَ كِتَٰبًۭا فِى قِرْطَاسٍۢ فَلَمَسُوهُ بِأَيْدِيهِمْ لَقَالَ ٱلَّذِينَ كَفَرُوٓا۟ إِنْ هَٰذَآ إِلَّا سِحْرٌۭ مُّبِينٌۭ
(6 : 7)

7. If We had sent unto thee a written (message) on parchment, so that they could touch it with their hands, the Unbelievers would have been sure to say: “This is nothing but obvious magic [4]

7.Ha az Írást pergamenen bocsátanánk le neked (ó Mohammed), akkor megérintenék azt kezeikkel, s azok, kik tagadnak, bizony azt mondanák: „Ez nem más, mint nyilvánvaló mágia!” [4]

وَقَالُوا۟ لَوْلَآ أُنزِلَ عَلَيْهِ مَلَكٌۭ ۖ وَلَوْ أَنزَلْنَا مَلَكًۭا لَّقُضِىَ ٱلْأَمْرُ ثُمَّ لَا يُنظَرُونَ
(6 : 8)

8. They say: “Why is not an angel sent down to him?” If we did send down an angel, the matter would be settled at once, and no respite would be granted them.

8.Mondják: „Miért nem egy Angyalt bocsátatott le neki?” Ha Angyalt küldtünk volna, akkor a sors elrendeltetett volna, majd ti nem késlekedhetnétek!

وَلَوْ جَعَلْنَٰهُ مَلَكًۭا لَّجَعَلْنَٰهُ رَجُلًۭا وَلَلَبَسْنَا عَلَيْهِم مَّا يَلْبِسُونَ
(6 : 9)

9. If We had made it an angel, We should have sent him as a man, and We should certainly have caused them confusion in a matter which they have already covered with confusion [5]

9.Ha Angyalt tennénk meg, azt férfinak tennénk meg, és abba öltöztetnénk, ahogy ők öltöznek [5].

وَلَقَدِ ٱسْتُهْزِئَ بِرُسُلٍۢ مِّن قَبْلِكَ فَحَاقَ بِٱلَّذِينَ سَخِرُوا۟ مِنْهُم مَّا كَانُوا۟ بِهِۦ يَسْتَهْزِءُونَ
(6 : 10)

10. Mocked were (many) apostles before thee; but their scoffers were hemmed in by the thing that they mocked.

10.Megcsúfolták előtted a Prófétákat, de körbeöleli azokat, kik gúnyolódtak közülük az, amit megcsúfoltak.

قُلْ سِيرُوا۟ فِى ٱلْأَرْضِ ثُمَّ ٱنظُرُوا۟ كَيْفَ كَانَ عَٰقِبَةُ ٱلْمُكَذِّبِينَ
(6 : 11)

11. Say: “Travel through the earth and see what was the end of those who rejected Truth.”

11.Mondd: „Haladjatok a Földön, majd nézzétek mi volt a büntetése a hazugoknak!”

قُل لِّمَن مَّا فِى ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضِ ۖ قُل لِّلَّهِ ۚ كَتَبَ عَلَىٰ نَفْسِهِ ٱلرَّحْمَةَ ۚ لَيَجْمَعَنَّكُمْ إِلَىٰ يَوْمِ ٱلْقِيَٰمَةِ لَا رَيْبَ فِيهِ ۚ ٱلَّذِينَ خَسِرُوٓا۟ أَنفُسَهُمْ فَهُمْ لَا يُؤْمِنُونَ
(6 : 12)

12. Say: “To whom belongeth all that is in the heavens and on earth?” Say: “To Allah. He hath inscribed for Himself (the rule of) Mercy. That He will gather you together for the Day of Judgment, there is no doubt whatever. It is they who have lost their own souls, that will not believe.

12.Mondd: „Kié mindaz, ami az Egeken és Földön van?” Mondd: „Allahé! Ő elrendelte Maga számára a kegyelmet. Összegyűjt titeket a Feltámadás Napján, amiben semmi kétség. Akik elveszejtik magukat, akkor sem hisznek.

وَلَهُۥ مَا سَكَنَ فِى ٱلَّيْلِ وَٱلنَّهَارِ ۚ وَهُوَ ٱلسَّمِيعُ ٱلْعَلِيمُ
(6 : 13)

13. To him belongeth all that dwelleth (or lurketh) in the night and the day. For he is the one who heareth and knoweth all things [6]

13.Övé mi az Éjben és Nappalban lakozik, Ő a Meghallgató, a Mindentudó [6].

قُلْ أَغَيْرَ ٱللَّهِ أَتَّخِذُ وَلِيًّۭا فَاطِرِ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضِ وَهُوَ يُطْعِمُ وَلَا يُطْعَمُ ۗ قُلْ إِنِّىٓ أُمِرْتُ أَنْ أَكُونَ أَوَّلَ مَنْ أَسْلَمَ ۖ وَلَا تَكُونَنَّ مِنَ ٱلْمُشْرِكِينَ
(6 : 14)

14. Say: “Shall I take for my protector any other than Allah, the Maker of the heavens and the earth? And He it is that feedeth but is not fed.” Say: “Nay! but I am commanded to be the first of those who bow to Allah (in Islam), and be not thou of the company of those who join gods with Allah.”

14.Mondd: „Vegyek-e mást, mint Allahot oltalmazónak? Elindítója az Egeknek és a Földnek! Ő az, Ki táplál, de Őt nem táplálják. Mondd: „Arra rendeltettem, hogy első legyek, aki Aláveti magát (Aslam) és ti ne legyetek társállítók (bálványimádók).

قُلْ إِنِّىٓ أَخَافُ إِنْ عَصَيْتُ رَبِّى عَذَابَ يَوْمٍ عَظِيمٍۢ
(6 : 15)

15. Say: “I would, if I disobeyed my Lord, indeed have fear of the penalty of a Mighty Day.

15.Mondd: „Félek, ha engedetlen vagyok Urammal, a Hatalmas Napon nem marad el a büntetés.”

مَّن يُصْرَفْ عَنْهُ يَوْمَئِذٍۢ فَقَدْ رَحِمَهُۥ ۚ وَذَٰلِكَ ٱلْفَوْزُ ٱلْمُبِينُ
(6 : 16)

16. “On that day, if the penalty is averted from any, it is due to Allah’s mercy; And that would be (Salvation), the obvious fulfilment of all desire.

16.Aki ezen a Napon felmentést kap az Ő kegyelméből, az nyilvánvaló győzelem.

وَإِن يَمْسَسْكَ ٱللَّهُ بِضُرٍّۢ فَلَا كَاشِفَ لَهُۥٓ إِلَّا هُوَ ۖ وَإِن يَمْسَسْكَ بِخَيْرٍۢ فَهُوَ عَلَىٰ كُلِّ شَىْءٍۢ قَدِيرٌۭ
(6 : 17)

17. “If Allah touch thee with affliction, none can remove it but He; if He touch thee with happiness, He hath power over all things.

17.Ha Allah ártást hoz rád, nincs más, ki azt levenné, csak Ő. Ha a jóval érint meg, hát Ő Mindenre Képes!

وَهُوَ ٱلْقَاهِرُ فَوْقَ عِبَادِهِۦ ۚ وَهُوَ ٱلْحَكِيمُ ٱلْخَبِيرُ
(6 : 18)

18. “He is the irresistible, (watching) from above over His worshippers; and He is the Wise, acquainted with all things.”

18.Ő az, Ki Teljhatalommal bír szolgálói felett, Ő a Bölcs, az Értesült!

قُلْ أَىُّ شَىْءٍ أَكْبَرُ شَهَٰدَةًۭ ۖ قُلِ ٱللَّهُ ۖ شَهِيدٌۢ بَيْنِى وَبَيْنَكُمْ ۚ وَأُوحِىَ إِلَىَّ هَٰذَا ٱلْقُرْءَانُ لِأُنذِرَكُم بِهِۦ وَمَنۢ بَلَغَ ۚ أَئِنَّكُمْ لَتَشْهَدُونَ أَنَّ مَعَ ٱللَّهِ ءَالِهَةً أُخْرَىٰ ۚ قُل لَّآ أَشْهَدُ ۚ قُلْ إِنَّمَا هُوَ إِلَٰهٌۭ وَٰحِدٌۭ وَإِنَّنِى بَرِىٓءٌۭ مِّمَّا تُشْرِكُونَ
(6 : 19)

19. Say: “What thing is most weighty in evidence?” Say: “(Allah) is witness between me and you; This Qur’an hath been revealed to me by inspiration, that I may warn you and all whom it reaches. Can ye possibly bear witness that besides Allah there is another Allah.” Say: “Nay! I cannot bear witness!” Say: “But in truth He is the one Allah, and I truly am innocent of (your blasphemy of) joining others with Him.”

19.Mondd: „Mi az, ami a legnagyobb tanúság?” Mondd: „Allah a Tanú köztem és közöttetek. Nekem jutott ki e Korán sugallata, hogy figyelmeztesselek áltata titeket, és akit elér. Vagy tán arra tesztek tanúságot, hogy Allahhal más istenek is vannak? Mondd: „Ezt nem vallom.” Mondd: „Hanem Ő az Egy Isten, és vétlen vagyok a társállításban, amit tesztek.”

ٱلَّذِينَ ءَاتَيْنَٰهُمُ ٱلْكِتَٰبَ يَعْرِفُونَهُۥ كَمَا يَعْرِفُونَ أَبْنَآءَهُمُ ۘ ٱلَّذِينَ خَسِرُوٓا۟ أَنفُسَهُمْ فَهُمْ لَا يُؤْمِنُونَ
(6 : 20)

20. Those to whom We have given the Book know this as they know their own sons. Those who have lost their own souls refuse therefore to believe.

20.Akiknek megadtuk a Könyvet, ismerik azt, ahogy ismerik fiaik is. Akik elvesztették önmagukat, azok nem hisznek.

وَمَنْ أَظْلَمُ مِمَّنِ ٱفْتَرَىٰ عَلَى ٱللَّهِ كَذِبًا أَوْ كَذَّبَ بِـَٔايَٰتِهِۦٓ ۗ إِنَّهُۥ لَا يُفْلِحُ ٱلظَّٰلِمُونَ
(6 : 21)

21. Who doth more wrong than he who inventeth a lie against Allah or rejecteth His Signs? But verily the wrong-doers never shall prosper.

21.Ki elkárhozottabb annál, mint aki kieszeli Allahra a hazug szót, vagy meghazudtolja Áyáit? Mert bizony, nem boldogulnak az elkárhozottak.

وَيَوْمَ نَحْشُرُهُمْ جَمِيعًۭا ثُمَّ نَقُولُ لِلَّذِينَ أَشْرَكُوٓا۟ أَيْنَ شُرَكَآؤُكُمُ ٱلَّذِينَ كُنتُمْ تَزْعُمُونَ
(6 : 22)

22. One day shall We gather them all together: We shall say to those who ascribed partners (to Us): “Where are the partners whom ye (invented and) talked about?”

22.A Napon összetereljük őket mind, majd mondjuk azoknak, kik társat állítottak (Hozzánk): „Hol vannak társaitok (bálványaitok), kikről vélekedtetek?”

ثُمَّ لَمْ تَكُن فِتْنَتُهُمْ إِلَّآ أَن قَالُوا۟ وَٱللَّهِ رَبِّنَا مَا كُنَّا مُشْرِكِينَ
(6 : 23)

23. There will then be (left) no subterfuge for them but to say: “By Allah our Lord, we were not those who joined gods with Allah.”

23.Majd nem marad számukra, csak a kísértés, hogy mondják: „Allah a mi Urunk és nem voltunk társállítók!”

ٱنظُرْ كَيْفَ كَذَبُوا۟ عَلَىٰٓ أَنفُسِهِمْ ۚ وَضَلَّ عَنْهُم مَّا كَانُوا۟ يَفْتَرُونَ
(6 : 24)

24. Behold! how they lie against their own souls! But the (lie) which they invented will leave them in the lurch.

24.Nézd, hogyan hazudtolják meg önmagukat! Eltévelyíti őket az, amit kieszeltek.

وَمِنْهُم مَّن يَسْتَمِعُ إِلَيْكَ ۖ وَجَعَلْنَا عَلَىٰ قُلُوبِهِمْ أَكِنَّةً أَن يَفْقَهُوهُ وَفِىٓ ءَاذَانِهِمْ وَقْرًۭا ۚ وَإِن يَرَوْا۟ كُلَّ ءَايَةٍۢ لَّا يُؤْمِنُوا۟ بِهَا ۚ حَتَّىٰٓ إِذَا جَآءُوكَ يُجَٰدِلُونَكَ يَقُولُ ٱلَّذِينَ كَفَرُوٓا۟ إِنْ هَٰذَآ إِلَّآ أَسَٰطِيرُ ٱلْأَوَّلِينَ
(6 : 25)

25. Of them there are some who (pretend to) listen to thee; but We have thrown veils on their hearts, So they understand it not, and deafness in their ears; if they saw every one of the signs, not they will believe in them; in so much that when they come to thee, they (but) dispute with thee; the Unbelievers say: “These are nothing but tales of the ancients.”

25.Köztük, kik hallgatnak téged, de mi lepelbe helyeztük szíveiket, hogy (így) érjék fel azt. Fülükben süketség. Ha minden bizonyságot látnának, akkor sem hinnének benne, míg el nem jönnek hozzád, hogy vitatkozzanak veled. Így szólnak azok, kik tagadnak: „Ez nem más, mint az elődök meséi!”

وَهُمْ يَنْهَوْنَ عَنْهُ وَيَنْـَٔوْنَ عَنْهُ ۖ وَإِن يُهْلِكُونَ إِلَّآ أَنفُسَهُمْ وَمَا يَشْعُرُونَ
(6 : 26)

26. Others they keep away from it, and themselves they keep away; but they only destroy their own souls, and they perceive it not.

26.Mások távol maradnak attól és magukat is távol tartják tőle. De nem pusztítják el,
csak önmagukat és nem érzik.

وَلَوْ تَرَىٰٓ إِذْ وُقِفُوا۟ عَلَى ٱلنَّارِ فَقَالُوا۟ يَٰلَيْتَنَا نُرَدُّ وَلَا نُكَذِّبَ بِـَٔايَٰتِ رَبِّنَا وَنَكُونَ مِنَ ٱلْمُؤْمِنِينَ
(6 : 27)

27. If thou couldst but see when they are confronted with the Fire! They will say: “Would that we were but sent back! Then would we not reject the signs of our Lord, but would be amongst those who believe!”

27.Ha látnád, mikor a Pokollal szembeállítják őket és mondják: „Ó, bárcsak visszatérhetnénk! Nem hazudtolnánk meg Urunk Áyáit és hívők lennénk!”

بَلْ بَدَا لَهُم مَّا كَانُوا۟ يُخْفُونَ مِن قَبْلُ ۖ وَلَوْ رُدُّوا۟ لَعَادُوا۟ لِمَا نُهُوا۟ عَنْهُ وَإِنَّهُمْ لَكَٰذِبُونَ
(6 : 28)

28. Yea, in their own (eyes) will become manifest what before they concealed. But if they were returned, they would certainly relapse to the things they were forbidden, for they are indeed liars.

28.Mi több! Megjelenik neki az, mit azelőtt elfedtek. Ha visszatérhetnének, visszaesnének abba, amit megtiltottak nekik, mert ők hazugok.

وَقَالُوٓا۟ إِنْ هِىَ إِلَّا حَيَاتُنَا ٱلدُّنْيَا وَمَا نَحْنُ بِمَبْعُوثِينَ
(6 : 29)

29. And they (sometimes) say: “There is nothing except our life on this earth, and never shall we be raised up again.”

29.Mondják: „Nincs más (ezen kívül), csak az Evilági életünk és nem támasztanak fel.”

وَلَوْ تَرَىٰٓ إِذْ وُقِفُوا۟ عَلَىٰ رَبِّهِمْ ۚ قَالَ أَلَيْسَ هَٰذَا بِٱلْحَقِّ ۚ قَالُوا۟ بَلَىٰ وَرَبِّنَا ۚ قَالَ فَذُوقُوا۟ ٱلْعَذَابَ بِمَا كُنتُمْ تَكْفُرُونَ
(6 : 30)

30. If thou couldst but see when they are confronted with their Lord! He will say: “Is not this the truth?” They will say: “Yea, by our Lord!” He will say: “Taste ye then the penalty, because ye rejected Faith.”

30.Ha látnád, midőn Uruk elé állítják őket! Így szól (az Úr): „Ez itt tán nem az Igazság?” Mondják: „De igen, Urunk.” Mondja: „Ízleljétek meg a szenvedést azáltal, mit tagadtatok.”

قَدْ خَسِرَ ٱلَّذِينَ كَذَّبُوا۟ بِلِقَآءِ ٱللَّهِ ۖ حَتَّىٰٓ إِذَا جَآءَتْهُمُ ٱلسَّاعَةُ بَغْتَةًۭ قَالُوا۟ يَٰحَسْرَتَنَا عَلَىٰ مَا فَرَّطْنَا فِيهَا وَهُمْ يَحْمِلُونَ أَوْزَارَهُمْ عَلَىٰ ظُهُورِهِمْ ۚ أَلَا سَآءَ مَا يَزِرُونَ
(6 : 31)

31. Lost indeed are they who treat it as a falsehood that they must meet Allah,- until on a sudden the hour is on them, and they say: “Ah! woe unto us that we took no thought of it”; for they bear their burdens on their backs, and evil indeed are the burdens that they bear [7]

31.Vesztesek azok, kik meghazudtolják a találkozót Allahhal, míg váratlanul el jön hozzájuk az Óra és mondják: „Ó! Elvesztünk azáltal, mit erről véltünk!” Hátaikon nem cipelnek mást, mint terheiket, mik a rosszaságuk terhei [7].

وَمَا ٱلْحَيَوٰةُ ٱلدُّنْيَآ إِلَّا لَعِبٌۭ وَلَهْوٌۭ ۖ وَلَلدَّارُ ٱلْءَاخِرَةُ خَيْرٌۭ لِّلَّذِينَ يَتَّقُونَ ۗ أَفَلَا تَعْقِلُونَ
(6 : 32)

32. What is the life of this world but play and amusement? But best is the home in the hereafter, for those who are righteous. Will ye not then understand [8]

32.Az Evilági élet nem más, mint játék és nevetség. De bizony a Túlvilág jobb lakhely azoknak, kik őrizkednek, hát nem éritek fel [8]?

قَدْ نَعْلَمُ إِنَّهُۥ لَيَحْزُنُكَ ٱلَّذِى يَقُولُونَ ۖ فَإِنَّهُمْ لَا يُكَذِّبُونَكَ وَلَٰكِنَّ ٱلظَّٰلِمِينَ بِـَٔايَٰتِ ٱللَّهِ يَجْحَدُونَ
(6 : 33)

33. We know indeed the grief which their words do cause thee: It is not thee they reject: it is the signs of Allah, which the wicked contemn.

33.Bizony tudjuk, hogy elszomorít téged az, amit mondanak. De ők nem téged hazudtolnak meg, hanem a bűnösök Allah Áyáit vetik el!

وَلَقَدْ كُذِّبَتْ رُسُلٌۭ مِّن قَبْلِكَ فَصَبَرُوا۟ عَلَىٰ مَا كُذِّبُوا۟ وَأُوذُوا۟ حَتَّىٰٓ أَتَىٰهُمْ نَصْرُنَا ۚ وَلَا مُبَدِّلَ لِكَلِمَٰتِ ٱللَّهِ ۚ وَلَقَدْ جَآءَكَ مِن نَّبَإِى۟ ٱلْمُرْسَلِينَ
(6 : 34)

34. Rejected were the apostles before thee: with patience and constancy they bore their rejection and their wrongs, until Our aid did reach them: there is none that can alter the words (and decrees) of Allah. Already hast thou received some account of those apostles [9]

34.Meghazudtolták előtted a Prófétákat, de ők tűrték azt, amivel meghazudtolták és bántották őket, míg eljött nekik a Mi pártfogásunk. Nincs, ki megváltoztathatná Allah szavait. Mert bizony, elért hozzád a Próféták híre [9].

وَإِن كَانَ كَبُرَ عَلَيْكَ إِعْرَاضُهُمْ فَإِنِ ٱسْتَطَعْتَ أَن تَبْتَغِىَ نَفَقًۭا فِى ٱلْأَرْضِ أَوْ سُلَّمًۭا فِى ٱلسَّمَآءِ فَتَأْتِيَهُم بِـَٔايَةٍۢ ۚ وَلَوْ شَآءَ ٱللَّهُ لَجَمَعَهُمْ عَلَى ٱلْهُدَىٰ ۚ فَلَا تَكُونَنَّ مِنَ ٱلْجَٰهِلِينَ
(6 : 35)

35. If their spurning is hard on thy mind, yet if thou wert able to seek a tunnel in the ground or a ladder to the skies and bring them a sign,- (what good?). If it were Allah’s Will, He could gather them together unto true guidance: so be not thou amongst those who are swayed by ignorance (and impatience) [10]

35.Ha elhatalmasodna irántad megvetésük és képes lennél alagutat keresni a Fölben, vagy létrát az Égbe, akkor is elhoznád nekik a Jelet. Ha Allah akarná, összegyűjtené őket az Útmutatásra, hát ne legyetek a tudatlanok közül valók [10].

إِنَّمَا يَسْتَجِيبُ ٱلَّذِينَ يَسْمَعُونَ ۘ وَٱلْمَوْتَىٰ يَبْعَثُهُمُ ٱللَّهُ ثُمَّ إِلَيْهِ يُرْجَعُونَ
(6 : 36)

36. Those who listen (in truth), be sure, will accept: as to the dead, Allah will raise them up; then will they be turned unto Him [11]

36.Befogadnak azok, kik meghallanak és a halottak. Feltámasztja őket Allah, majd Hozzá térnek meg [11].

وَقَالُوا۟ لَوْلَا نُزِّلَ عَلَيْهِ ءَايَةٌۭ مِّن رَّبِّهِۦ ۚ قُلْ إِنَّ ٱللَّهَ قَادِرٌ عَلَىٰٓ أَن يُنَزِّلَ ءَايَةًۭ وَلَٰكِنَّ أَكْثَرَهُمْ لَا يَعْلَمُونَ
(6 : 37)

37. They say: “Why is not a sign sent down to him from his Lord?” Say: “(Allah) hath certainly power to send down a sign: but most of them understand not.

37.Mondják: „Miért nem bocsátatott le egy Jel az ő Urától?” Mondd: „Allah képes arra, hogy Jelet bocsásson, de legtöbbjük nem tudja.”

وَمَا مِن دَآبَّةٍۢ فِى ٱلْأَرْضِ وَلَا طَٰٓئِرٍۢ يَطِيرُ بِجَنَاحَيْهِ إِلَّآ أُمَمٌ أَمْثَالُكُم ۚ مَّا فَرَّطْنَا فِى ٱلْكِتَٰبِ مِن شَىْءٍۢ ۚ ثُمَّ إِلَىٰ رَبِّهِمْ يُحْشَرُونَ
(6 : 38)

38. There is not an animal (that lives) on the earth, nor a being that flies on its wings, but (forms part of) communities like you. Nothing have we omitted from the Book, and they (all) shall be gathered to their Lord in the end [12]

38.Nincs olyan állat a Földön, sem olyan, mi szárnyaival szálldosva száll, csak mik csapatokba (verődnek), mint ti. Nem hagytunk ki a Könyvből semmit, majd Urukhoz terelik össze őket [12].

وَٱلَّذِينَ كَذَّبُوا۟ بِـَٔايَٰتِنَا صُمٌّۭ وَبُكْمٌۭ فِى ٱلظُّلُمَٰتِ ۗ مَن يَشَإِ ٱللَّهُ يُضْلِلْهُ وَمَن يَشَأْ يَجْعَلْهُ عَلَىٰ صِرَٰطٍۢ مُّسْتَقِيمٍۢ
(6 : 39)

39. Those who reject our Signs are deaf and dumb,- in the midst of darkness profound: whom Allah willeth, He leaveth to wander: whom He willeth, He placeth on the way that is straight [13]

39.Azok, akik meghazudtolják Áyáinkat, süketek és vakok, sötétségben (vesztegelnek). Akit Allah akar, azt eltévelyíti, és akit akar, azt elhelyezi az Egyenes Ösvényen [13].

قُلْ أَرَءَيْتَكُمْ إِنْ أَتَىٰكُمْ عَذَابُ ٱللَّهِ أَوْ أَتَتْكُمُ ٱلسَّاعَةُ أَغَيْرَ ٱللَّهِ تَدْعُونَ إِن كُنتُمْ صَٰدِقِينَ
(6 : 40)

40. Say: “Think ye to yourselves, if there come upon you the wrath of Allah, or the Hour (that ye dread), would ye then call upon other than Allah.- (reply) if ye are truthful [14]

40.Mondd: „Elgondoltátok-e, ha eljön Allah büntetése, vagy elért titeket az Óra (Ítélet), mást hívtok-e, mint Allahot? (Feleljetek), ha igazak vagytok! [14]

بَلْ إِيَّاهُ تَدْعُونَ فَيَكْشِفُ مَا تَدْعُونَ إِلَيْهِ إِن شَآءَ وَتَنسَوْنَ مَا تُشْرِكُونَ
(6 : 41)

41. “Nay,- On Him would ye call, and if it be His will, He would remove (the distress) which occasioned your call upon Him, and ye would forget (the false gods) which ye join with Him!”

41.De igen! Őt szólítjátok, és ha Akarja, akkor Felfedi azt, amire ti hívtok. (Akkor majd) elfelejtitek azt, amit Hozzá társítottatok.

وَلَقَدْ أَرْسَلْنَآ إِلَىٰٓ أُمَمٍۢ مِّن قَبْلِكَ فَأَخَذْنَٰهُم بِٱلْبَأْسَآءِ وَٱلضَّرَّآءِ لَعَلَّهُمْ يَتَضَرَّعُونَ
(6 : 42)

42. Before thee We sent (apostles) to many nations, and We afflicted the nations with suffering and adversity, that they might learn humility.

42.Előtted (Prófétákat) küldtünk a népekhez, majd balsorsot hoztunk rájuk (a népekre) és ártást, hátha tán megalázkodnak.

فَلَوْلَآ إِذْ جَآءَهُم بَأْسُنَا تَضَرَّعُوا۟ وَلَٰكِن قَسَتْ قُلُوبُهُمْ وَزَيَّنَ لَهُمُ ٱلشَّيْطَٰنُ مَا كَانُوا۟ يَعْمَلُونَ
(6 : 43)

43. When the suffering reached them from us, why then did they not learn humility? On the contrary their hearts became hardened, and Satan made their (sinful) acts seem alluring to them [15]

43.Miért nem alázkodtak meg, amikor csapásunk elért hozzájuk? Hanem szívük megkeményedett és a Sátán feldíszítette nekik azt, amit tettek [15].

فَلَمَّا نَسُوا۟ مَا ذُكِّرُوا۟ بِهِۦ فَتَحْنَا عَلَيْهِمْ أَبْوَٰبَ كُلِّ شَىْءٍ حَتَّىٰٓ إِذَا فَرِحُوا۟ بِمَآ أُوتُوٓا۟ أَخَذْنَٰهُم بَغْتَةًۭ فَإِذَا هُم مُّبْلِسُونَ
(6 : 44)

44. But when they forgot the warning they had received, We opened to them the gates of all (good) things, until, in the midst of their enjoyment of Our gifts, on a sudden, We called them to account, when lo! they were plunged in despair [16]

44.Amikor elfelejtették azt, amire figyelmeztetve voltak, Mi megnyitottuk nekik a mindenek kapuit, míg meg nem örültek annak, amit kaptak, majd váratlanul lesújtottunk rájuk és kétségbe estek [16].

فَقُطِعَ دَابِرُ ٱلْقَوْمِ ٱلَّذِينَ ظَلَمُوا۟ ۚ وَٱلْحَمْدُ لِلَّهِ رَبِّ ٱلْعَٰلَمِينَ
(6 : 45)

45. Of the wrong-doers the last remnant was cut off. Praise be to Allah, the Cherisher of the worlds.

45.Levágattak azok a népek, akik bűnbe estek. Dicsőség legyen Allahnak, a Világok Urának!

قُلْ أَرَءَيْتُمْ إِنْ أَخَذَ ٱللَّهُ سَمْعَكُمْ وَأَبْصَٰرَكُمْ وَخَتَمَ عَلَىٰ قُلُوبِكُم مَّنْ إِلَٰهٌ غَيْرُ ٱللَّهِ يَأْتِيكُم بِهِ ۗ ٱنظُرْ كَيْفَ نُصَرِّفُ ٱلْءَايَٰتِ ثُمَّ هُمْ يَصْدِفُونَ
(6 : 46)

46. Say: “Think ye, if Allah took away your hearing and your sight, and sealed up your hearts, who – a god other than Allah – could restore them to you?” See how We explain the signs by various (symbols); yet they turn aside.

46.Mondd: „Mit szólnátok ahhoz, ha Allah elvenné hallásotokat, látásotokat és pecsétet tenne szívetekre? Milyen más Isten, ha nem Allah az, Ki visszaadja azokat nektek? Nézd, miként jelenítjük meg az Áyákat, majd ők kitérnek.

قُلْ أَرَءَيْتَكُمْ إِنْ أَتَىٰكُمْ عَذَابُ ٱللَّهِ بَغْتَةً أَوْ جَهْرَةً هَلْ يُهْلَكُ إِلَّا ٱلْقَوْمُ ٱلظَّٰلِمُونَ
(6 : 47)

47. Say: “Think ye, if the punishment of Allah comes to you, whether suddenly or openly, will any be destroyed except those who do wrong?

47.Mondd: „Mit szólnátok, ha elérne hozzátok Allah büntetése váratlanul, vagy nyíltan? Elpusztul-e más, mint az elkárhozottak népe?”

وَمَا نُرْسِلُ ٱلْمُرْسَلِينَ إِلَّا مُبَشِّرِينَ وَمُنذِرِينَ ۖ فَمَنْ ءَامَنَ وَأَصْلَحَ فَلَا خَوْفٌ عَلَيْهِمْ وَلَا هُمْ يَحْزَنُونَ
(6 : 48)

48. We send the apostles only to give good news and to warn: so those who believe and mend (their lives),- upon them shall be no fear, nor shall they grieve.

48.Nem küldünk másként Prófétákat, csak örömhír hirdetőjeként, vagy figyelmeztetőként. Akik hisznek és jókat tesznek, nem kell félniük, s nem kell bánkódniuk.

وَٱلَّذِينَ كَذَّبُوا۟ بِـَٔايَٰتِنَا يَمَسُّهُمُ ٱلْعَذَابُ بِمَا كَانُوا۟ يَفْسُقُونَ
(6 : 49)

49. But those who reject our signs,- them shall punishment touch, for that they ceased not from transgressing.

49.Megérinti a büntetés azokat, kik meghazudtolták Áyáinkat, miáltal züllesztettek.

قُل لَّآ أَقُولُ لَكُمْ عِندِى خَزَآئِنُ ٱللَّهِ وَلَآ أَعْلَمُ ٱلْغَيْبَ وَلَآ أَقُولُ لَكُمْ إِنِّى مَلَكٌ ۖ إِنْ أَتَّبِعُ إِلَّا مَا يُوحَىٰٓ إِلَىَّ ۚ قُلْ هَلْ يَسْتَوِى ٱلْأَعْمَىٰ وَٱلْبَصِيرُ ۚ أَفَلَا تَتَفَكَّرُونَ
(6 : 50)

50. Say: “I tell you not that with me are the treasures of Allah, nor do I know what is hidden, nor do I tell you I am an angel. I but follow what is revealed to me.” Say: “can the blind be held equal to the seeing?” Will ye then consider not [17]

50.Mondd: „Nem mondom nektek, hogy nálam vannak Allah kincstárai, azt sem, hogy ismerem a Láthatatlant és azt sem mondom, hogy Angyal vagyok. Csak azt követem, ami rám sugallott.” Mondd: „Egyenlő-e a vak a látóval?” Nem gondolkodtok el [17]?

وَأَنذِرْ بِهِ ٱلَّذِينَ يَخَافُونَ أَن يُحْشَرُوٓا۟ إِلَىٰ رَبِّهِمْ ۙ لَيْسَ لَهُم مِّن دُونِهِۦ وَلِىٌّۭ وَلَا شَفِيعٌۭ لَّعَلَّهُمْ يَتَّقُونَ
(6 : 51)

51. Give this warning to those in whose (hearts) is the fear that they will be brought (to judgment) before their Lord: except for Him they will have no protector nor intercessor: that they may guard (against evil).

51.Figyelmeztesd általa azokat, kik félnek, hogy összeterelik őket Uruknál. Nincs Rajta kívül számukra Oltalmazó, sem Közbenjáró, hátha tán őrizkednek.

وَلَا تَطْرُدِ ٱلَّذِينَ يَدْعُونَ رَبَّهُم بِٱلْغَدَوٰةِ وَٱلْعَشِىِّ يُرِيدُونَ وَجْهَهُۥ ۖ مَا عَلَيْكَ مِنْ حِسَابِهِم مِّن شَىْءٍۢ وَمَا مِنْ حِسَابِكَ عَلَيْهِم مِّن شَىْءٍۢ فَتَطْرُدَهُمْ فَتَكُونَ مِنَ ٱلظَّٰلِمِينَ
(6 : 52)

52. Send not away those who call on their Lord morning and evening, seeking His face. In naught art thou accountable for them, and in naught are they accountable for thee, that thou shouldst turn them away, and thus be (one) of the unjust [18]

52.Ne űzd el azokat, kik Urukhoz fohászkodnak reggel és este, akarva az Ő Színét. Nem tartozik rád semmi az ő elszámolásukból, sem rájuk nem tartozik semmi a te elszámolásodból. Ha elűzöd őket, akkor a bűnösök közt leszel [18].

وَكَذَٰلِكَ فَتَنَّا بَعْضَهُم بِبَعْضٍۢ لِّيَقُولُوٓا۟ أَهَٰٓؤُلَآءِ مَنَّ ٱللَّهُ عَلَيْهِم مِّنۢ بَيْنِنَآ ۗ أَلَيْسَ ٱللَّهُ بِأَعْلَمَ بِٱلشَّٰكِرِينَ
(6 : 53)

53. Thus did We try some of them by comparison with others, that they should say: “Is it these then that Allah hath favoured from amongst us?” Doth not Allah know best those who are grateful [19]

53.Ekképpen tettük próbára egyiküket a másikjával, hogy mondják: „Ezek-e azok, akiket Allah kiváltságban részesített közöttünk? Nem Allah-e az, Ki Legjobb Tudója a hálásaknak [19]?

وَإِذَا جَآءَكَ ٱلَّذِينَ يُؤْمِنُونَ بِـَٔايَٰتِنَا فَقُلْ سَلَٰمٌ عَلَيْكُمْ ۖ كَتَبَ رَبُّكُمْ عَلَىٰ نَفْسِهِ ٱلرَّحْمَةَ ۖ أَنَّهُۥ مَنْ عَمِلَ مِنكُمْ سُوٓءًۢا بِجَهَٰلَةٍۢ ثُمَّ تَابَ مِنۢ بَعْدِهِۦ وَأَصْلَحَ فَأَنَّهُۥ غَفُورٌۭ رَّحِيمٌۭ
(6 : 54)

54. When those come to thee who believe in Our signs, Say: “Peace be on you: Your Lord hath inscribed for Himself (the rule of) mercy: verily, if any of you did evil in ignorance, and thereafter repented, and amend (his conduct), lo! He is Oft- forgiving, Most Merciful.

54.Ha eljönnek hozzád azok, kik hiszik Áyáinkat, mondd: „Béke veletek! Uratok elrendelte Maga számára a kegyelmet. Aki köztetek rosszat tesz tudatlanul, majd megbánja ezután és megjavul, hát Ő a Megbocsájtó, a Kegyelmes.”

وَكَذَٰلِكَ نُفَصِّلُ ٱلْءَايَٰتِ وَلِتَسْتَبِينَ سَبِيلُ ٱلْمُجْرِمِينَ
(6 : 55)

55. Thus do We explain the signs in detail: that the way of the sinners may be shown up.

55.Ekképpen értelmezzük az Áyákat, hogy megnyilvánuljon a bűnösök útja.

قُلْ إِنِّى نُهِيتُ أَنْ أَعْبُدَ ٱلَّذِينَ تَدْعُونَ مِن دُونِ ٱللَّهِ ۚ قُل لَّآ أَتَّبِعُ أَهْوَآءَكُمْ ۙ قَدْ ضَلَلْتُ إِذًۭا وَمَآ أَنَا۠ مِنَ ٱلْمُهْتَدِينَ
(6 : 56)

56. Say: “I am forbidden to worship those – others than Allah – whom ye call upon.” Say: “I will not follow your wain desires: If I did, I would stray from the path, and be not of the company of those who receive guidance [20]

56.Mondd: „Számomra bevégeztetett, hogy ahhoz imádkozzam, amihez ti imádkoztok Allahon kívül.” Mondd: „Nem követem óhajaitokat. Ha azt tenném, eltévelyednék, és nem lehetnék a helyes úton vezetettek között [20].”

قُلْ إِنِّى عَلَىٰ بَيِّنَةٍۢ مِّن رَّبِّى وَكَذَّبْتُم بِهِۦ ۚ مَا عِندِى مَا تَسْتَعْجِلُونَ بِهِۦٓ ۚ إِنِ ٱلْحُكْمُ إِلَّا لِلَّهِ ۖ يَقُصُّ ٱلْحَقَّ ۖ وَهُوَ خَيْرُ ٱلْفَٰصِلِينَ
(6 : 57)

57. Say: “For me, I (work) on a clear sign from my Lord, but ye reject Him. What ye would see hastened, is not in my power. The command rests with none but Allah. He declares the truth, and He is the best of judges.”

57.Mondd: „Én az Uramtól való bizonyság (útját járom), de ti meghazudtoljátok Őt. Nem nálam van az (a hatalom), amiért igyekeznetek kellene. Mert bizony, az Ítélet csak Allahé, Elmeséli az Igazat és Ő a Legjobb, aki Dönt.

قُل لَّوْ أَنَّ عِندِى مَا تَسْتَعْجِلُونَ بِهِۦ لَقُضِىَ ٱلْأَمْرُ بَيْنِى وَبَيْنَكُمْ ۗ وَٱللَّهُ أَعْلَمُ بِٱلظَّٰلِمِينَ
(6 : 58)

58. Say: “If what ye would see hastened were in my power, the matter would be settled at once between you and me. But Allah knoweth best those who do wrong.”

58.Mondd: „Ha nálam lenne (a hatalom), amiért igyekeztek, akkor elrendeltetnének a dolgok köztem és köztetek. De Allah a Legjobb Tudója a bűnösöknek.

وَعِندَهُۥ مَفَاتِحُ ٱلْغَيْبِ لَا يَعْلَمُهَآ إِلَّا هُوَ ۚ وَيَعْلَمُ مَا فِى ٱلْبَرِّ وَٱلْبَحْرِ ۚ وَمَا تَسْقُطُ مِن وَرَقَةٍ إِلَّا يَعْلَمُهَا وَلَا حَبَّةٍۢ فِى ظُلُمَٰتِ ٱلْأَرْضِ وَلَا رَطْبٍۢ وَلَا يَابِسٍ إِلَّا فِى كِتَٰبٍۢ مُّبِينٍۢ
(6 : 59)

59. With Him are the keys of the unseen, the treasures that none knoweth but He. He knoweth whatever there is on the earth and in the sea. Not a leaf doth fall but with His knowledge: there is not a grain in the darkness (or depths) of the earth, nor anything fresh or dry (green or withered), but is (inscribed) in a record clear (to those who can read) [21]

59.Nála vannak az Ismeretlen kulcsai, amit nem ismer más, csak Ő.Tudja, mi van a szárazföldön, a tengerben, s nem hullhat le egy falevél, csak úgy, ha azt tudja. (Nem bújhat meg) egy mag a Föld sötétjében, sem üde, sem kiszáradt, csak úgy, hogy az fel van jegyezve egyértelműen [21].

وَهُوَ ٱلَّذِى يَتَوَفَّىٰكُم بِٱلَّيْلِ وَيَعْلَمُ مَا جَرَحْتُم بِٱلنَّهَارِ ثُمَّ يَبْعَثُكُمْ فِيهِ لِيُقْضَىٰٓ أَجَلٌۭ مُّسَمًّۭى ۖ ثُمَّ إِلَيْهِ مَرْجِعُكُمْ ثُمَّ يُنَبِّئُكُم بِمَا كُنتُمْ تَعْمَلُونَ
(6 : 60)

60. It is He who doth take your souls by night, and hath knowledge of all that ye have done by day: by day doth He raise you up again; that a term appointed be fulfilled; In the end unto Him will be your return; then will He show you the truth of all that ye did [22]

60.Ő az, Ki Magához veszi lelketeket éjjel és tudja mit végeztetek nappal. Majd (nappal újfent) feltámaszt titeket, (amíg) be nem végződik az elrendelt idő. Majd Hozzá vezet visszautatok, majd kihirdeti nektek azt, amit tettetek [22].

وَهُوَ ٱلْقَاهِرُ فَوْقَ عِبَادِهِۦ ۖ وَيُرْسِلُ عَلَيْكُمْ حَفَظَةً حَتَّىٰٓ إِذَا جَآءَ أَحَدَكُمُ ٱلْمَوْتُ تَوَفَّتْهُ رُسُلُنَا وَهُمْ لَا يُفَرِّطُونَ
(6 : 61)

61. He is the irresistible, (watching) from above over His worshippers, and He sets guardians over you. At length, when death approaches one of you, Our angels take his soul, and they never fail in their duty [23]

61.Ő az, Ki Bírással rendelkezik szolgálói felett, elküldi nektek (azokat, kik) vigyáznak rátok, míg el nem jön számotokra a halál. A Mi Angyalaink magukhoz veszik lelkét, s ők ezt nem vétik el [23].

ثُمَّ رُدُّوٓا۟ إِلَى ٱللَّهِ مَوْلَىٰهُمُ ٱلْحَقِّ ۚ أَلَا لَهُ ٱلْحُكْمُ وَهُوَ أَسْرَعُ ٱلْحَٰسِبِينَ
(6 : 62)

62. Then are men returned unto Allah, their protector, the (only) reality: Is not His the command? and He is the swiftest in taking account.

62.Majd Allahhoz, Oltalmazójukhoz, az Igazhoz kerülnek. Nem Övé-e az Ítélkezés? Ő a Leggyorsabb Számvevő.

قُلْ مَن يُنَجِّيكُم مِّن ظُلُمَٰتِ ٱلْبَرِّ وَٱلْبَحْرِ تَدْعُونَهُۥ تَضَرُّعًۭا وَخُفْيَةًۭ لَّئِنْ أَنجَىٰنَا مِنْ هَٰذِهِۦ لَنَكُونَنَّ مِنَ ٱلشَّٰكِرِينَ
(6 : 63)

63. Say: “Who is it that delivereth you from the dark recesses of land and sea, when ye call upon Him in humility and silent terror: ‘If He only delivers us from these (dangers), (we vow) we shall truly show our gratitude’.?”

63.Mondd: „Ki az, Ki megszabadít titeket a szárazföld, a tenger sötétjétől, (mikor) hívjátok Őt alázattal és rettegve?” Ha Ő megszabadít ezektől, nekünk bizony hálásaknak kell lennünk!

قُلِ ٱللَّهُ يُنَجِّيكُم مِّنْهَا وَمِن كُلِّ كَرْبٍۢ ثُمَّ أَنتُمْ تُشْرِكُونَ
(6 : 64)

64. Say “It is Allah that delivereth you from these and all (other) distresses: and yet ye worship false gods!”

64.Mondd: „Allah szabadít meg ettől és minden gyötrelemtől, majd ti társat állíttok (Neki).

قُلْ هُوَ ٱلْقَادِرُ عَلَىٰٓ أَن يَبْعَثَ عَلَيْكُمْ عَذَابًۭا مِّن فَوْقِكُمْ أَوْ مِن تَحْتِ أَرْجُلِكُمْ أَوْ يَلْبِسَكُمْ شِيَعًۭا وَيُذِيقَ بَعْضَكُم بَأْسَ بَعْضٍ ۗ ٱنظُرْ كَيْفَ نُصَرِّفُ ٱلْءَايَٰتِ لَعَلَّهُمْ يَفْقَهُونَ
(6 : 65)

65. Say: “He hath power to send calamities on you, from above and below, or to cover you with confusion in party strife, giving you a taste of mutual vengeance – each from the other.” See how We explain the signs by various (symbols); that they may understand.

65.Mondd: „Neki van Hatalma arra, hogy rátok küldje felülről, vagy lábaitok alól a szenvedést, vagy viszályt öltsön rátok, hogy megízlelje egyiketek a másiktól jövő kínt.” Nézd, miként értelmezzük az Áyákat, hátha tán feléritek!

وَكَذَّبَ بِهِۦ قَوْمُكَ وَهُوَ ٱلْحَقُّ ۚ قُل لَّسْتُ عَلَيْكُم بِوَكِيلٍۢ
(6 : 66)

66. But thy people reject this, though it is the truth. Say: “Not mine is the responsibility for arranging your affairs [24]

66.Meghazudtolta azt néped (ó Mohammed), pedig az Igaz! Mondd: „Nem vagyok értetek felelős [24].”

لِّكُلِّ نَبَإٍۢ مُّسْتَقَرٌّۭ ۚ وَسَوْفَ تَعْلَمُونَ
(6 : 67)

67. For every message is a limit of time, and soon shall ye know it.”

67.Minden hírnek meg van az ideje, meg fogjátok tudni!

وَإِذَا رَأَيْتَ ٱلَّذِينَ يَخُوضُونَ فِىٓ ءَايَٰتِنَا فَأَعْرِضْ عَنْهُمْ حَتَّىٰ يَخُوضُوا۟ فِى حَدِيثٍ غَيْرِهِۦ ۚ وَإِمَّا يُنسِيَنَّكَ ٱلشَّيْطَٰنُ فَلَا تَقْعُدْ بَعْدَ ٱلذِّكْرَىٰ مَعَ ٱلْقَوْمِ ٱلظَّٰلِمِينَ
(6 : 68)

68. When thou seest men engaged in vain discourse about Our signs, turn away from them unless they turn to a different theme. If Satan ever makes thee forget, then after recollection, sit not thou in the company of those who do wrong.

68.Mikor látod azokat, kik beleártották magukat Áyáinkba, fordulj el tőlük, míg más témára nem váltanak. Ha a Sátán elfeledtetné veled, akkor se ülj le az emlékezés után a bűnösök népével.

وَمَا عَلَى ٱلَّذِينَ يَتَّقُونَ مِنْ حِسَابِهِم مِّن شَىْءٍۢ وَلَٰكِن ذِكْرَىٰ لَعَلَّهُمْ يَتَّقُونَ
(6 : 69)

69. On their account no responsibility falls on the righteous, but (their duty) is to remind them, that they may (learn to) fear Allah.

69.Számadásukból semmi nem tartozik az őrizkedőkre, csupán (kötelességük, hogy) emlékeztessék őket, hátha tán őrizkedni fognak.

وَذَرِ ٱلَّذِينَ ٱتَّخَذُوا۟ دِينَهُمْ لَعِبًۭا وَلَهْوًۭا وَغَرَّتْهُمُ ٱلْحَيَوٰةُ ٱلدُّنْيَا ۚ وَذَكِّرْ بِهِۦٓ أَن تُبْسَلَ نَفْسٌۢ بِمَا كَسَبَتْ لَيْسَ لَهَا مِن دُونِ ٱللَّهِ وَلِىٌّۭ وَلَا شَفِيعٌۭ وَإِن تَعْدِلْ كُلَّ عَدْلٍۢ لَّا يُؤْخَذْ مِنْهَآ ۗ أُو۟لَٰٓئِكَ ٱلَّذِينَ أُبْسِلُوا۟ بِمَا كَسَبُوا۟ ۖ لَهُمْ شَرَابٌۭ مِّنْ حَمِيمٍۢ وَعَذَابٌ أَلِيمٌۢ بِمَا كَانُوا۟ يَكْفُرُونَ
(6 : 70)

70. Leave alone those who take their religion to be mere play and amusement, and are deceived by the life of this world. But proclaim (to them) this (truth): that every soul delivers itself to ruin by its own acts: it will find for itself no protector or intercessor except Allah. if it offered every ransom, (or reparation), none will be accepted: such is (the end of) those who deliver themselves to ruin by their own acts: they will have for drink (only) boiling water, and for punishment, one most grievous: for they persisted in rejecting Allah.

70.Pártolj el azoktól, akik vallásukat játék és nevetség tárgyává teszik, s akiket elcsábított az Evilági élet. Emlékeztess arra, hogy elkárhozik a lélek azáltal, mit elnyert. Nincs számára Allahon kívül Oltalmazó, sem Közbenjáró. Ha jóvátétellel akarja jóvá tenni (bűnét), azt nem fogadják el tőle. Ezek ők, akik elkárhoznak azáltal, mit elnyertek. Övék a fortyogó ital, s a fájdalmas büntetés, azáltal, mit tagadtak.

قُلْ أَنَدْعُوا۟ مِن دُونِ ٱللَّهِ مَا لَا يَنفَعُنَا وَلَا يَضُرُّنَا وَنُرَدُّ عَلَىٰٓ أَعْقَابِنَا بَعْدَ إِذْ هَدَىٰنَا ٱللَّهُ كَٱلَّذِى ٱسْتَهْوَتْهُ ٱلشَّيَٰطِينُ فِى ٱلْأَرْضِ حَيْرَانَ لَهُۥٓ أَصْحَٰبٌۭ يَدْعُونَهُۥٓ إِلَى ٱلْهُدَى ٱئْتِنَا ۗ قُلْ إِنَّ هُدَى ٱللَّهِ هُوَ ٱلْهُدَىٰ ۖ وَأُمِرْنَا لِنُسْلِمَ لِرَبِّ ٱلْعَٰلَمِينَ
(6 : 71)

71. Say: “Shall we indeed call on others besides Allah,- things that can do us neither good nor harm,- and turn on our heels after receiving guidance from Allah? – like one whom the evil ones have made into a fool, wandering bewildered through the earth, his friends calling, ‘come to us’, (vainly) guiding him to the path.” Say: “Allah’s guidance is the (only) guidance, and we have been directed to submit ourselves to the Lord of the worlds [25]

71.Mondd: „Allahon kívül másra szólítunk-e, ami nem használ nekünk és nem is árt? Sarkon fordulunk-e azután, hogy Allah vezet minket?” Ekképpen (viseltettek azok), kiket elképesztettek a Sátánok és megszállottá tették őket a Földön. Társaik hívják őket az útmutatásra, (mondván): „gyertek!” Mondd:”Allah Útmutatása, az (igazi) Útmutatás. Arra rendeltettünk, hogy alávessük magunkat a Világok Urának [25],-

وَأَنْ أَقِيمُوا۟ ٱلصَّلَوٰةَ وَٱتَّقُوهُ ۚ وَهُوَ ٱلَّذِىٓ إِلَيْهِ تُحْشَرُونَ
(6 : 72)

72. “To establish regular prayers and to fear Allah. for it is to Him that we shall be gathered together.”

72.„S hogy elvégezzétek az imát, kötelező alamizsnát adjatok, mert Ő az, Kihez összeterelnek titeket.”

وَهُوَ ٱلَّذِى خَلَقَ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضَ بِٱلْحَقِّ ۖ وَيَوْمَ يَقُولُ كُن فَيَكُونُ ۚ قَوْلُهُ ٱلْحَقُّ ۚ وَلَهُ ٱلْمُلْكُ يَوْمَ يُنفَخُ فِى ٱلصُّورِ ۚ عَٰلِمُ ٱلْغَيْبِ وَٱلشَّهَٰدَةِ ۚ وَهُوَ ٱلْحَكِيمُ ٱلْخَبِيرُ
(6 : 73)

73. It is He who created the heavens and the earth in true (proportions): the day He saith, “Be,” behold! it is. His word is the truth. His will be the dominion the day the trumpet will be blown. He knoweth the unseen as well as that which is open. For He is the Wise, well acquainted (with all things) [26]

73.Ő az, Ki megteremtette az Egeket és a Földet az Igazzal. A Napon majd szól: „Légy!” És lesz. Az Ő szava az Igaz. Övé Mindenhatósága a Napnak, mikor megfúvatnak a fanfárok. Tudója a Láthatatlannak és Láthatónak, Ő a Bölcs, az Értesült [26].

وَإِذْ قَالَ إِبْرَٰهِيمُ لِأَبِيهِ ءَازَرَ أَتَتَّخِذُ أَصْنَامًا ءَالِهَةً ۖ إِنِّىٓ أَرَىٰكَ وَقَوْمَكَ فِى ضَلَٰلٍۢ مُّبِينٍۢ
(6 : 74)

74. Lo! Abraham said to his father Azar: “Takest thou idols for gods? For I see thee and thy people in manifest error.”

74.Midőn Ábrahám atyjához, Ázárhoz szólt: „Bálványokat veszel-e istenek gyanánt?” Téged és népedet nyilvánvaló eltévelygésben látom.

وَكَذَٰلِكَ نُرِىٓ إِبْرَٰهِيمَ مَلَكُوتَ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضِ وَلِيَكُونَ مِنَ ٱلْمُوقِنِينَ
(6 : 75)

75. So also did We show Abraham the power and the laws of the heavens and the earth, that he might (with understanding) have certitude [27]

75.Ekképpen láttattuk Ábrahámmal az Egek és a Föld Mindenhatóságát, hogy az őrizkedők között legyen [27].

فَلَمَّا جَنَّ عَلَيْهِ ٱلَّيْلُ رَءَا كَوْكَبًۭا ۖ قَالَ هَٰذَا رَبِّى ۖ فَلَمَّآ أَفَلَ قَالَ لَآ أُحِبُّ ٱلْءَافِلِينَ
(6 : 76)

76. When the night covered him over, He saw a star: He said: “This is my Lord.” But when it set, He said: “I love not those that set [28]

76.Mikor az éj sötétje rátelepedett, csillagot látott, mondta: „Ez az én Uram!” De mikor az letűnt, mondta: „Nem szeretem a letűnőket [28].”

فَلَمَّا رَءَا ٱلْقَمَرَ بَازِغًۭا قَالَ هَٰذَا رَبِّى ۖ فَلَمَّآ أَفَلَ قَالَ لَئِن لَّمْ يَهْدِنِى رَبِّى لَأَكُونَنَّ مِنَ ٱلْقَوْمِ ٱلضَّآلِّينَ
(6 : 77)

77. When he saw the moon rising in splendour, he said: “This is my Lord.” But when the moon set, He said: “unless my Lord guide me, I shall surely be among those who go astray.”

77.Mikor látta felragyogni a Holdat, mondta: „Ez az én Uram!” De mikor az letűnt, mondta: „Ha Uram nem vezet engem, bizonyos, hogy az eltévelyedettek népe közt leszek.”

فَلَمَّا رَءَا ٱلشَّمْسَ بَازِغَةًۭ قَالَ هَٰذَا رَبِّى هَٰذَآ أَكْبَرُ ۖ فَلَمَّآ أَفَلَتْ قَالَ يَٰقَوْمِ إِنِّى بَرِىٓءٌۭ مِّمَّا تُشْرِكُونَ
(6 : 78)

78. When he saw the sun rising in splendour, he said: “This is my Lord; this is the greatest (of all).” But when the sun set, he said: “O my people! I am indeed free from your (guilt) of giving partners to Allah.

78.Mikor látta felragyogni a Napot, mondta: „Ez az én Uram! Ez a legnagyobb!” De mikor az letűnt, mondta: „Ó nép! Vétlen vagyok abban, amivel Őt társítjátok!”

إِنِّى وَجَّهْتُ وَجْهِىَ لِلَّذِى فَطَرَ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضَ حَنِيفًۭا ۖ وَمَآ أَنَا۠ مِنَ ٱلْمُشْرِكِينَ
(6 : 79)

79. “For me, I have set my face, firmly and truly, towards Him Who created the heavens and the earth, and never shall I give partners to Allah.”

79.„Arcomat Egyenesen afelé fordítom, aki Elindítója az Egeknek és a Földnek! És nem vagyok társállító (bálványimádó)!”

وَحَآجَّهُۥ قَوْمُهُۥ ۚ قَالَ أَتُحَٰٓجُّوٓنِّى فِى ٱللَّهِ وَقَدْ هَدَىٰنِ ۚ وَلَآ أَخَافُ مَا تُشْرِكُونَ بِهِۦٓ إِلَّآ أَن يَشَآءَ رَبِّى شَيْـًۭٔا ۗ وَسِعَ رَبِّى كُلَّ شَىْءٍ عِلْمًا ۗ أَفَلَا تَتَذَكَّرُونَ
(6 : 80)

80. His people disputed with him. He said: “(Come) ye to dispute with me, about Allah, when He (Himself) hath guided me? I fear not (the beings) ye associate with Allah. Unless my Lord willeth, (nothing can happen). My Lord comprehendeth in His knowledge all things. Will ye not (yourselves) be admonished [29]

80.Vitába elegyedett vele népe, ő így szólt: „Allahról vitáztok-e velem, mikor Ő vezetett engem? Nem félek a (tárgyaktól), amivel Őt társítjátok. Hacsak Uram nem akar mást, (nem történik semmi). Uram Átfog Tudásával mindent, hát nem emlékeztek (Rá)? [29]

وَكَيْفَ أَخَافُ مَآ أَشْرَكْتُمْ وَلَا تَخَافُونَ أَنَّكُمْ أَشْرَكْتُم بِٱللَّهِ مَا لَمْ يُنَزِّلْ بِهِۦ عَلَيْكُمْ سُلْطَٰنًۭا ۚ فَأَىُّ ٱلْفَرِيقَيْنِ أَحَقُّ بِٱلْأَمْنِ ۖ إِن كُنتُمْ تَعْلَمُونَ
(6 : 81)

81. “How should I fear (the beings) ye associate with Allah, when ye fear not to give partners to Allah without any warrant having been given to you? Which of (us) two parties hath more right to security? (tell me) if ye know.

81.Hogy féljek attól (a tárgytól), mit (Neki) társul állítottatok, miközben ti nem féltek olyan társat állítani Allahnak, ami számára nem nyilvánított ki hatalom felettetek? Melyik csoport kettőnk közül az igazabb bizonyságban? (Mondjátok), ha tudjátok!

ٱلَّذِينَ ءَامَنُوا۟ وَلَمْ يَلْبِسُوٓا۟ إِيمَٰنَهُم بِظُلْمٍ أُو۟لَٰٓئِكَ لَهُمُ ٱلْأَمْنُ وَهُم مُّهْتَدُونَ
(6 : 82)

82. “It is those who believe and confuse not their beliefs with wrong – that are (truly) in security, for they are on (right) guidance.”

82.„Akik hisznek, nem öltöztetik hitüket bűnbe. Ezek ők, akiké a biztonság és jó úton vannak vezetve.”

وَتِلْكَ حُجَّتُنَآ ءَاتَيْنَٰهَآ إِبْرَٰهِيمَ عَلَىٰ قَوْمِهِۦ ۚ نَرْفَعُ دَرَجَٰتٍۢ مَّن نَّشَآءُ ۗ إِنَّ رَبَّكَ حَكِيمٌ عَلِيمٌۭ
(6 : 83)

83. That was the reasoning about Us, which We gave to Abraham (to use) against his people: We raise whom We will, degree after degree: for thy Lord is full of wisdom and knowledge.

83.Ez a Mi érvünk, mit Ábrahámra bocsátottunk népével szemben. Fokozatokkal feljebb emeljük azt, akit Mi akarunk. Mert bizony, Urad a Bölcs, a Mindentudó.

وَوَهَبْنَا لَهُۥٓ إِسْحَٰقَ وَيَعْقُوبَ ۚ كُلًّا هَدَيْنَا ۚ وَنُوحًا هَدَيْنَا مِن قَبْلُ ۖ وَمِن ذُرِّيَّتِهِۦ دَاوُۥدَ وَسُلَيْمَٰنَ وَأَيُّوبَ وَيُوسُفَ وَمُوسَىٰ وَهَٰرُونَ ۚ وَكَذَٰلِكَ نَجْزِى ٱلْمُحْسِنِينَ
(6 : 84)

84. We gave him Isaac and Jacob: all (three) guided: and before him, We guided Noah, and among his progeny, David, Solomon, Job, Joseph, Moses, and Aaron: thus do We reward those who do good [30]

84.Megajándékoztuk őt Izsákkal, Jákobbal, mindet vezettük, s Noét Mi azelőtt vezettük. (Ábrahám) sarjai közül (vezettük) Dávidot, Salamont, Jóbot, Józsefet, Mózest és Áront. Ekképpen jutalmazzuk a jótevőket [30].

وَزَكَرِيَّا وَيَحْيَىٰ وَعِيسَىٰ وَإِلْيَاسَ ۖ كُلٌّۭ مِّنَ ٱلصَّٰلِحِينَ
(6 : 85)

85. And Zakariya and John, and Jesus and Elias: all in the ranks of the righteous [31]

85.Zakariás, (Keresztelő Szent) János, Jézus és Illés mind jócselekedetűek [31].

وَإِسْمَٰعِيلَ وَٱلْيَسَعَ وَيُونُسَ وَلُوطًۭا ۚ وَكُلًّۭا فَضَّلْنَا عَلَى ٱلْعَٰلَمِينَ
(6 : 86)

86. And Isma’il and Elisha, and Jonas, and Lot: and to all We gave favour above the nations [32]

86.Izmael, Elisha, Jónás és Lót, mindnek kiváltságot adtunk a népek felett [32],-

وَمِنْ ءَابَآئِهِمْ وَذُرِّيَّٰتِهِمْ وَإِخْوَٰنِهِمْ ۖ وَٱجْتَبَيْنَٰهُمْ وَهَدَيْنَٰهُمْ إِلَىٰ صِرَٰطٍۢ مُّسْتَقِيمٍۢ
(6 : 87)

87. (To them) and to their fathers, and progeny and brethren: We chose them, and we guided them to a straight way.

87.(Nekik), atyáiknak, utódaiknak és fivéreiknek is. Kiválasztottuk őket és az Egyenes Ösvényre vezettük őket.

ذَٰلِكَ هُدَى ٱللَّهِ يَهْدِى بِهِۦ مَن يَشَآءُ مِنْ عِبَادِهِۦ ۚ وَلَوْ أَشْرَكُوا۟ لَحَبِطَ عَنْهُم مَّا كَانُوا۟ يَعْمَلُونَ
(6 : 88)

88. This is the guidance of Allah. He giveth that guidance to whom He pleaseth, of His worshippers. If they were to join other gods with Him, all that they did would be vain for them.

88.Ez Allah Útmutatása, azt vezeti általa, akit Ő akar szolgálói közül. Ha társat állítanak, bizony, összeomlik mindaz, amit tettek.

أُو۟لَٰٓئِكَ ٱلَّذِينَ ءَاتَيْنَٰهُمُ ٱلْكِتَٰبَ وَٱلْحُكْمَ وَٱلنُّبُوَّةَ ۚ فَإِن يَكْفُرْ بِهَا هَٰٓؤُلَآءِ فَقَدْ وَكَّلْنَا بِهَا قَوْمًۭا لَّيْسُوا۟ بِهَا بِكَٰفِرِينَ
(6 : 89)

89. These were the men to whom We gave the Book, and authority, and prophethood: if these (their descendants) reject them, Behold! We shall entrust their charge to a new people who reject them not.

89.Ezek voltak azok, kiknek megadtuk a Könyvet, a Bölcsességet és a Próféciát. Ha (sarjaik bármelyike) megtagadja ezeket, akkor olyan népre bízzuk, akik nem lesznek azok megtagadói.

أُو۟لَٰٓئِكَ ٱلَّذِينَ هَدَى ٱللَّهُ ۖ فَبِهُدَىٰهُمُ ٱقْتَدِهْ ۗ قُل لَّآ أَسْـَٔلُكُمْ عَلَيْهِ أَجْرًا ۖ إِنْ هُوَ إِلَّا ذِكْرَىٰ لِلْعَٰلَمِينَ
(6 : 90)

90. Those were the (prophets) who received Allah’s guidance: Copy the guidance they received; Say: “No reward for this do I ask of you: This is no less than a message for the nations.”

90.Ezek voltak ők, akiknek Allah Útmutatást adott, hát tartsd meg (ó Mohammed) az ő Útmutatásukat. Mondd: „Nem kérek tőletek ezért bért, ez nem más, mint Üzenet a népeknek.”

وَمَا قَدَرُوا۟ ٱللَّهَ حَقَّ قَدْرِهِۦٓ إِذْ قَالُوا۟ مَآ أَنزَلَ ٱللَّهُ عَلَىٰ بَشَرٍۢ مِّن شَىْءٍۢ ۗ قُلْ مَنْ أَنزَلَ ٱلْكِتَٰبَ ٱلَّذِى جَآءَ بِهِۦ مُوسَىٰ نُورًۭا وَهُدًۭى لِّلنَّاسِ ۖ تَجْعَلُونَهُۥ قَرَاطِيسَ تُبْدُونَهَا وَتُخْفُونَ كَثِيرًۭا ۖ وَعُلِّمْتُم مَّا لَمْ تَعْلَمُوٓا۟ أَنتُمْ وَلَآ ءَابَآؤُكُمْ ۖ قُلِ ٱللَّهُ ۖ ثُمَّ ذَرْهُمْ فِى خَوْضِهِمْ يَلْعَبُونَ
(6 : 91)

91. No just estimate of Allah do they make when they say: “Nothing doth Allah send down to man (by way of revelation)” Say: “Who then sent down the Book which Moses brought?- a light and guidance to man: But ye make it into (separate) sheets for show, while ye conceal much (of its contents): therein were ye taught that which ye knew not- neither ye nor your fathers.” Say: “(Allah) (sent it down)”: Then leave them to plunge in vain discourse and trifling [33]

91.Nem mérték fel Allah valós Képességét, mikor mondták: „Allah semmit nem küldött le az embernek.” Mondd: „Ki küldte le a Könyvet, amit Mózes elhozott, világosságként és Útmutatásként az embereknek? Pergamenlapokká bontjátok azt szét, miből mutattok és eltitkoltok sokat. Abból kaptátok a tudást, amit (korábban) nem tudtatok sem ti, sem atyáitok. Mondd: „Allah (küldte azt le)!” Majd hagyd őket sekélyességükben játszadozni [33].

وَهَٰذَا كِتَٰبٌ أَنزَلْنَٰهُ مُبَارَكٌۭ مُّصَدِّقُ ٱلَّذِى بَيْنَ يَدَيْهِ وَلِتُنذِرَ أُمَّ ٱلْقُرَىٰ وَمَنْ حَوْلَهَا ۚ وَٱلَّذِينَ يُؤْمِنُونَ بِٱلْءَاخِرَةِ يُؤْمِنُونَ بِهِۦ ۖ وَهُمْ عَلَىٰ صَلَاتِهِمْ يُحَافِظُونَ
(6 : 92)

92. And this is a Book which We have sent down, bringing blessings, and confirming (the revelations) which came before it: that thou mayest warn the mother of cities and all around her. Those who believe in the Hereafter believe in this (Book), and they are constant in guarding their prayers [34]

92.Ez az a Könyv, amit kinyilvánítottunk, (benne az) áldás, megerősítve azt, ami előtte volt, hogy figyelmeztesd a települések Anyját és környékét. Akik hiszik a Túlvilágot, azok hiszik ezt (a Könyvet) és imájukat megtartják [34].

وَمَنْ أَظْلَمُ مِمَّنِ ٱفْتَرَىٰ عَلَى ٱللَّهِ كَذِبًا أَوْ قَالَ أُوحِىَ إِلَىَّ وَلَمْ يُوحَ إِلَيْهِ شَىْءٌۭ وَمَن قَالَ سَأُنزِلُ مِثْلَ مَآ أَنزَلَ ٱللَّهُ ۗ وَلَوْ تَرَىٰٓ إِذِ ٱلظَّٰلِمُونَ فِى غَمَرَٰتِ ٱلْمَوْتِ وَٱلْمَلَٰٓئِكَةُ بَاسِطُوٓا۟ أَيْدِيهِمْ أَخْرِجُوٓا۟ أَنفُسَكُمُ ۖ ٱلْيَوْمَ تُجْزَوْنَ عَذَابَ ٱلْهُونِ بِمَا كُنتُمْ تَقُولُونَ عَلَى ٱللَّهِ غَيْرَ ٱلْحَقِّ وَكُنتُمْ عَنْ ءَايَٰتِهِۦ تَسْتَكْبِرُونَ
(6 : 93)

93. Who can be more wicked than one who inventeth a lie against Allah, or saith, “I have received inspiration,” when he hath received none, or (again) who saith, “I can reveal the like of what Allah hath revealed”? If thou couldst but see how the wicked (do fare) in the flood of confusion at death! – the angels stretch forth their hands, (saying),”Yield up your souls: this day shall ye receive your reward,- a penalty of shame, for that ye used to tell lies against Allah, and scornfully to reject of His signs!”

93.Ki bűnösebb annál, mint aki kieszeli Allahra a hazug szót, vagy mondja: „Sugallatot kaptam, de ő nem kapott semmilyen sugallatot.” Vagy, ki mondja: „Én kinyilvánítok olyat, amilyet Allah nyilvánított ki.” Ha látnád, mikor a bűnösök a haláltusát vívják, az Angyalok kezeiket nyújtják (mondván): engedjétek el lelketeket. Ma megkapjátok szégyenletes büntetéseteket azáltal, amit Allahra igaztalanul mondtatok és Áyáit lenéztétek.

وَلَقَدْ جِئْتُمُونَا فُرَٰدَىٰ كَمَا خَلَقْنَٰكُمْ أَوَّلَ مَرَّةٍۢ وَتَرَكْتُم مَّا خَوَّلْنَٰكُمْ وَرَآءَ ظُهُورِكُمْ ۖ وَمَا نَرَىٰ مَعَكُمْ شُفَعَآءَكُمُ ٱلَّذِينَ زَعَمْتُمْ أَنَّهُمْ فِيكُمْ شُرَكَٰٓؤُا۟ ۚ لَقَد تَّقَطَّعَ بَيْنَكُمْ وَضَلَّ عَنكُم مَّا كُنتُمْ تَزْعُمُونَ
(6 : 94)

94. “And behold! ye come to us bare and alone as We created you for the first time: ye have left behind you all (the favours) which We bestowed on you: We see not with you your intercessors whom ye thought to be partners in your affairs: so now all relations between you have been cut off, and your (pet) fancies have left you in the lurch [35]

94.Mert bizony, eljöttök Hozzánk mezítelen, ahogy megteremtettünk titeket legelőször, hátaitok mögött hagyva azt (a kiváltságot), amit nektek juttatunk. Nem látjuk (akkor) veletek közbenjáróitokat, akikről azt véltétek, hogy ők társaitok dolgaitokban. Ekkor megszakadnak köztetek (a szálak), majd eltévelyít titeket az, mit véltetek [35].

إِنَّ ٱللَّهَ فَالِقُ ٱلْحَبِّ وَٱلنَّوَىٰ ۖ يُخْرِجُ ٱلْحَىَّ مِنَ ٱلْمَيِّتِ وَمُخْرِجُ ٱلْمَيِّتِ مِنَ ٱلْحَىِّ ۚ ذَٰلِكُمُ ٱللَّهُ ۖ فَأَنَّىٰ تُؤْفَكُونَ
(6 : 95)

95. It is Allah Who causeth the seed-grain and the date-stone to split and sprout. He causeth the living to issue from the dead, and He is the one to cause the dead to issue from the living. That is Allah. then how are ye deluded away from the truth?

95. Allah az, Ki a gabona és datolya magjának Felhasítója. Kihozza az élőt a holtból és a holtat az élőből. Ez Allah, hát hogy mehettek félre!

فَالِقُ ٱلْإِصْبَاحِ وَجَعَلَ ٱلَّيْلَ سَكَنًۭا وَٱلشَّمْسَ وَٱلْقَمَرَ حُسْبَانًۭا ۚ ذَٰلِكَ تَقْدِيرُ ٱلْعَزِيزِ ٱلْعَلِيمِ
(6 : 96)

96. He it is that cleaveth the day-break (from the dark): He makes the night for rest and tranquillity, and the sun and moon for the reckoning (of time): Such is the judgment and ordering of (Him), the Exalted in Power, the Omniscient [36]

96.Hasítója a hajnalnak, Aki az Éjt lenyugvásnak teszi meg, a Napot és Holdat pedig, hogy az időt mérjétek. Ez a Nagyszerű, a Mindentudó Elrendelése [36].

وَهُوَ ٱلَّذِى جَعَلَ لَكُمُ ٱلنُّجُومَ لِتَهْتَدُوا۟ بِهَا فِى ظُلُمَٰتِ ٱلْبَرِّ وَٱلْبَحْرِ ۗ قَدْ فَصَّلْنَا ٱلْءَايَٰتِ لِقَوْمٍۢ يَعْلَمُونَ
(6 : 97)

97. It is He Who maketh the stars (as beacons) for you, that ye may guide yourselves, with their help, through the dark spaces of land and sea: We detail Our signs for people who know.

97.Ő az, Ki a csillagokat megtette arra, hogy vezessétek magatokat általuk a szárazföld és tenger sötétjében. Mi értelmezzük a Jeleket a népnek, kik tudnak.

وَهُوَ ٱلَّذِىٓ أَنشَأَكُم مِّن نَّفْسٍۢ وَٰحِدَةٍۢ فَمُسْتَقَرٌّۭ وَمُسْتَوْدَعٌۭ ۗ قَدْ فَصَّلْنَا ٱلْءَايَٰتِ لِقَوْمٍۢ يَفْقَهُونَ
(6 : 98)

98. It is He Who hath produced you from a single person: here is a place of sojourn and a place of departure: We detail Our signs for people who understand.

98.Ő az, Ki megteremtett titeket az egyetlen lélekből. (Itt van nektek) nyugvó és tartózkodó helyetek. Mert bizony, Mi annak a népnek értelmezzük a Jeleket, akik felfogják.

وَهُوَ ٱلَّذِىٓ أَنزَلَ مِنَ ٱلسَّمَآءِ مَآءًۭ فَأَخْرَجْنَا بِهِۦ نَبَاتَ كُلِّ شَىْءٍۢ فَأَخْرَجْنَا مِنْهُ خَضِرًۭا نُّخْرِجُ مِنْهُ حَبًّۭا مُّتَرَاكِبًۭا وَمِنَ ٱلنَّخْلِ مِن طَلْعِهَا قِنْوَانٌۭ دَانِيَةٌۭ وَجَنَّٰتٍۢ مِّنْ أَعْنَابٍۢ وَٱلزَّيْتُونَ وَٱلرُّمَّانَ مُشْتَبِهًۭا وَغَيْرَ مُتَشَٰبِهٍ ۗ ٱنظُرُوٓا۟ إِلَىٰ ثَمَرِهِۦٓ إِذَآ أَثْمَرَ وَيَنْعِهِۦٓ ۚ إِنَّ فِى ذَٰلِكُمْ لَءَايَٰتٍۢ لِّقَوْمٍۢ يُؤْمِنُونَ
(6 : 99)

99. It is He Who sendeth down rain from the skies: with it We produce vegetation of all kinds: from some We produce green (crops), out of which We produce grain, heaped up (at harvest); out of the date-palm and its sheaths (or spathes) (come) clusters of dates hanging low and near: and (then there are) gardens of grapes, and olives, and pomegranates, each similar (in kind) yet different (in variety): when they begin to bear fruit, feast your eyes with the fruit and the ripeness thereof. Behold! in these things there are signs for people who believe.

99.Ő az, Ki lebocsátja az Égből a vizet, amivel kelésre késztetünk mindenféle növényt, amiből zöldet teremtünk, miből kelésre bíztatjuk a kalászba fűzött szemet, a pálmát, minek datolyafüzérei lecsüngenek, a szőlő, olíva és gránátalmakerteket, mik egyfélék és különfélék. Nézzétek (ezek) gyümölcseit, mikor gyümölcsöket érlelnek! Ezekben vannak az Áyák a hívők népének!

وَجَعَلُوا۟ لِلَّهِ شُرَكَآءَ ٱلْجِنَّ وَخَلَقَهُمْ ۖ وَخَرَقُوا۟ لَهُۥ بَنِينَ وَبَنَٰتٍۭ بِغَيْرِ عِلْمٍۢ ۚ سُبْحَٰنَهُۥ وَتَعَٰلَىٰ عَمَّا يَصِفُونَ
(6 : 100)

100. Yet they make the Jinns equals with Allah, though Allah did create the Jinns; and they falsely, having no knowledge, attribute to Him sons and daughters. Praise and glory be to Him! (for He is) above what they attribute to Him [37]

100.És ők Allahnak megteszik a Dzsinneket társ gyanánt, mikor Allah teremtette azokat! Majd ők azokhoz fiakat és lányokat tulajdonítanak tudatlanul! Legyen Dicső és Magasságos afelett, amit Neki tulajdonítanak [37]!

بَدِيعُ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلْأَرْضِ ۖ أَنَّىٰ يَكُونُ لَهُۥ وَلَدٌۭ وَلَمْ تَكُن لَّهُۥ صَٰحِبَةٌۭ ۖ وَخَلَقَ كُلَّ شَىْءٍۢ ۖ وَهُوَ بِكُلِّ شَىْءٍ عَلِيمٌۭ
(6 : 101)

101. To Him is due the primal origin of the heavens and the earth: How can He have a son when He hath no consort? He created all things, and He hath full knowledge of all things.

101.Elindítója az Egeknek és a Földnek! Hogy lehetne Neki gyermeke, ha nincs hitvese? Ő teremtett mindent és Ő az, Aki Mindent tud!

ذَٰلِكُمُ ٱللَّهُ رَبُّكُمْ ۖ لَآ إِلَٰهَ إِلَّا هُوَ ۖ خَٰلِقُ كُلِّ شَىْءٍۢ فَٱعْبُدُوهُ ۚ وَهُوَ عَلَىٰ كُلِّ شَىْءٍۢ وَكِيلٌۭ
(6 : 102)

102. That is Allah, your Lord! there is no god but He, the Creator of all things: then worship ye Him: and He hath power to dispose of all affairs.

102.Ez Allah, Uratok! Nincs más Isten, csak Ő, a mindenek Teremtője, hát imádkozzatok Hozzá, mert Ő Mindenre Ügyel.

لَّا تُدْرِكُهُ ٱلْأَبْصَٰرُ وَهُوَ يُدْرِكُ ٱلْأَبْصَٰرَ ۖ وَهُوَ ٱللَّطِيفُ ٱلْخَبِيرُ
(6 : 103)

103. No vision can grasp Him, but His grasp is over all vision: He is above all comprehension, yet is acquainted with all things.

103.Nem érik el Őt a tekintetek, de Ő eléri a tekinteteket, mert Ő a Jó, az Értesült!

قَدْ جَآءَكُم بَصَآئِرُ مِن رَّبِّكُمْ ۖ فَمَنْ أَبْصَرَ فَلِنَفْسِهِۦ ۖ وَمَنْ عَمِىَ فَعَلَيْهَا ۚ وَمَآ أَنَا۠ عَلَيْكُم بِحَفِيظٍۢ
(6 : 104)

104. “Now have come to you, from your Lord, proofs (to open your eyes): if any will see, it will be for (the good of) his own soul; if any will be blind, it will be to his own (harm): I am not (here) to watch over your doings [38]

104.Eljöttek a szemmel fogható bizonyosságok Uratoktól. Aki lát, az saját magát (segíti vele), aki vak, az saját magának árt. Nem én vagyok a ti megtartótok [38].

وَكَذَٰلِكَ نُصَرِّفُ ٱلْءَايَٰتِ وَلِيَقُولُوا۟ دَرَسْتَ وَلِنُبَيِّنَهُۥ لِقَوْمٍۢ يَعْلَمُونَ
(6 : 105)

105. Thus do we explain the signs by various (symbols): that they may say, “Thou hast taught (us) diligently,” and that We may make the matter clear to those who know [39]

105.Ekképpen értelmezzük az Áyákat, hogy mondhassák: „Tanítottál (minket).” S hogy azt kinyilvánítsuk a népnek, kik tudnak [39].

ٱتَّبِعْ مَآ أُوحِىَ إِلَيْكَ مِن رَّبِّكَ ۖ لَآ إِلَٰهَ إِلَّا هُوَ ۖ وَأَعْرِضْ عَنِ ٱلْمُشْرِكِينَ
(6 : 106)

106. Follow what thou art taught by inspiration from thy Lord: there is no god but He: and turn aside from those who join gods with Allah.

106.Kövesd a sugallatot, amit Uradtól kaptál. Nincs más Isten, csak Ő. Fordulj el a társállítóktól (bálványimádóktól).

وَلَوْ شَآءَ ٱللَّهُ مَآ أَشْرَكُوا۟ ۗ وَمَا جَعَلْنَٰكَ عَلَيْهِمْ حَفِيظًۭا ۖ وَمَآ أَنتَ عَلَيْهِم بِوَكِيلٍۢ
(6 : 107)

107. If it had been Allah’s plan, they would not have taken false gods: but We made thee not one to watch over their doings, nor art thou set over them to dispose of their affairs [40]

107.Ha Allah akarná, nem állítanának (Hozzá) társakat. Nem teszünk meg téged (ó Mohammed) az ő megtartásukra és nem vagy az, akire ők hagyatkozhatnak [40].

وَلَا تَسُبُّوا۟ ٱلَّذِينَ يَدْعُونَ مِن دُونِ ٱللَّهِ فَيَسُبُّوا۟ ٱللَّهَ عَدْوًۢا بِغَيْرِ عِلْمٍۢ ۗ كَذَٰلِكَ زَيَّنَّا لِكُلِّ أُمَّةٍ عَمَلَهُمْ ثُمَّ إِلَىٰ رَبِّهِم مَّرْجِعُهُمْ فَيُنَبِّئُهُم بِمَا كَانُوا۟ يَعْمَلُونَ
(6 : 108)

108. Revile not ye those whom they call upon besides Allah, lest they out of spite revile Allah in their ignorance. Thus have We made alluring to each people its own doings. In the end will they return to their Lord, and We shall then tell them the truth of all that they did [41]

108.Ne becsméreljétek azokat, akik máshoz, mint Allahhoz imádkoznak, míg ők ellenségként nem becsmérlik Allahot, tudatlanul. Ekképpen szépítettük fel minden embernek (saját) tettét, majd Urukhoz vezet visszaútjuk és Ő kihirdeti nekik azt, amit cselekedtek [41].

وَأَقْسَمُوا۟ بِٱللَّهِ جَهْدَ أَيْمَٰنِهِمْ لَئِن جَآءَتْهُمْ ءَايَةٌۭ لَّيُؤْمِنُنَّ بِهَا ۚ قُلْ إِنَّمَا ٱلْءَايَٰتُ عِندَ ٱللَّهِ ۖ وَمَا يُشْعِرُكُمْ أَنَّهَآ إِذَا جَآءَتْ لَا يُؤْمِنُونَ
(6 : 109)

109. They swear their strongest oaths by Allah, that if a (special) sign came to them, by it they would believe. Say: “Certainly (all) signs are in the power of Allah. but what will make you (Muslims) realise that (even) if (special) signs came, they will not believe. [42]

109.Allahra esküsznek, mély fogadkozással. Ha Jelet kapnának, bizony hinnének benne. Mondd: „A Jelek Allahnál vannak!” Mi az, ami felismerteti veletek (ó Muszlimok), hogy ha el is jönnek a Jelek, akkor sem fognak hinni [42]?

وَنُقَلِّبُ أَفْـِٔدَتَهُمْ وَأَبْصَٰرَهُمْ كَمَا لَمْ يُؤْمِنُوا۟ بِهِۦٓ أَوَّلَ مَرَّةٍۢ وَنَذَرُهُمْ فِى طُغْيَٰنِهِمْ يَعْمَهُونَ
(6 : 110)

110. We (too) shall turn to (confusion) their hearts and their eyes, even as they refused to believe in this in the first instance: We shall leave them in their trespasses, to wander in distraction [43]

110.Kiforgatjuk szíveiket, látásaikat (zavarodottá téve őket), ahogy először sem hittek benne. Meghagyjuk őket zsarnokságukban, vakon [43].

وَلَوْ أَنَّنَا نَزَّلْنَآ إِلَيْهِمُ ٱلْمَلَٰٓئِكَةَ وَكَلَّمَهُمُ ٱلْمَوْتَىٰ وَحَشَرْنَا عَلَيْهِمْ كُلَّ شَىْءٍۢ قُبُلًۭا مَّا كَانُوا۟ لِيُؤْمِنُوٓا۟ إِلَّآ أَن يَشَآءَ ٱللَّهُ وَلَٰكِنَّ أَكْثَرَهُمْ يَجْهَلُونَ
(6 : 111)

111. Even if We did send unto them angels, and the dead did speak unto them, and We gathered together all things before their very eyes, they are not the ones to believe, unless it is in Allah’s plan. But most of them ignore (the truth).

111.Ha lebocsátanánk nekik az Angyalokat, beszélnének hozzájuk a halottak, s ha eléjük terelnénk mindent, akkor sem hinnének, csak ha Allah akarná. De legtöbbjük tudatlan.

وَكَذَٰلِكَ جَعَلْنَا لِكُلِّ نَبِىٍّ عَدُوًّۭا شَيَٰطِينَ ٱلْإِنسِ وَٱلْجِنِّ يُوحِى بَعْضُهُمْ إِلَىٰ بَعْضٍۢ زُخْرُفَ ٱلْقَوْلِ غُرُورًۭا ۚ وَلَوْ شَآءَ رَبُّكَ مَا فَعَلُوهُ ۖ فَذَرْهُمْ وَمَا يَفْتَرُونَ
(6 : 112)

112. Likewise did We make for every Messenger an enemy,- evil ones among men and jinns, inspiring each other with flowery discourses by way of deception. If thy Lord had so planned, they would not have done it: so leave them and their inventions alone.

112.Ekképpen tettünk meg minden Prófétának ellenséget, az emberek és Dzsinnek gonoszait, akik egymásra sugallnak, szóvirágokkal ámítanak. Ha Urad akarná, nem tennék, hát hagyd rájuk azt, mit kieszeltek.

وَلِتَصْغَىٰٓ إِلَيْهِ أَفْـِٔدَةُ ٱلَّذِينَ لَا يُؤْمِنُونَ بِٱلْءَاخِرَةِ وَلِيَرْضَوْهُ وَلِيَقْتَرِفُوا۟ مَا هُم مُّقْتَرِفُونَ
(6 : 113)

113. To such (deceit) let the hearts of those incline, who have no faith in the hereafter: let them delight in it, and let them earn from it what they may.

113.Hadd hajoljanak efelé azoknak szívei, akik nem hiszik a Túlvilágot. Hadd találják ebben megelégedésüket, és nyerjék el azt, aminek ők az elnyerői.

أَفَغَيْرَ ٱللَّهِ أَبْتَغِى حَكَمًۭا وَهُوَ ٱلَّذِىٓ أَنزَلَ إِلَيْكُمُ ٱلْكِتَٰبَ مُفَصَّلًۭا ۚ وَٱلَّذِينَ ءَاتَيْنَٰهُمُ ٱلْكِتَٰبَ يَعْلَمُونَ أَنَّهُۥ مُنَزَّلٌۭ مِّن رَّبِّكَ بِٱلْحَقِّ ۖ فَلَا تَكُونَنَّ مِنَ ٱلْمُمْتَرِينَ
(6 : 114)

114. Say: “Shall I seek for judge other than Allah. – when He it is Who hath sent unto you the Book, explained in detail.” They know full well, to whom We have given the Book, that it hath been sent down from thy Lord in truth. Never be then of those who doubt [44]

114.Vágyom-e másra, mint Allahra Ítélőnek? Ő az, Ki kinyilvánította nektek a Könyvet, értelmezve azt. Akiknek megadtuk a Könyvet tudják, hogy az Uradtól jött el, az Igazzal. Hát ne legyetek azok, kik ingadoznak [44]!

وَتَمَّتْ كَلِمَتُ رَبِّكَ صِدْقًۭا وَعَدْلًۭا ۚ لَّا مُبَدِّلَ لِكَلِمَٰتِهِۦ ۚ وَهُوَ ٱلسَّمِيعُ ٱلْعَلِيمُ
(6 : 115)

115. The word of thy Lord doth find its fulfilment in truth and in justice: None can change His words: for He is the one who heareth and knoweth all.

115.Bevégeztetett Urad Szava az Igazzal és Igazsággal. Nincs megváltoztatója az Ő Szavainak! Ő a Meghalló, a Mindentudó.

وَإِن تُطِعْ أَكْثَرَ مَن فِى ٱلْأَرْضِ يُضِلُّوكَ عَن سَبِيلِ ٱللَّهِ ۚ إِن يَتَّبِعُونَ إِلَّا ٱلظَّنَّ وَإِنْ هُمْ إِلَّا يَخْرُصُونَ
(6 : 116)

116. Wert thou to follow the common run of those on earth, they will lead thee away from the way of Allah. They follow nothing but conjecture: they do nothing but lie.

116.Ha engedelmeskedsz a Földön a legtöbb (embernek), ők eltérítenek Allah útjáról. Nem követnek mást, csak a sejtést, mert bizony, ők csupán találgatnak.

إِنَّ رَبَّكَ هُوَ أَعْلَمُ مَن يَضِلُّ عَن سَبِيلِهِۦ ۖ وَهُوَ أَعْلَمُ بِٱلْمُهْتَدِينَ
(6 : 117)

117. Thy Lord knoweth best who strayeth from His way: He knoweth best who they are that receive His guidance.

117.Mert bizony, Urad, Ő a Legjobb Tudója annak, ki térít le az Ő útjáról és Legjobb Tudója a jó útra vezérelteknek.

فَكُلُوا۟ مِمَّا ذُكِرَ ٱسْمُ ٱللَّهِ عَلَيْهِ إِن كُنتُم بِـَٔايَٰتِهِۦ مُؤْمِنِينَ
(6 : 118)

118. So eat of (meats) on which Allah’s name hath been pronounced, if ye have faith in His signs.

118.Egyetek abból, mire Allah neve kimondatott, ha hiszitek az Ő Áyáit!

وَمَا لَكُمْ أَلَّا تَأْكُلُوا۟ مِمَّا ذُكِرَ ٱسْمُ ٱللَّهِ عَلَيْهِ وَقَدْ فَصَّلَ لَكُم مَّا حَرَّمَ عَلَيْكُمْ إِلَّا مَا ٱضْطُرِرْتُمْ إِلَيْهِ ۗ وَإِنَّ كَثِيرًۭا لَّيُضِلُّونَ بِأَهْوَآئِهِم بِغَيْرِ عِلْمٍ ۗ إِنَّ رَبَّكَ هُوَ أَعْلَمُ بِٱلْمُعْتَدِينَ
(6 : 119)

119. Why should ye not eat of (meats) on which Allah’s name hath been pronounced, when He hath explained to you in detail what is forbidden to you – except under compulsion of necessity? But many do mislead (men) by their appetites unchecked by knowledge. Thy Lord knoweth best those who transgress [45]

119.Mért nem esztek abból, mire kiejtették Allah nevét, mikor Ő részletezte nektek mi az, amit megtiltott számotokra, kivéve, ha szükség visz rá titeket? De sokakat visznek tévútra vágyaik tudatlanságuk miatt. Mert bizony, Urad, Ő a Legjobb Tudója a törvényszegőknek [45].

وَذَرُوا۟ ظَٰهِرَ ٱلْإِثْمِ وَبَاطِنَهُۥٓ ۚ إِنَّ ٱلَّذِينَ يَكْسِبُونَ ٱلْإِثْمَ سَيُجْزَوْنَ بِمَا كَانُوا۟ يَقْتَرِفُونَ
(6 : 120)

120. Eschew all sin, open or secret: those who earn sin will get due recompense for their “earnings [46]

120.Hagyjatok fel a bűnnel, annak látszatával és valójával. Akik bűnnel nyerik el (a javakat), annak viszonzását fogják elnyerni, amit elnyeltek [46].

وَلَا تَأْكُلُوا۟ مِمَّا لَمْ يُذْكَرِ ٱسْمُ ٱللَّهِ عَلَيْهِ وَإِنَّهُۥ لَفِسْقٌۭ ۗ وَإِنَّ ٱلشَّيَٰطِينَ لَيُوحُونَ إِلَىٰٓ أَوْلِيَآئِهِمْ لِيُجَٰدِلُوكُمْ ۖ وَإِنْ أَطَعْتُمُوهُمْ إِنَّكُمْ لَمُشْرِكُونَ
(6 : 121)

121. Eat not of (meats) on which Allah’s name hath not been pronounced: That would be impiety. But the evil ones ever inspire their friends to contend with you if ye were to obey them, ye would indeed be Pagans.

121.Ne egyetek abból, mire nem ejtették ki Allah nevét. Az istentelenség! A Sátánok oltalmazóiknak azt sugallják, hogy elegyedjenek vitába veletek és nekik engedelmeskedjetek, hogy társállítók (pogányok) legyetek.

أَوَمَن كَانَ مَيْتًۭا فَأَحْيَيْنَٰهُ وَجَعَلْنَا لَهُۥ نُورًۭا يَمْشِى بِهِۦ فِى ٱلنَّاسِ كَمَن مَّثَلُهُۥ فِى ٱلظُّلُمَٰتِ لَيْسَ بِخَارِجٍۢ مِّنْهَا ۚ كَذَٰلِكَ زُيِّنَ لِلْكَٰفِرِينَ مَا كَانُوا۟ يَعْمَلُونَ
(6 : 122)

122. Can he who was dead, to whom We gave life, and a light whereby he can walk amongst men, be like him who is in the depths of darkness, from which he can never come out? Thus to those without faith their own deeds seem pleasing [47]

122.Olyan-e az, ki halott volt, majd életre keltettük, világosságot tettünk meg számára, hogy járjon azzal az emberek között, mint aki sötétségben van, és nem jön abból ki? Ekképpen lett széppé téve a hitetleneknek az, amit tettek [47].

وَكَذَٰلِكَ جَعَلْنَا فِى كُلِّ قَرْيَةٍ أَكَٰبِرَ مُجْرِمِيهَا لِيَمْكُرُوا۟ فِيهَا ۖ وَمَا يَمْكُرُونَ إِلَّا بِأَنفُسِهِمْ وَمَا يَشْعُرُونَ
(6 : 123)

123. Thus have We placed leaders in every town, its wicked men, to plot (and burrow) therein: but they only plot against their own souls, and they perceive it not.

123.Ekképpen tettünk meg minden településnek elöljáróit, gonoszait, hogy szőjenek ármányt benne, de csak maguknak szövik az ármányt és ők nem érzik.

وَإِذَا جَآءَتْهُمْ ءَايَةٌۭ قَالُوا۟ لَن نُّؤْمِنَ حَتَّىٰ نُؤْتَىٰ مِثْلَ مَآ أُوتِىَ رُسُلُ ٱللَّهِ ۘ ٱللَّهُ أَعْلَمُ حَيْثُ يَجْعَلُ رِسَالَتَهُۥ ۗ سَيُصِيبُ ٱلَّذِينَ أَجْرَمُوا۟ صَغَارٌ عِندَ ٱللَّهِ وَعَذَابٌۭ شَدِيدٌۢ بِمَا كَانُوا۟ يَمْكُرُونَ
(6 : 124)

124. When there comes to them a sign (from Allah), They say: “We shall not believe until we receive one (exactly) like those received by Allah’s apostles.” Allah knoweth best where (and how) to carry out His mission. Soon will the wicked be overtaken by humiliation before Allah, and a severe punishment, for all their plots.

124.Mikor eljön hozzájuk egy Jel Allahtól, mondják: „Nem hiszünk addig, amíg olyat nem kapunk (pontosan), amit Allah Prófétái kaptak.” Allah a Legjobb tudója annak, miként rendeli el az Ő küldetését. Lealacsonyítással sújt Allah azokra, kik bűnöztek. Allahnál a szigorú büntetés, miáltal ármányt szőttek.

فَمَن يُرِدِ ٱللَّهُ أَن يَهْدِيَهُۥ يَشْرَحْ صَدْرَهُۥ لِلْإِسْلَٰمِ ۖ وَمَن يُرِدْ أَن يُضِلَّهُۥ يَجْعَلْ صَدْرَهُۥ ضَيِّقًا حَرَجًۭا كَأَنَّمَا يَصَّعَّدُ فِى ٱلسَّمَآءِ ۚ كَذَٰلِكَ يَجْعَلُ ٱللَّهُ ٱلرِّجْسَ عَلَى ٱلَّذِينَ لَا يُؤْمِنُونَ
(6 : 125)

125. Those whom Allah (in His plan) willeth to guide,- He openeth their breast to Islam; those whom He willeth to leave straying,- He maketh their breast close and constricted, as if they had to climb up to the skies: thus doth Allah (heap) the penalty on those who refuse to believe [48]

125.Akit Allah vezetni akar, kitárja keblét az Iszlámra, akit el akar téríteni, annak keblét keskenyre szűkíti, mintha az Égre kellene felmásznia. Ekképpen teszi ki gyalázatnak Allah azokat, akik nem hisznek [48].

وَهَٰذَا صِرَٰطُ رَبِّكَ مُسْتَقِيمًۭا ۗ قَدْ فَصَّلْنَا ٱلْءَايَٰتِ لِقَوْمٍۢ يَذَّكَّرُونَ
(6 : 126)

126. This is the way of thy Lord, leading straight: We have detailed the signs for those who receive admonition.

126.Ez Urad Ösvénye, az Egyenes. Részletezzük az Áyákat azoknak, kik magukba szállnak,-

لَهُمْ دَارُ ٱلسَّلَٰمِ عِندَ رَبِّهِمْ ۖ وَهُوَ وَلِيُّهُم بِمَا كَانُوا۟ يَعْمَلُونَ
(6 : 127)

127. For them will be a home of peace in the presence of their Lord: He will be their friend, because they practised (righteousness).

127.Övék a Béke Otthona Uruknál, és Ő az Oltalmazójuk azáltal, mit tettek.

وَيَوْمَ يَحْشُرُهُمْ جَمِيعًۭا يَٰمَعْشَرَ ٱلْجِنِّ قَدِ ٱسْتَكْثَرْتُم مِّنَ ٱلْإِنسِ ۖ وَقَالَ أَوْلِيَآؤُهُم مِّنَ ٱلْإِنسِ رَبَّنَا ٱسْتَمْتَعَ بَعْضُنَا بِبَعْضٍۢ وَبَلَغْنَآ أَجَلَنَا ٱلَّذِىٓ أَجَّلْتَ لَنَا ۚ قَالَ ٱلنَّارُ مَثْوَىٰكُمْ خَٰلِدِينَ فِيهَآ إِلَّا مَا شَآءَ ٱللَّهُ ۗ إِنَّ رَبَّكَ حَكِيمٌ عَلِيمٌۭ
(6 : 128)

128. One day will He gather them all together, (and say): “O ye assembly of Jinns! Much (toll) did ye take of men.” Their friends amongst men will say: “Our Lord! we made profit from each other: but (alas!) we reached our term – which thou didst appoint for us.” He will say: “The Fire be your dwelling-place: you will dwell therein for ever, except as Allah willeth.” for thy Lord is full of wisdom and knowledge.

128.A Napon Ő összetereli őket mind (és mondja): „Ó Dzsinnek gyülekezete! Sok embert megkörnyékeztetek!” Oltalmazójuk az emberek közül (mondja): „Urunk! Egymás hasznára voltunk és eljött az időnk, mit elrendeltél.” Mondja: „Pokol tüze a viszonzás számotokra, melyben ti mindörökkön lesztek, kivéve, ha Allah mást akar.” Mert bizony, Urad a Bölcs, a Mindentudó.

وَكَذَٰلِكَ نُوَلِّى بَعْضَ ٱلظَّٰلِمِينَ بَعْضًۢا بِمَا كَانُوا۟ يَكْسِبُونَ
(6 : 129)

129. Thus do we make the wrong-doers turn to each other, because of what they earn.

129.Ekképpen fordítjuk egymás ellen a bűnösöket azáltal, mit elnyertek.

يَٰمَعْشَرَ ٱلْجِنِّ وَٱلْإِنسِ أَلَمْ يَأْتِكُمْ رُسُلٌۭ مِّنكُمْ يَقُصُّونَ عَلَيْكُمْ ءَايَٰتِى وَيُنذِرُونَكُمْ لِقَآءَ يَوْمِكُمْ هَٰذَا ۚ قَالُوا۟ شَهِدْنَا عَلَىٰٓ أَنفُسِنَا ۖ وَغَرَّتْهُمُ ٱلْحَيَوٰةُ ٱلدُّنْيَا وَشَهِدُوا۟ عَلَىٰٓ أَنفُسِهِمْ أَنَّهُمْ كَانُوا۟ كَٰفِرِينَ
(6 : 130)

130. “O ye assembly of Jinns and men! came there not unto you apostles from amongst you, setting forth unto you My signs, and warning you of the meeting of this Day of yours?” They will say: “We bear witness against ourselves.” It was the life of this world that deceived them. So against themselves will they bear witness that they rejected Faith.

130.„Ó Dzsinnek és emberek gyülekezete! Nem jöttek-e el hozzátok a Próféták közületek, akik elbeszélték nektek Áyáinkat és figyelmeztettek titeket a találkozóra e Napotokon?” Mondják: „Magunk ellen teszünk vallomást.” Elkápráztatta őket az Evilági élet. Maguk ellen tesznek vallomást, mert ők hitetlenek voltak.”

وَلِكُلٍّۢ دَرَجَٰتٌۭ مِّمَّا عَمِلُوا۟ ۚ وَمَا رَبُّكَ بِغَٰفِلٍ عَمَّا يَعْمَلُونَ
(6 : 132)

131. (The apostles were sent) thus, for thy Lord would not destroy for their wrong-doing men’s habitations whilst their occupants were unwarned.

131.Ekképpen (küldtük a Prófétákat), hogy ne legyen Urad a település elpusztítója a bűn miatt, s annak népe tudatlan.

وَلِكُلٍّۢ دَرَجَٰتٌۭ مِّمَّا عَمِلُوا۟ ۚ وَمَا رَبُّكَ بِغَٰفِلٍ عَمَّا يَعْمَلُونَ
(6 : 132)

132. To all are degrees (or ranks) according to their deeds: for thy Lord is not unmindful of anything that they do.

132.De mindenkinek fokozata van, aszerint, amit tesz. Nem Urad az, Ki tudatlan arról, mit tettek.

وَرَبُّكَ ٱلْغَنِىُّ ذُو ٱلرَّحْمَةِ ۚ إِن يَشَأْ يُذْهِبْكُمْ وَيَسْتَخْلِفْ مِنۢ بَعْدِكُم مَّا يَشَآءُ كَمَآ أَنشَأَكُم مِّن ذُرِّيَّةِ قَوْمٍ ءَاخَرِينَ
(6 : 133)

133. Thy Lord is self-sufficient, full of Mercy: if it were His will, He could destroy you, and in your place appoint whom He will as your successors, even as He raised you up from the posterity of other people.

133.Urad a Korlátok Nélküli, a Kegyelem Birtokosa. Ha akarja, távozásra bír titeket és utánatok az veszi át helyeteket, akit Ő akar, ahogy titeket is más nép utódaiból emelt fel.

إِنَّ مَا تُوعَدُونَ لَءَاتٍۢ ۖ وَمَآ أَنتُم بِمُعْجِزِينَ
(6 : 134)

134. All that hath been promised unto you will come to pass: nor can ye frustrate it (in the least bit).

134.Bizony, eljön az, mi ígérve lett nektek és ezt ti nem kerülhetitek el.

قُلْ يَٰقَوْمِ ٱعْمَلُوا۟ عَلَىٰ مَكَانَتِكُمْ إِنِّى عَامِلٌۭ ۖ فَسَوْفَ تَعْلَمُونَ مَن تَكُونُ لَهُۥ عَٰقِبَةُ ٱلدَّارِ ۗ إِنَّهُۥ لَا يُفْلِحُ ٱلظَّٰلِمُونَ
(6 : 135)

135. Say: “O my people! Do whatever ye can: I will do (my part): soon will ye know who it is whose end will be (best) in the Hereafter: certain it is that the wrong- doers will not prosper.”

135.Mondd: „Ó nép! Tegyétek azt, mit tehettek, én is azt teszem. Meg fogjátok tudni, kinek lesz osztályrésze a (Túlvilági) Otthon. Nem boldogulnak a bűnösök.

وَجَعَلُوا۟ لِلَّهِ مِمَّا ذَرَأَ مِنَ ٱلْحَرْثِ وَٱلْأَنْعَٰمِ نَصِيبًۭا فَقَالُوا۟ هَٰذَا لِلَّهِ بِزَعْمِهِمْ وَهَٰذَا لِشُرَكَآئِنَا ۖ فَمَا كَانَ لِشُرَكَآئِهِمْ فَلَا يَصِلُ إِلَى ٱللَّهِ ۖ وَمَا كَانَ لِلَّهِ فَهُوَ يَصِلُ إِلَىٰ شُرَكَآئِهِمْ ۗ سَآءَ مَا يَحْكُمُونَ
(6 : 136)

136. Out of what Allah hath produced in abundance in tilth and in cattle, they assigned Him a share: they say, according to their fancies: “This is for Allah, and this” – for our “partners”! but the share of their” partners “reacheth not Allah, whilst the share of Allah reacheth their “partners” ! evil (and unjust) is their assignment [49]

136.Abból, ami megmaradt a terményből, jószágból, megtették Allahnak a részt és mondták: „Ez Allahé,” – vélték – „Ez pedig társainké (bálványoké).” Ami társaiké volt, nem ért el Allahhoz, és ami Allahé volt, az elért társaikhoz. Gyalázat, ahogy ítélnek [49]!

وَكَذَٰلِكَ زَيَّنَ لِكَثِيرٍۢ مِّنَ ٱلْمُشْرِكِينَ قَتْلَ أَوْلَٰدِهِمْ شُرَكَآؤُهُمْ لِيُرْدُوهُمْ وَلِيَلْبِسُوا۟ عَلَيْهِمْ دِينَهُمْ ۖ وَلَوْ شَآءَ ٱللَّهُ مَا فَعَلُوهُ ۖ فَذَرْهُمْ وَمَا يَفْتَرُونَ
(6 : 137)

137. Even so, in the eyes of most of the pagans, their “partners” made alluring the slaughter of their children, in order to lead them to their own destruction, and cause confusion in their religion. If Allah had willed, they would not have done so: But leave alone them and their inventions [50]

137.Ekképpen szépítették meg bálványaik sok pogány számára gyermekeik megölését, hogy romba dőljenek, és vallásukat maguk ellen öltsék fel. Ha Allah akarta volna, nem tették volna, de hagyta őket abban, mit kieszeltek [50].

وَقَالُوا۟ هَٰذِهِۦٓ أَنْعَٰمٌۭ وَحَرْثٌ حِجْرٌۭ لَّا يَطْعَمُهَآ إِلَّا مَن نَّشَآءُ بِزَعْمِهِمْ وَأَنْعَٰمٌ حُرِّمَتْ ظُهُورُهَا وَأَنْعَٰمٌۭ لَّا يَذْكُرُونَ ٱسْمَ ٱللَّهِ عَلَيْهَا ٱفْتِرَآءً عَلَيْهِ ۚ سَيَجْزِيهِم بِمَا كَانُوا۟ يَفْتَرُونَ
(6 : 138)

138. And they say that such and such cattle and crops are taboo, and none should eat of them except those whom – so they say – We wish; further, there are cattle forbidden to yoke or burden, and cattle on which, (at slaughter), the name of Allah is not pronounced; – inventions against Allah’s name: soon will He requite them for their inventions [51]

138.Mondják, hogy ez a jószág és termény tabu. Nem ehet belőle más, csak az, kit mi akarunk – vélték. Jószág, minek tiltott a háta (tilos igába fogni) és jószág, amire nem ejtették ki (vágáskor) Allah nevét. Kieszelés Őellene! Ő elégtételt fog venni tőlük azért, amit kieszeltek [51].

وَقَالُوا۟ مَا فِى بُطُونِ هَٰذِهِ ٱلْأَنْعَٰمِ خَالِصَةٌۭ لِّذُكُورِنَا وَمُحَرَّمٌ عَلَىٰٓ أَزْوَٰجِنَا ۖ وَإِن يَكُن مَّيْتَةًۭ فَهُمْ فِيهِ شُرَكَآءُ ۚ سَيَجْزِيهِمْ وَصْفَهُمْ ۚ إِنَّهُۥ حَكِيمٌ عَلِيمٌۭ
(6 : 139)

139. They say: “What is in the wombs of such and such cattle is specially reserved (for food) for our men, and forbidden to our women; but if it is still-born, then all have share therein. For their (false) attribution (of superstitions to Allah., He will soon punish them: for He is full of wisdom and knowledge [52]

139.Mondják: „Ami ennek a jószágnak a hasában van, pusztán férfiúinkat illeti és tiltott asszonyainknak.” De ha halva született, osztoznak rajta (mind). Elégtételt vesz tőlük állításuk miatt. Ő a Bölcs, a Mindentudó [52].

قَدْ خَسِرَ ٱلَّذِينَ قَتَلُوٓا۟ أَوْلَٰدَهُمْ سَفَهًۢا بِغَيْرِ عِلْمٍۢ وَحَرَّمُوا۟ مَا رَزَقَهُمُ ٱللَّهُ ٱفْتِرَآءً عَلَى ٱللَّهِ ۚ قَدْ ضَلُّوا۟ وَمَا كَانُوا۟ مُهْتَدِينَ
(6 : 140)

140. Lost are those who slay their children, from folly, without knowledge, and forbid food which Allah hath provided for them, inventing (lies) against Allah. They have indeed gone astray and heeded no guidance.

140.Vesztesek azok, kik gyermekeiket megölték félkegyelműen, tudatlanul, s megtiltották azt, mit Allah gondviselésül nekik nyújtott. (Vesztesek), kik kieszelik Allahra (a hazug szót). Eltévedtek és nem vezetik őket az úton.

وَهُوَ ٱلَّذِىٓ أَنشَأَ جَنَّٰتٍۢ مَّعْرُوشَٰتٍۢ وَغَيْرَ مَعْرُوشَٰتٍۢ وَٱلنَّخْلَ وَٱلزَّرْعَ مُخْتَلِفًا أُكُلُهُۥ وَٱلزَّيْتُونَ وَٱلرُّمَّانَ مُتَشَٰبِهًۭا وَغَيْرَ مُتَشَٰبِهٍۢ ۚ كُلُوا۟ مِن ثَمَرِهِۦٓ إِذَآ أَثْمَرَ وَءَاتُوا۟ حَقَّهُۥ يَوْمَ حَصَادِهِۦ ۖ وَلَا تُسْرِفُوٓا۟ ۚ إِنَّهُۥ لَا يُحِبُّ ٱلْمُسْرِفِينَ
(6 : 141)

141. It is He Who produceth gardens, with trellises and without, and dates, and tilth with produce of all kinds, and olives and pomegranates, similar (in kind) and different (in variety): eat of their fruit in their season, but render the dues that are proper on the day that the harvest is gathered. But waste not by excess: for Allah loveth not the wasters [53]

141.Ő az, Ki megalkotta a Kerteket lugasokkal és lugasok nélkül, a pálmát, a különféle étket adó veteményt, olajfát, gránátalmát, mik egyfélék és különfélék. Egyetek gyümölcseikből, mikor érnek és adjátok meg annak járandóságát a betakarítás napján. Ne pazaroljatok. Ő nem szereti a pazarlókat [53].

وَمِنَ ٱلْأَنْعَٰمِ حَمُولَةًۭ وَفَرْشًۭا ۚ كُلُوا۟ مِمَّا رَزَقَكُمُ ٱللَّهُ وَلَا تَتَّبِعُوا۟ خُطُوَٰتِ ٱلشَّيْطَٰنِ ۚ إِنَّهُۥ لَكُمْ عَدُوٌّۭ مُّبِينٌۭ
(6 : 142)

142. Of the cattle are some for burden and some for meat: eat what Allah hath provided for you, and follow not the footsteps of Satan: for he is to you and avowed enemy [54]

142.A jószág közt van, mi terhet von és van, mi étek. Egyetek abból, mit Allah gondoskodásából kaptatok és ne kövessétek a Sátán lépéseit, mert ő nektek nyilvánvaló ellenségetek [54].

ثَمَٰنِيَةَ أَزْوَٰجٍۢ ۖ مِّنَ ٱلضَّأْنِ ٱثْنَيْنِ وَمِنَ ٱلْمَعْزِ ٱثْنَيْنِ ۗ قُلْ ءَآلذَّكَرَيْنِ حَرَّمَ أَمِ ٱلْأُنثَيَيْنِ أَمَّا ٱشْتَمَلَتْ عَلَيْهِ أَرْحَامُ ٱلْأُنثَيَيْنِ ۖ نَبِّـُٔونِى بِعِلْمٍ إِن كُنتُمْ صَٰدِقِينَ
(6 : 143)

143. (Take) eight (head of cattle) in (four) pairs: of sheep a pair, and of goats a pair; say, hath He forbidden the two males, or the two females, or (the young) which the wombs of the two females enclose? Tell me with knowledge if ye are truthful:

143.(Tégy) nyolc (fő jószágot négy) párba: két pár birkát, két pár kecskét. Mondd: „A két hímet tiltotta-e meg, vagy a két nőstényt, vagy (a növendéket), amit a két nőstény méhe befogadott? Hirdessétek ki nekem a tudást, ha igazak vagytok!”

وَمِنَ ٱلْإِبِلِ ٱثْنَيْنِ وَمِنَ ٱلْبَقَرِ ٱثْنَيْنِ ۗ قُلْ ءَآلذَّكَرَيْنِ حَرَّمَ أَمِ ٱلْأُنثَيَيْنِ أَمَّا ٱشْتَمَلَتْ عَلَيْهِ أَرْحَامُ ٱلْأُنثَيَيْنِ ۖ أَمْ كُنتُمْ شُهَدَآءَ إِذْ وَصَّىٰكُمُ ٱللَّهُ بِهَٰذَا ۚ فَمَنْ أَظْلَمُ مِمَّنِ ٱفْتَرَىٰ عَلَى ٱللَّهِ كَذِبًۭا لِّيُضِلَّ ٱلنَّاسَ بِغَيْرِ عِلْمٍ ۗ إِنَّ ٱللَّهَ لَا يَهْدِى ٱلْقَوْمَ ٱلظَّٰلِمِينَ
(6 : 144)

144. Of camels a pair, and oxen a pair; say, hath He forbidden the two males, or the two females, or (the young) which the wombs of the two females enclose? – Were ye present when Allah ordered you such a thing? But who doth more wrong than one who invents a lie against Allah, to lead astray men without knowledge? For Allah guideth not people who do wrong.

144.A tevéből kettőt és a marhából kettőt. Mondd: „A két hímet tiltotta-e meg, vagy a két nőstényt, vagy (a növendéket), amit a két nőstény méhe befogadott? Vagy tán tanúi voltatok annak, amikor Allah ezt elrendelte nektek? Ki bűnösebb annál, mint aki kieszeli Allahra a hazug szót, hogy eltérítse az embereket tudatlanul! Mert, bizony Allah nem vezeti a bűnösök népét.”

قُل لَّآ أَجِدُ فِى مَآ أُوحِىَ إِلَىَّ مُحَرَّمًا عَلَىٰ طَاعِمٍۢ يَطْعَمُهُۥٓ إِلَّآ أَن يَكُونَ مَيْتَةً أَوْ دَمًۭا مَّسْفُوحًا أَوْ لَحْمَ خِنزِيرٍۢ فَإِنَّهُۥ رِجْسٌ أَوْ فِسْقًا أُهِلَّ لِغَيْرِ ٱللَّهِ بِهِۦ ۚ فَمَنِ ٱضْطُرَّ غَيْرَ بَاغٍۢ وَلَا عَادٍۢ فَإِنَّ رَبَّكَ غَفُورٌۭ رَّحِيمٌۭ
(6 : 145)

145. Say: “I find not in the message received by me by inspiration any (meat) forbidden to be eaten by one who wishes to eat it, unless it be dead meat, or blood poured forth, or the flesh of swine,- for it is an abomination – or, what is impious, (meat) on which a name has been invoked, other than Allah’s”. But (even so), if a person is forced by necessity, without wilful disobedience, nor transgressing due limits,- thy Lord is Oft-forgiving, Most Merciful [55]

145.Mondd: „Nem találok a sugallatban, amit kaptam, tiltva más étket, hogy ne fogyasszák, csak a dögöt, vagy mit ki nem véreztettek, vagy disznóhúst, mert irtóztató és gyűlöletes az, ami nem Allahnak szentelt. De akit kényszer visz rá és nem rávágyódásból, sem törvényszegésből teszi, hát Urad a Megbocsájtó, a Könyörületes [55].”

وَعَلَى ٱلَّذِينَ هَادُوا۟ حَرَّمْنَا كُلَّ ذِى ظُفُرٍۢ ۖ وَمِنَ ٱلْبَقَرِ وَٱلْغَنَمِ حَرَّمْنَا عَلَيْهِمْ شُحُومَهُمَآ إِلَّا مَا حَمَلَتْ ظُهُورُهُمَآ أَوِ ٱلْحَوَايَآ أَوْ مَا ٱخْتَلَطَ بِعَظْمٍۢ ۚ ذَٰلِكَ جَزَيْنَٰهُم بِبَغْيِهِمْ ۖ وَإِنَّا لَصَٰدِقُونَ
(6 : 146)

146. For those who followed the Jewish Law, We forbade every (animal) with undivided hoof, and We forbade them that fat of the ox and the sheep, except what adheres to their backs or their entrails, or is mixed up with a bone: this in recompense for their wilful disobedience: for We are true (in Our ordinances) [56]

146.Azoknak, kik Zsidók, megtiltottuk a (páratlan ujjú) patást és marhából, birkából megtiltottuk számukra azok faggyúját, kivéve, ha az nem hátukon, vagy zsigereiken tapad, vagy ha a csonttal összekeveredett. Ez jár nekik Tőlünk kapzsiságukért, mert Mi Igazak vagyunk [56].

فَإِن كَذَّبُوكَ فَقُل رَّبُّكُمْ ذُو رَحْمَةٍۢ وَٰسِعَةٍۢ وَلَا يُرَدُّ بَأْسُهُۥ عَنِ ٱلْقَوْمِ ٱلْمُجْرِمِينَ
(6 : 147)

147. If they accuse thee of falsehood, say: “Your Lord is full of mercy all- embracing; but from people in guilt never will His wrath be turned back.

147.Ha meghazudtolnak téged, mondd: „Uratok kegyelme mindent átölel, de nem vonja vissza haragját a bűnösök népétől.

سَيَقُولُ ٱلَّذِينَ أَشْرَكُوا۟ لَوْ شَآءَ ٱللَّهُ مَآ أَشْرَكْنَا وَلَآ ءَابَآؤُنَا وَلَا حَرَّمْنَا مِن شَىْءٍۢ ۚ كَذَٰلِكَ كَذَّبَ ٱلَّذِينَ مِن قَبْلِهِمْ حَتَّىٰ ذَاقُوا۟ بَأْسَنَا ۗ قُلْ هَلْ عِندَكُم مِّنْ عِلْمٍۢ فَتُخْرِجُوهُ لَنَآ ۖ إِن تَتَّبِعُونَ إِلَّا ٱلظَّنَّ وَإِنْ أَنتُمْ إِلَّا تَخْرُصُونَ
(6 : 148)

148. Those who give partners (to Allah. will say: “If Allah had wished, we should not have given partners to Him nor would our fathers; nor should we have had any taboos.” So did their ancestors argue falsely, until they tasted of Our wrath. Say: “Have ye any (certain) knowledge? If so, produce it before us. Ye follow nothing but conjecture: ye do nothing but lie.”

148.Azok, kik bálványt állítanak, mondják: „Ha Allah akarná, nem állítottunk volna bálványokat, sem mi, sem atyáink és nem tiltottunk volna be semmit (tabu).” Ekképpen hazudtak azok, kik előttük voltak, míg meg nem ízlelték haragunkat. Mondd: „Van-e nektek tudásotok? Adjátok elő azt nekünk!” Nem követtek mást, mint a sejtést és ti csak találgattok.

قُلْ فَلِلَّهِ ٱلْحُجَّةُ ٱلْبَٰلِغَةُ ۖ فَلَوْ شَآءَ لَهَدَىٰكُمْ أَجْمَعِينَ
(6 : 149)

149. Say: “With Allah is the argument that reaches home: if it had been His will, He could indeed have guided you all.”

149.Mondd: „Allahé a végső érv, s ha akarta, volna, vezetett volna titeket.”

قُلْ هَلُمَّ شُهَدَآءَكُمُ ٱلَّذِينَ يَشْهَدُونَ أَنَّ ٱللَّهَ حَرَّمَ هَٰذَا ۖ فَإِن شَهِدُوا۟ فَلَا تَشْهَدْ مَعَهُمْ ۚ وَلَا تَتَّبِعْ أَهْوَآءَ ٱلَّذِينَ كَذَّبُوا۟ بِـَٔايَٰتِنَا وَٱلَّذِينَ لَا يُؤْمِنُونَ بِٱلْءَاخِرَةِ وَهُم بِرَبِّهِمْ يَعْدِلُونَ
(6 : 150)

150. Say: “Bring forward your witnesses to prove that Allah did forbid so and so.” If they bring such witnesses, be not thou amongst them: Nor follow thou the vain desires of such as treat our signs as falsehoods, and such as believe not in the Hereafter: for they hold others as equal with their Guardian-Lord.

150.Mondd: „Elő tanúitokkal, akik azt vallják, hogy Allah megtiltotta ezt.” Ha tanúskodnak (erre), akkor te ne tanúskodj velük. Ne kövesd óhajaikat azoknak, akik meghazudtolják Áyáinkat, kik nem hiszik a Túlvilágot, s kik Urukkal (másokat) egy szintre sorolnak.

قُلْ تَعَالَوْا۟ أَتْلُ مَا حَرَّمَ رَبُّكُمْ عَلَيْكُمْ ۖ أَلَّا تُشْرِكُوا۟ بِهِۦ شَيْـًۭٔا ۖ وَبِٱلْوَٰلِدَيْنِ إِحْسَٰنًۭا ۖ وَلَا تَقْتُلُوٓا۟ أَوْلَٰدَكُم مِّنْ إِمْلَٰقٍۢ ۖ نَّحْنُ نَرْزُقُكُمْ وَإِيَّاهُمْ ۖ وَلَا تَقْرَبُوا۟ ٱلْفَوَٰحِشَ مَا ظَهَرَ مِنْهَا وَمَا بَطَنَ ۖ وَلَا تَقْتُلُوا۟ ٱلنَّفْسَ ٱلَّتِى حَرَّمَ ٱللَّهُ إِلَّا بِٱلْحَقِّ ۚ ذَٰلِكُمْ وَصَّىٰكُم بِهِۦ لَعَلَّكُمْ تَعْقِلُونَ
(6 : 151)

151. Say: “Come, I will rehearse what Allah hath (really) prohibited you from”: Join not anything as equal with Him; be good to your parents; kill not your children on a plea of want;- We provide sustenance for you and for them;- come not nigh to shameful deeds. Whether open or secret; take not life, which Allah hath made sacred, except by way of justice and law: thus doth He command you, that ye may learn wisdom [57]

151.Mondd: „Gyertek! Én felolvasom nektek azt, amit Uratok megtiltott nektek: hogy ne állítsatok Hozzá semmit (hamis istenséget), legyetek jók a szülőkhöz és ne öljétek meg gyermekeiteket Moloch (istenségnek) szentelve. Mi gondoskodást nyújtunk nektek és nekik. Ne közelítsetek a ledérséghez sem felszínén, sem annak valójában. Ne öljetek életet, amit Allah megtiltott, csak az Igazzal. Ez az, amit Ő elrendelt nektek, hátha tán feléritek [57].”

وَلَا تَقْرَبُوا۟ مَالَ ٱلْيَتِيمِ إِلَّا بِٱلَّتِى هِىَ أَحْسَنُ حَتَّىٰ يَبْلُغَ أَشُدَّهُۥ ۖ وَأَوْفُوا۟ ٱلْكَيْلَ وَٱلْمِيزَانَ بِٱلْقِسْطِ ۖ لَا نُكَلِّفُ نَفْسًا إِلَّا وُسْعَهَا ۖ وَإِذَا قُلْتُمْ فَٱعْدِلُوا۟ وَلَوْ كَانَ ذَا قُرْبَىٰ ۖ وَبِعَهْدِ ٱللَّهِ أَوْفُوا۟ ۚ ذَٰلِكُمْ وَصَّىٰكُم بِهِۦ لَعَلَّكُمْ تَذَكَّرُونَ
(6 : 152)

152. And come not nigh to the orphan’s property, except to improve it, until he attain the age of full strength; give measure and weight with (full) justice;- no burden do We place on any soul, but that which it can bear;- whenever ye speak, speak justly, even if a near relative is concerned; and fulfil the covenant of Allah. thus doth He command you, that ye may remember [58]

152.Ne közelítsétek az árva vagyonát, kivéve, ha azt jobbá teszitek (gyarapítjátok), míg meg nem érnek teljesen. Legyetek igazságosak, ha mértéket szabtok és kimértek. Nem rovunk a lélekre többet, mint amit elbír. Ha szóltok, Igazsággal szóljatok, még ha hozzátartozót is érint. És Allah szövetségét hűen tartsátok meg, ezt rendeli el Ő nektek, hátha tán emlékeztek [58].

وَأَنَّ هَٰذَا صِرَٰطِى مُسْتَقِيمًۭا فَٱتَّبِعُوهُ ۖ وَلَا تَتَّبِعُوا۟ ٱلسُّبُلَ فَتَفَرَّقَ بِكُمْ عَن سَبِيلِهِۦ ۚ ذَٰلِكُمْ وَصَّىٰكُم بِهِۦ لَعَلَّكُمْ تَتَّقُونَ
(6 : 153)

153. Verily, this is My way, leading straight: follow it: follow not (other) paths: they will scatter you about from His (great) path: thus doth He command you. that ye may be righteous.

153.Ez az Én Egyenes Ösvényem, kövessétek azt. Ne kövessetek (más) utakat, mert azok leválasztanak titeket az Ő útjáról. Ez az, amit elrendelt Ő nektek, hátha tán őrizkedtek.

ثُمَّ ءَاتَيْنَا مُوسَى ٱلْكِتَٰبَ تَمَامًا عَلَى ٱلَّذِىٓ أَحْسَنَ وَتَفْصِيلًۭا لِّكُلِّ شَىْءٍۢ وَهُدًۭى وَرَحْمَةًۭ لَّعَلَّهُم بِلِقَآءِ رَبِّهِمْ يُؤْمِنُونَ
(6 : 154)

154. Moreover, We gave Moses the Book, completing (Our favour) to those who would do right, and explaining all things in detail,- and a guide and a mercy, that they might believe in the meeting with their Lord [59]

154.Majd megadtuk Mózesnek a Könyvet, beteljesítve (kiváltságunkat) azoknak, kik jótét lelkek, részletezve mindent, Útmutatásként és kegyként, hátha tán hiszik a találkozót Urukkal [59].

وَهَٰذَا كِتَٰبٌ أَنزَلْنَٰهُ مُبَارَكٌۭ فَٱتَّبِعُوهُ وَٱتَّقُوا۟ لَعَلَّكُمْ تُرْحَمُونَ
(6 : 155)

155. And this is a Book which We have revealed as a blessing: so follow it and be righteous, that ye may receive mercy:

155.Ez az a Könyv, mit megáldva nyilvánítottunk ki, kövessétek tehát és őrizkedjetek, hátha tán kegyelmet nyertek.

أَن تَقُولُوٓا۟ إِنَّمَآ أُنزِلَ ٱلْكِتَٰبُ عَلَىٰ طَآئِفَتَيْنِ مِن قَبْلِنَا وَإِن كُنَّا عَن دِرَاسَتِهِمْ لَغَٰفِلِينَ
(6 : 156)

156. Lest ye should say: “The Book was sent down to two Peoples before us, and for our part, we remained unacquainted with all that they learned by assiduous study [60]

156.Talán ezt mondjátok: „A Könyvet két népnek nyilvánították ki előttünk, de nem tudjuk értelmezni tanulmányaikat [60].”

أَوْ تَقُولُوا۟ لَوْ أَنَّآ أُنزِلَ عَلَيْنَا ٱلْكِتَٰبُ لَكُنَّآ أَهْدَىٰ مِنْهُمْ ۚ فَقَدْ جَآءَكُم بَيِّنَةٌۭ مِّن رَّبِّكُمْ وَهُدًۭى وَرَحْمَةٌۭ ۚ فَمَنْ أَظْلَمُ مِمَّن كَذَّبَ بِـَٔايَٰتِ ٱللَّهِ وَصَدَفَ عَنْهَا ۗ سَنَجْزِى ٱلَّذِينَ يَصْدِفُونَ عَنْ ءَايَٰتِنَا سُوٓءَ ٱلْعَذَابِ بِمَا كَانُوا۟ يَصْدِفُونَ
(6 : 157)

157. Or lest ye should say: “If the Book had only been sent down to us, we should have followed its guidance better than they.” Now then hath come unto you a clear (sign) from your Lord,- and a guide and a mercy: then who could do more wrong than one who rejecteth Allah’s signs, and turneth away therefrom? In good time shall We requite those who turn away from Our signs, with a dreadful penalty, for their turning away.

157.Vagy tán mondjátok: „Ha a Könyvet nekünk nyilatkozták volna ki, akkor mi jobban lennénk vezetve, mint ők.” Eljött nektek a bizonyság Uratoktól, az Útmutatás és a kegy. Ki az, aki meghazudtolja Allah Áyáit és elfordul attól?Szörnyű szenvedéssel viszonozzuk azoknak, kik elfordulnak Áyáinktól azt, amiért elfordultak.

هَلْ يَنظُرُونَ إِلَّآ أَن تَأْتِيَهُمُ ٱلْمَلَٰٓئِكَةُ أَوْ يَأْتِىَ رَبُّكَ أَوْ يَأْتِىَ بَعْضُ ءَايَٰتِ رَبِّكَ ۗ يَوْمَ يَأْتِى بَعْضُ ءَايَٰتِ رَبِّكَ لَا يَنفَعُ نَفْسًا إِيمَٰنُهَا لَمْ تَكُنْ ءَامَنَتْ مِن قَبْلُ أَوْ كَسَبَتْ فِىٓ إِيمَٰنِهَا خَيْرًۭا ۗ قُلِ ٱنتَظِرُوٓا۟ إِنَّا مُنتَظِرُونَ
(6 : 158)

158. Are they waiting to see if the angels come to them, or thy Lord (Himself), or certain of the signs of thy Lord! the day that certain of the signs of thy Lord do come, no good will it do to a soul to believe in them then if it believed not before nor earned righteousness through its faith. Say: “Wait ye: we too are waiting [61]

158.Nem arra várnak-e hogy eljöjjenek hozzájuk az Angyalok, vagy eljöjjön Urad, vagy eljöjjön Urad néhány Jele? A Napon eljön Urad néhány Jele, ami nem használ a (csak) ebben hívő léleknek, ami nem hitt azelőtt, s az nem nyeri el hitével a jót. Mondd: „Várjatok! Mi is várunk [61]!”

إِنَّ ٱلَّذِينَ فَرَّقُوا۟ دِينَهُمْ وَكَانُوا۟ شِيَعًۭا لَّسْتَ مِنْهُمْ فِى شَىْءٍ ۚ إِنَّمَآ أَمْرُهُمْ إِلَى ٱللَّهِ ثُمَّ يُنَبِّئُهُم بِمَا كَانُوا۟ يَفْعَلُونَ
(6 : 159)

159. As for those who divide their religion and break up into sects, thou hast no part in them in the least: their affair is with Allah. He will in the end tell them the truth of all that they did [62]

159.Kik megosztják vallásukat és szakadárok, neked semmi dolgod velük. Dolguk Allahra tartozik, majd Ő kihirdeti nekik azt, amit tettek [62].

مَن جَآءَ بِٱلْحَسَنَةِ فَلَهُۥ عَشْرُ أَمْثَالِهَا ۖ وَمَن جَآءَ بِٱلسَّيِّئَةِ فَلَا يُجْزَىٰٓ إِلَّا مِثْلَهَا وَهُمْ لَا يُظْلَمُونَ
(6 : 160)

160. He that doeth good shall have ten times as much to his credit: He that doeth evil shall only be recompensed according to his evil: no wrong shall be done unto (any of) them [63]

160.Aki szép dolgot tesz, annak tízszer annyi (viszonzás) jár. Aki rosszat tesz, annak nem jár (több büntetés) csak annyi, amit tett. Nem éri őket méltatlan bánás [63].

قُلْ إِنَّنِى هَدَىٰنِى رَبِّىٓ إِلَىٰ صِرَٰطٍۢ مُّسْتَقِيمٍۢ دِينًۭا قِيَمًۭا مِّلَّةَ إِبْرَٰهِيمَ حَنِيفًۭا ۚ وَمَا كَانَ مِنَ ٱلْمُشْرِكِينَ
(6 : 161)

161. Say: “Verily, my Lord hath guided me to a way that is straight,- a religion of right,- the path (trod) by Abraham the true in Faith, and he (certainly) joined not gods with Allah.”

161.Mondd: „Mert bizony, Uram vezet engem az Egyenes Ösvényre, ami a helyes hitvallás, Ábrahám felekezete, az egyenes és ő nem állított társakat (Allahnak).

قُلْ إِنَّ صَلَاتِى وَنُسُكِى وَمَحْيَاىَ وَمَمَاتِى لِلَّهِ رَبِّ ٱلْعَٰلَمِينَ
(6 : 162)

162. Say: “Truly, my prayer and my service of sacrifice, my life and my death, are (all) for Allah, the Cherisher of the Worlds:

162.Mondd: „Imám, áldozatom, életem és halálom Allahé, a Világok Uráé.”

لَا شَرِيكَ لَهُۥ ۖ وَبِذَٰلِكَ أُمِرْتُ وَأَنَا۠ أَوَّلُ ٱلْمُسْلِمِينَ
(6 : 163)

163. No partner hath He: this am I commanded, and I am the first of those who bow to His will.

163.Nincs Neki társa! Ez az, amire elrendeltettem és én vagyok az első, aki (az Ő akaratának) alávetem magam (Muszlim).

قُلْ أَغَيْرَ ٱللَّهِ أَبْغِى رَبًّۭا وَهُوَ رَبُّ كُلِّ شَىْءٍۢ ۚ وَلَا تَكْسِبُ كُلُّ نَفْسٍ إِلَّا عَلَيْهَا ۚ وَلَا تَزِرُ وَازِرَةٌۭ وِزْرَ أُخْرَىٰ ۚ ثُمَّ إِلَىٰ رَبِّكُم مَّرْجِعُكُمْ فَيُنَبِّئُكُم بِمَا كُنتُمْ فِيهِ تَخْتَلِفُونَ
(6 : 164)

164. Say: “Shall I seek for (my) Cherisher other than Allah, when He is the Cherisher of all things (that exist)? Every soul draws the meed of its acts on none but itself: no bearer of burdens can bear of burdens can bear the burden of another. Your goal in the end is towards Allah. He will tell you the truth of the things wherein ye disputed [64]

164.Mondd: „Vágyjak-e más Úrra, mint Allahra, Aki Mindenek Ura? Minden lélek csak annyit nyer el, amit kiérdemel. Ne terheld a teher viselőjét más terhével. Majd Uratokhoz vezet visszautatok és Ő kihirdeti nektek azt, amiben különböztetek [64].

وَهُوَ ٱلَّذِى جَعَلَكُمْ خَلَٰٓئِفَ ٱلْأَرْضِ وَرَفَعَ بَعْضَكُمْ فَوْقَ بَعْضٍۢ دَرَجَٰتٍۢ لِّيَبْلُوَكُمْ فِى مَآ ءَاتَىٰكُمْ ۗ إِنَّ رَبَّكَ سَرِيعُ ٱلْعِقَابِ وَإِنَّهُۥ لَغَفُورٌۭ رَّحِيمٌۢ
(6 : 165)

165. It is He Who hath made you (His) agents, inheritors of the earth: He hath raised you in ranks, some above others: that He may try you in the gifts He hath given you: for thy Lord is quick in punishment: yet He is indeed Oft-forgiving, Most Merciful [65]

165.Ő az, Ki (az Ő) helytartóivá tett meg titeket a Földön, egyiketeket a másik fölé emelte fokozatokkal, hogy próbára tegyen titeket azáltal, amit adott nektek. Mert bizony, Urad Gyors Büntető, de Ő a Megbocsájtó, a Kegyelmes [65].


The Tawrah is frequently referred to in the Quran. It is well to have clear ideas as to what it exactly means. Vaguely we may say that it was the Jewish Scripture. It is mentioned with honour as having been, in its purity, a true revelation from Allah. To translate it by the words “The Old Testament” is obviously wrong. The “Old Testament” is a Christian term, applied to a body of old Jewish records. The Protestants and the Roman Catholics are not agreed precisely as to the number of records to be included in the canon of the “Old Testament.” They use the term in contradistinction to the “New Testament,”. Nor is it correct to translate Tawrah as the “Pentateuch,” a Greek term meaning the “Five Books.” These are the first five books of the Old Testament, known as – Genesis, – Exodus, – Leviticus, – Numbers, and – Deuteronomy. They contain a semi-historical and legendary narrative of the history of the world from the Creation to the time of the arrival of the Jews in the Promised Land. There are in them some beautiful idylls but there are also stories of insects, fraud, cruelty, and treachery, not always disapproved. A great part of the Mosaic Law is embodied in this narrative. The books are traditionally ascribed to Moses, but it is certain that they were not written by Moses or in an age either contemporary with Moses or within an appreciable distance of time from Moses. They were in their present from probably compiled sometime after the return of the Jews from the Babylonian Captivity. The decree of Cyrus permitting such return was in 536 B.C. some books now included in the Old Testament, such as Haggai, Zechariah, and Malachi were admittedly written after the return from the captivity.

Malachi being as late as 420-397 B.C. the compilers of the Pentateuch of course used some ancient material: some of the material is actually named. Egyptian and Chaldeans terms are relics of local colour and contemporary documents. But there are some ludicrous slips, which show that the compilers did not always understand their material, Modern criticism distinguishes two district sources among the documents of different dates used by the editors. For the sake of brevity and convince they may be called a. Jehovistic, and b. Elohistic. Then there are later miscellaneous interpolations. They sometimes overlap and sometimes contradict each others. Logically speaking, the Book of Joshua, which describe the entry into the Promised Land, should be bracketed with the Pentateuch, and many writers speak of the six books together as the Hexateuch (Greek term for Six Books). The Apocrypha contain certain Books which are not admitted as Canonical in the English Bible. But the early Christians received them as part of the Jewish Scriptures, and the Council of Trent (A.C. 1545-1563) seems to have recognized the greater part of them as Canonical.

The statement in Esdras (about the first century A.C.) that the law was burnt and Ezra (say, about 458-457 B.C.) was inspired to rewrite it., is probably true as to the historical fact that the law was lost, and that what we have now is no earlier than the time of Ezra, and some of it a good deal later.

So far we have spoken of the Christian view of the Old Testament. What is the Jewish view? The Jews divide their Scripture into three parts: 1. the Law (Torah), 2. the Prophets (Nebiim), and 3. Kutub. This division was probably current in the time of Jesus. In Luke 24:44 Jesus refers to the Law, the Prophets and the Psalms. In other places (e.g., Matt. 7:12) Jesus refers to the Law and the Prophets to summing up the whole Scripture. In the Old Testament Book II Chronicles 34:30, the reference to the Book of the Covenant must be to the Torah or the original Law. This is interesting, as the Quran frequently refers the Covenant with reference to the Jews. The modern Christian terms “Old Testament” and “New Testament” are substitutes for the older terms “Old Covenant” and “New Covenant.”

The Samaritans, who claim to be the real Children of Israel and disavow the Jews as schismatic from their Law of Moses, only recognize the Pentateuch, of which they have their own version slightly different from that in the Old Testament. The view of the school of Higher Criticism is radically destructive. According to Renan it is doubtful whether Moses was not a myth. Two versions of Sacred History existed , different in language, style, and spirit, and they were combined together into a narrative in the reign of Hezekiah (B.C. 727-697).

This forms the greater part of the Pentateuch as it exists today, excluding the greater part of Deuteronomy and Leviticus. In the reign of Josiah about 622 B.C., certain priests and scribes (with Jeremiah the Prophet) promulgated a new code, pretending that they had found it in the Temple (II Kings, xxii, 8). This Law (Torah or Tawrah) was the basis of Judaism, the new religion then founded in Palestine. This was further completed by the sacerdotal and Levitical Torah, compiled under the inspiration of Ezekiel, say, about 575 B.C., and contained mainly in the Book of Leviticus, with scattered fragments in Exodus, Numbers, and Joshua. We are entitled to accept the general results of a scientific examination of documents, probabilities and dates, even though we reject the promise which we believe to be false, viz., that Allah does not send inspired Books through inspired Prophets. We believe that Moses existed; that he was an inspired man of God; that he gave a message which was afterwards distorted or lost; that attempts were made by Israel at various times to reconstruct that message; and that the Tawrah as we have it is (in view of the statement in Esdras) no earlier than the middle of the fifth century B.C.

The primitive Torah must have been in old Hebrew, but there is no Hebrew manuscripts of the Old Testament which can be dated with certainty earlier than 916 A.C. Hebrew ceased to be spoken language with the Jews during or after the Captivity, and by the time we come to the period of Jesus, most cultivated Hebrews used the Greek language, and others used Aramaic (including Syriac and Chaldee). Latin, or local dialects. There were also Arabic versions. For historical purposes the most important versions were the Greek version, known as the Septuagint, and the Latin version, known as the Vulgate. The Septuagint was supposed to have been prepared by 70 or 72 Jews (Latin, septuaginta = seventy) working independently and at different times, the earliest portion dating from about 284 B.C. this version was used by the Jews of Alexandria and the Hellenized Jew who were spread over all parts of the Roman Empire. The Vulgate was a Latin translation made by the celebrated Father of the Christian Church, St. Jerome, from Hebrew, early in the fifth century A.C. superseding the older Latin versions. Neither the Seeptuagint not the Vulgate have an absolutely fixed or certain text. The present standard text of the Vulgate as accepted by the Roman Catholic Church was issued by Pope Clement VIII (A.C. 1592-1605).

It will be seen therefore that there is no standard text of the Old Testament in its Hebrew form. The versions differ from each other frequently in minor particulars and sometimes in important particulars. The Pentateuch itself is only a small portion of the Old Testament. It is narrative form, and includes the laws and regulations associated with the name of Moses, but probably compiled and edited from older sources by Ezra (or Esdras Arabic, ‘Uzair) in the 5th century B.C. as Renan remarks in the preface to his History of the people of Israel, the “definite constitution of Judaism” may be dated only from the time of Ezra. The very early Christians were divided into two parties. – One was a Judaizing party, which wished to remain in adherence to the Jewish laws and customs while recognizing the mission of Jesus. – The other, led by Paul, broke away from Jewish customs and traditions. Ultimately Pauline Christianity won. But both parties recognized the Old Testament in its present form (in one or another of its varying versions) as Scripture.

It was the merit of Islam that it pointed out that as scripture it was of no value, although it recognized Moses as an inspired messenger and his original Law as having validity in his period until it was superseded. In its criticism of the Jewish position it said in effect: “You have lost your original Law; even what you have now as its substitute, you do not honestly follow; is it not better, now that an inspired Teacher is living among you, that you should follow him rather than quibble over uncertain texts?”

But the Jews in the Prophet’s time (and since) went a great deal by the Talmud, or a body of oral exposition, reduced to writing in different Schools of doctors and learned men. “Talmud” in Hebrew is connected with the Arabic root in Tilmidh, “disciple” or “student.” The Tulmudists took the divergent texts of the Old Testament and in interpreting them by a mass of traditional commentary and legendary lore, evolved a standard body of teaching. The Talmudists are of special interest to us, as, in the sixth century A.C., just before the preaching of Islam, they evolved the Massorah, which may be regarded as the body of authoritative Jewish Hadith, to which references are to be found in passages addressed to the Jews in the Quran. The first part of the Talmud is called the Mishna -a collection of traditions and decisions prepared by the Rabbi Judah about 150 A.C. He summed up the results of a great mass of previous rabbinical writings. The Mishna is the “Second Law”, the Arabic Thani = second. “It bound heavy burdens, grievous to be borne, and laid them on men’s shoulders”; Matt 23:4. There were many Targums or paraphrases of the Law among the Jews. “Tagum” is concerned in root with the Arabic Tarjama, “he translated.” There were many Targums, mostly in Aramaic, and they constituted the teaching of the Law to the masses of the Jewish people. The correct translation of the Tawrah is therefore” The Law.” In its original form it was promulgated by Moses, and is recognized in Islam as having been an inspired Book. But it was lost before Islam was preached. What passed as “The Law” with the Jews in the Prophet’s time was the mass of traditional writing.


Just as the Tawrah is not the Old Testament, or the Pentateuch, as now received by the Jews and Christians, so the Injil mentioned in Quran is certainly not the New Testament, and it is not the four Gospels, as now received by the Christian Church, but an original Gospel which was promulgated by Jesus as the Tawrah was promulgated by Moses and the Quran by Muhammad Mustafa. The New Testament as now received consists of; a. four Gospels with varying contents; – Matthew, – Mark, – Luke, and – John); and other miscellaneous matters; the Acts of Apostles (probably written by Luke and purporting to describe the progress of the Christian Church under St. Peter and St Paul from the supposed Crucifixion of Jesus to about 61 A.C.); c. twenty-one Letters of Epistles (the majority written by St. Paul to various churches or individuals, but a few written by other Disciples, and of a general nature); the Book of Revelation of Apocalypse (ascribed to St. John, and containing mystic visions and prophecies, of which it is difficult to understand the meaning).

As Prof. F.C. Burkitt remarks (Canon of the New Testament), it is an odd miscellany. “The four biographies of Jesus Christ…are not all independent of each other, and neither of them was intended by its writer to form one of a quartette. But they are all put side by side, unharmonised, one of them being actually imperfect at the end, and one being only the first volume of a larger work.” All this body of unmethodical literature was casual in its nature. No wonder, because the early Christians expected the end of the world very soon. The four canonical of Gospel were only four out of many, and some others besides the four have survived. Each writer just wrote down some odd sayings of the Master that he recollected. Among the miracles described there there is only one which is described in all the four Gospels, and others were described and believed in other Gospels, which are not mentioned in any of the four canonical Gospels.

Some of the Epistles contain expositions of doctrine, but this has been interpreted differently by different Churches. There must have been hundreds of such Epistles, and not all the Epistles now received as canonical were always so received or intended to be so received. The Apocalypse also was not the only one in the field. There were others. They were prophecies of “things which must shortly come to pass”; they could not have been meant for long preservation. When were these four Gospels written? By the end of the second century A.C. they were in existence, but it does not follow that they had been selected by that date to form a canon. They were merely pious productions. There were other Gospels besides. And further, the writers of two of them.

Mark and Luke, were not among the Twelve Disciples “called” by Jesus. About the Gospel of St. John there is much controversy as to authorship, date, and even as to whether it was all written by one person. Clement of Rome (about 97 A.C.) and Polycarp (about 112 A.C.) quote sayings of Jesus in a form different from those found in the present canonical Gospels. Polycarp (Epistle, vii) inveighs much against men “who pervert the sayings of the Lord to their own lusts,” and he wants to turn “to the Word handed down to us from the beginning,” thus referring to a Book (or a Tradition) much earlier than the four orthodox Gospels. An Epistle of St. Barnabas and an Apocalypse of St. Peter were recognized by Presbyter Clement of Alexandria (flourished about 180 A.C.) the Apocalypse of St. John, which is a part of the present canon in the West, forms no part of the Peshitta (Syriac) version of Eastern Christians, which was produced about 411-433 A.C. and which was used by the Nestorian Christians. It is probable that the Peshitta was the version (or an Arabic form of it) used by the Christians in Arabia in the time of the Prophet. The final form of the New Testament canon for the West was fixed in the fourth century A.C. (say, about 367 A.C.) by Athanasius and the Nicene Creed.

The oldest three Codexes are: Codes Sinaiticus, Codes Alexandrinus and Codex Vaticanus.
Codex Sinaiticus or “Sinai Bible” is handwritten copy of the Greek Bible. The codex is a celebrated historical treasure.

The codex is an Alexandrian text-type manuscript written in the 4th century in uncial letters on parchment. Current scholarship considers the Codex Sinaiticus to be one of the best Greek texts of the New Testament, along with the Codex Vaticanus. Until the discovery by Constantin von Tischendorf of the Sinaiticus text, the Codex Vaticanus was unrivaled.

The Codex Sinaiticus came to the attention of scholars in the 19th century at Saint Catherine’s Monastery in the Sinai Peninsula, with further material discovered in the 20th and 21st centuries. Although parts of the codex are scattered across four libraries around the world, most of the manuscript is today vested in the British Library in London, where it is on public display. Since its discovery, study of the Codex Sinaiticus has proven to be extremely useful to scholars for critical studies of biblical text.

While large portions of the Old Testament are missing, it is assumed that the codex originally contained the whole of both Testaments. About half of the Greek Old Testament (or Septuagint) survived, along with a complete New Testament, the entire Apocrypha, the Epistle of Barnabas and portions of The Shepherd of Hermas.

The Codex Alexandrinus is a fifth-century manuscript of the Greek Bible, containing the majority of the Septuagint and the New Testament. Along with the Codex Sinaiticus and the Vaticanus, it is one of the earliest and most complete manuscripts of the BibleBrian Walton assigned Alexandrinus the capital Latin letter A in the Polyglot Bible of 1657. This designation was maintained when the system was standardized by Wettstein in 1751. Thus, Alexandrinus held the first position in the manuscript list.

It derives its name from Alexandria where it resided for a number of years before it was brought by the Eastern Orthodox Patriarch Cyril Lucaris from Alexandria to Constantinople. Then it was given to Charles I of England in the 17th century. Until the later purchase of Codex Sinaiticus, it was the best manuscript of the Greek Bible deposited in Britain. Today, it rests along with Codex Sinaiticus in one of the showcases in the Ritblat Gallery of the British Library. A full photographic reproduction of the New Testament volume (Royal MS 1 D. viii) is available on the British Library’s website. As the text came from several different traditions, different parts of the codex are not of equal textual value. The text has been edited several times since the 18th century.

The Codex Vaticanus is one of the oldest extant manuscripts of the Greek Bible (Old and New Testament). The Codex is named after its place of conservation in the Vatican Library, where it has been kept since at least the 15th century. It is written on 759 leaves of vellum in uncial letters and has been dated paleographically to the 4th century.

The manuscript became known to Western scholars as a result of correspondence between Erasmus and the prefects of the Vatican Library. Portions of the codex were collated by several scholars, but numerous errors were made during this process. The Codex’s relationship to the Latin Vulgate was unclear and scholars were initially unaware of the Codex’s value. This changed in the 19th century when transcriptions of the full codex were completed. It was at that point that scholars realised the text differed significantly from the Textus Receptus.

Fragments of unknown Gospels have also been discovered, which do not agree with the received canonical Gospels. The Injil (Greek, Evangel = Gospel) spoken of by the Quran is not the New Testament. It is not the four Gospels now received as canonical. It is the single Gospel which, Islam teaches, was revealed to Jesus, and which he taught. Fragments of it survive in the received canonical Gospels and in some others, of which traces survive (e.g. the Gospel of Childhood or the Nativity, the Gospel of St. Barnabas, etc.).

On Islamic side we have only two questions:

If Jesus was with us till A.C. 33 and he spoke Aramean language what happened in the interim period till the 4th-5th centuries when the previously introduced first Codexes were made in Greek? Are they the same what Jesus taught?

  • Why are there so much differences between the contents of these manuscripts and the Bibles which are in use today? This is what Books tell us. However we are humans and every human is an individual being. No matter who is Jew, Christian, and Muslim or belong to other affiliation. We all are fallible and commit sins. The program of the real code of faith is in our soul. (Mihalffy)

    A Korán gyakran utal a Tórára. Mit is jelent a Tóra? Igen homályos megközelítésben azt mondhatjuk, hogy ez a Zsidók Írása. Becsülettel állítható, hogy az volt. Egy igaz kinyilatkoztatás volt Allahtól. Ha Ószövetségként fordítjuk a Tórát, akkor hibázunk. Az Ószövetség egy Keresztény terminológia, amit a Zsidó kéziratok egy részére alkalmaztak. Vannak olyan Zsidó feljegyzések, melyeket protestánsok és római katolikusok nem tartanak kanonikusnak ahhoz, hogy az Ószövetségbe bekerüljenek. Ők az elnevezést az Újszövetség ellenpólusaként határozták meg. Akkor sem pontos, ha Pentateukhosz nevet használjuk a Tórára. A görög szó őt könyvet jelent. Ahogy ismert az Ószövetség öt könyve a Teremtés (Genezis), Kivonulás (Exodus), Leviták (Leviticus), Számok (Numeri) és a Törvény summája (Deuteronomium). Félig történelmi, de inkább narratív történetek összessége, melyek a világ teremtésével indulnak és a Zsidók letelepedéséig tartanak az ígéret földjén. Gyönyörű, idillikus elbeszélések mellet történeteket találunk csalásról, kegyetlenségről, árulásról, ami nem minden esetben igazolható. A Mózesi Törvények nagy része a narratívákból kivehető. A Könyveket Mózes öt könyvének nevezik, de bizonyos, hogy Mózes nem írhatta azokat, sőt, Mózes idejében sem írhatták, ill. ahhoz közeli korban sem. A mai formában akkor jegyezhették le ezeket, amikor a Zsidók megszabadultak a Babiloni rabságból. Cyrus erre vonatkozó rendelete az i.e. 536-ban keletkezett, az Ószövetség néhány könyve, így Aggeus, Zakariás és Malakiás könyve a rabságból való visszaérkezést követően látott napvilágot.Malakiás könyve az i.e. 420-397 idejére esik. Mózes öt könyvének alkotói természetesen korábbi feljegyzéseket, visszaemlékezéseket használtak, ezek közül néhányat az írásban meg is említenek. Az egyiptomi és babiloni eseményeket kortárs relikviákra, dokumentumokra vissza lehet vezetni. de vannak benne nevetséges csúsztatások, melyek mutatják, hogy a szerzők maguk sem értették saját anyagaikat. Modern kutatások két irányt különböztetnek meg azok között a források között, melyeket a szerzők felhasználtak. A tömörség miatt „Jehovista” és „Eloista” irányokról beszélhetünk. Majd a későbbiekben ezek keveredése és mások közbeiktatása is előfordul. Ezek egyszer átfedésben vannak, máskor pedig ellentmondanak egymásnak. Józsua Könyve írja le az ígéret földjére történő bevonulást, amivel véget ér a Pentateukhosz. Sokan arról írnak, hogy kell lennie egy hatodik könyvnek is, ezzel együtt Hexateukhoszról beszélünk. Az Apokrif iratok még tartalmaznak Könyveket, de ezeket nem kanonizálták a Bibliába. De a korai Keresztények ezeket a Zsidó Írások részeként megkapták és a Tridenti Zsinat (i.sz. 1545-1563) párat közülük úgy tűnik, hogy kánonba foglalt.Az Ezrásra vonatkozó állítás az első századból, miszerint a Törvény elégett és Ezrás (i.e. 458-457) kapott ihletést, hogy újra írja, valószínűleg igaz, hiszen az történelmi tény, hogy a törvénynek nyoma veszett, és ami ma a kezünkben van, az Ezrás korából származik.Eddig Keresztény véleményt vettük alapul az Ószövetség vonatkozásában. Mi a Zsidó állítás? A Zsidók három részre bontják Írásukat:1. A Törvény (Tóra)
    2. Próféták (Nebiim)
    3. Könyvek (Kutub)Ez lehetett a felosztás Jézus idejében is. Lukács 24:44-ben Jézus utal a Törvényre, a Prófétákra és a Zsoltárokra: „És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.” Máshol, pl. Máté 7:12-ben Jézus utal a Törvényre és a Prófétákra, mint az Írás egészére. Az Ószövetség, Krónikák 2. 34:30-ban pedig hivatkozást olvashatunk arra vonatkozólag, hogy a Szövetség Könyve maga a Tóra, az eredeti Törvény. Ez azért érdekes, mert a Korán a Szövetséggel kapcsolatba hozza a Zsidókat. A modern Keresztény terminológiák Ótestamentumra és Újtestamentumra vonatkozólag, a régebbi Ó és Újszövetség helyébe léptek.A Szamaritánusok, akik magukat Izrael igazi gyermekeinek tartják és megtagadják a Zsidókat, akiket a Mózesi Törvényekkel való szakítással vádolnak, csak a Pentateukhoszt ismerik el, melynek van egy általuk használt verziója. Ez csak nagyon kis mértékben tér el az Ószövetségtől. A Magas Kriticizmus iskolája rendkívül sokat rombolt az Ószövetség hitelén. Renan szerint kétséges, hogy Mózes nem csupán mítosz volt-e. Kétféle Szent Történetírás létezett, két különböző nyelven, eltérő stílusban, lelkiségben, melyeket Ezékiás idején (i.e. 727-697) gyúrtak össze. Ez alkotja a mai Pentateokhusz legnagyobb részét, kivéve a Törvény Summája (Deuteronomium) és a Leviták (Leviuticus) könyvének meghatározó hányadát. Josiah uralkodása idején (i.e. 622 körül) papok és írnokok, Jeremiással, a prófétával egyetemben, új törvénykönyvet hirdettek meg azt színlelve, mintha a Templomban találták volna. (Királyok 2, 22:8) Ez a Tóra lett annak a Judaizmus alapja, amire a vallás Palesztinában épült. Ez egészült ki továbbá a papi résszel és a Leviták Tórájával, ami Ezékiel inspirációjára született kb. i.e. 575 körül. Ez már magában foglalta a Levitákat és az Exodus, a Számok, valamint Józsua Könyvének egyes fragmentumait. Nem tudjuk elfogadni azoknak a kutatásoknak az eredményét, feltételezéseit, dátumokat, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy Allah nem küldött le inspirált Könyveket inspirált Prófétáknak. Mi hisszük, hogy Mózes létezett és hogy ő Isten által inspirált ember volt. Mózes egy üzenetet kapott Istentől, ami később megsemmisült, vagy elveszett. Hisszük, hogy Izrael számos alkalommal próbálta rekonstruálni ezt az üzenetet. Meggyőződésünk, hogy a Tóra a mai formájában (ahogy Ezrás létrehozta), nem korábbi, mit az i.e. 5-ik század.Az eredeti Tóra ó-héber nyelven lehetett, de az Ótestamentumnak nincs olyan héber kézirata, ami az i.sz. 916-nál korábbi időszakbók származna. A Zsidók a babiloni rabság időszakában felhagytak a héber nyelv használatával és mire Jézus időszakához érünk, már csak görögül, vagy arámi és más helyi nyelveken (pl. szír, asszír, káldeai, latin, stb.) beszéltek. Arab nyelv is használatban volt. Történeti szempontból az a görög Ószövetség változat a legfontosabb, amit Septuagintának is neveznek. Ennek latin megfelelője a Vulgáták. A Septuagintát tudomásunk szerint 70, vagy 72 Zsidó (Septuaginta = hetven) krónikás munkáiból állították össze, akik egymástól függetlenül, különböző időkben alkottak. A legkorábbi ezek között kb. i.e. 284-ből ered. Ezt a változatot az Alexandriában élő és a hellenizált Zsidók használták, akik a Római Birodalom egésze területén elszóródtak. A Vulgáták, ennek latin megfelelője volt, amit, a Katolikus Egyházban szolgáló Szent Jeromos fordított át héberről az i.sz. 5-ik század közepén, majd ez kiszorította a korábbi latin szentírásokat. Sem a Septuaginta, sem a Vulgáták szövege nem állandó. A Vulgáták jelenlegi szabványszövegét a római katolikus egyház, VIII. Klement pápa idején (i.sz. 1592-1605) fogadta el.Látható, hogy az Ószövetségnek nincs etalon héber szövege. A különböző verziók egymástól mind a kis, jelentéktelen részletekben, de van úgy, hogy érdemes mondanivalóban is gyakran eltérnek. A Pentateukhosz csak egy kis része az Ószövetségnek. Ez egy elbeszélő mű, ami tartalmazza a Mózes nevéhez köthető Törvényeket és Szabályokat, de ezeket valószínűleg a régi forrásokból Ezrás állította össze (Ezra, vagy Uzair arabul), az i.e. 5-ik században. Ahogy Renan megjegyzi Izrael gyermekeinek Történelméről írott művének előszavában, a „Judaizmus alkotmányának alapművét” Ezrás rakta le és tőle datálható. A korai Keresztények két csoportja ismeretes. Az egyik a Judaizáló rész, akik hűségesek kívántak maradni a Zsidó törvényekhez és szokásokhoz, de elismerték Jézus küldetését. A másik csoport, Pál apostol vezetéséhez kötődik, aki elszakadt a Zsidó hagyományoktól és szokásoktól. Végül Pál apostol vonala bizonyult erősebbnek. Mindkét irányzat, azonban elismerte az Ószövetséget Szentírásként.Az Iszlám érdeme, hogy rámutatott ezen írás gyengeségére még akkor is, ha ebben Mózes megihletett Prófétaként szerepel és az ő eredeti törvényét érvényesnek tekinti magára ebben az időszakban, majd később ezt egy másik változat kiszorította. A Zsidó pozíció kritikájában az kap hangot, hogy nincs meg az eredeti Törvény és a ma meglévő is csupán azt helyettesíti. Ezért ennek követése nem biztonságos. Talán érdemesebb egy jóravaló tanítót, rabbit követni, mint egy sok hibalehetőséget rejtő szöveget. A Próféta idejében és utána is, a Zsidók a Talmud és a szóbeli kifejtések irányzatát felerősítették, csökkentették a különböző iskolák és tanult mesterek, rabbik írásbeliségét. A héber „Talmud” összefügg, az arab „Tilmidh”-el, ami irányzatot, vagy tanulót jelent. A Talmud magyarázók az Ószövetség eltérő szövegeit tanulmányozták és ebből kommentárokat állítottak össze, ami jelentős irodalmat eredményezett. Ebből hagyománymagyarázati tanok alakultak és tanítói rendek fejlődtek ki. A Talmud tudósai számunkra igen fontosak, mert a hatodik században, röviddel az Iszlám megjelenése előtt, ők fejlesztették ki a Massorát, ami a Zsidó irányadó Hadisz megfelelője. Erre vonatkozólag utalások hangzanak el a Koránban is. A Talmud első része a Misna, ami hagyomány és határozat gyűjtemény, Juda rabbi munkája az i.sz. 150-ből. Juda rabbi hatalmas mennyiségű korábbi rabbinikus irományt dolgozott fel és ezek összegzését adja. A Mishna tekinthető a „Második Törvénynek”, az Arab második „Thani”. Erre vonatkozólag Máté 23:4: „Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni.” A Zsidóknál terjedelmes a Targum, azaz a törvény parafrázisa, körülírása. A „Targum” összefügg az Arab „Tardzsama”, azaz fordítás szóval. A legtöbb Targum arámi nyelven interpretálódott. Ez foglalta magában a törvények tanítását és ismertetését a Zsidó köznép számára. A Tóra korrekt fordításban Törvényt jelent. Eredeti formában Mózes hirdette ki, amit az Iszlám is elismer és inspirált Könyvnek tart számon. de jóval az Iszlám előtt elveszett. Ami a Próféta idejében „Törvény” néven közkézen forgott, az a számos hagyományról szóló kézirat volt.
    ÚJSZÖVETSÉG, EVANGÉLIUMOKAhogy a Tóra nem Ószövetség, vagy Pentateukhosz, abban a formájában, ami ma a Zsidók kezében van, úgy a Koránban említett Ingyil sem felel meg Újszövetségnek, sem a négy Evangélium, amit ma a Keresztény Egyházak használnak. Jézus idejéből származó Evangélium éppúgy nincs, mint Mózes idejéből származó Tóra. A mai értelemben vett Újszövetség négy Evangéliumból áll, melyek szövege különbözhet Bibliáktól függően. Ezek a Máté, Márk, Lukács és János Evangéliumai, valamint más vegyes témák, mint Apostolok cselekedetei (feltételezések szerint Lukács nyomán az i.sz. 60-ből a Katolikus Egyház alapjainak megvetéséről Szent Péter és Szent Pál idején és Jézus keresztre feszítéséről). Továbbá ide sorolható huszonegy levél, az Episztolák, melyek nagy részét Szent Pál írta különféle egyházakhoz és személyekhez és az Apokalipszis jövendölése Szent Jánostól, ami misztikus meglátásokat, próféciákat tartalmaz, melyek értelmezése nehézkes.Prof. F. C. Burkitt megjegyzi az Újszövetségi Kánonban, ez egy furcsa egyveleg. „Jézus négy életrajza nem független egymástól és nem is akarták, hogy az legyen, mert ezzel egy kvartettet formálnak, így együtt. A részletek szintjén nincsenek harmonizálva, az egyik nem fejeződik be, a másik pedig egy nagyobb mű egyik kötete.” Ez a metódus nélküli irodalmi rendezetlenség alkalmi jellegű. Nem csoda, hiszen a korai Keresztények a világ végét várták. A négy kanonikus Evangélium csupán négy a sokból, melyek közt van, ami túlélte a korokat. Az írók feljegyeztek pár furcsaságot azokból a visszaemlékezésekből, melyek a Mesterek eszébe jutottak.Az ismertetett csodák közül egy van, ami mind a négy Evangéliumban megtalálható, míg vannak olyanok is, melyeket az apokrif Evangéliumok taglalnak, de a kanonizáltakban nem kaptak helyet.Az Episztolák közül néhány doktrínákat állít ki, melyeket a különböző Egyházak a maga módjukon magyaráznak. Ilyen Episztolák százait feltételezhetjük, melyek közül nem mindet kanonizálták, de a nem kanonizáltak közt is van olyan, melyet használnak. Az Apokalipszis leírása is többféle. Próféciák „dolgokról, melyek hamar be fognak következni.” Nem gondolták, hogy hosszú időtartamra kell ezeket összeállítani. Mikor íródtak az Evangéliumok? Az i.sz. második század végén léteztek, de nem arra álltak össze, hogy kánonná legyenek erre az időre. Jóravaló, erényes felbuzdulás termékei voltak. Emellett más Evangéliumok is voltak, melyekről a későbbiek során írunk.Márk és Lukács nem tartoztak Jézus tizenkét tanítványa közé. János Evangéliumának szerzője, keletkezésének dátuma nem tisztázott, ahogy az sem, hogy egy személy jegyezte-e le, vagy több? Róma Klementje (i.sz. 97) és Polikárp (i.sz. 112) Jézus mondásait különbözően idézik, mint ahogy az a mai kanonizált Evangéliumokban szerepel. Polikárp (7. Episztola) sokat gyalázta az embert, „aki megrontja az Úr szavát saját vágyait követve” és oda akar fordulni, „ahonnan az Ige úgy adódik le, ahogy a kezdetben volt.” Ezzel egy Könyvre (vagy hagyomány gyűjteményre) utal, ami korábbi, mint a négy Evangélium. A Szent Barnabás féle Episztola és Szent Péter Apokalipszise, melyet Alexandriai Klement Presbiter elismert (i.sz. 180), valamint a Szent János féle Apokalipszis, ami a nyugati világban kanonizált, nincsenek jelen a keleti Peshitta (Szír) egyházak könyveiben, melyek az i.sz.411-433 körül keletkeztek és a Nesztoriánusok használták. Abban az Arab Keresztény irányzatban sincsenek, melyeket a Próféta idején követtek Arábiában. A nyugati világ részére az Újszövetséget az a doktrína jelenti, ami Atanáziusz által képviselt szentháromságot kanonizálta a Nikaiai Zsinat alkalmával i.sz. 325-ben.A legrégebbi három Kódex, a Codex Sinaiticus, a Codex Alexandruóinus és a Codex Vaticanus:A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti kódex, egy Kr. u. 4. századi nagybetűs görög nyelvű Biblia-kézirat. A kódex tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget hiány nélkül. Ezen kívül megtalálható benne két más irat is, melyeket a korai keresztény szerzők előszeretettel idéztek. Ezek: Barnabás levele és Hermasz „Pásztor” című munkájának egy része. A kódex az alexandriaiszövegtípushoz tartozik. A Biblia egyik legjobb és legteljesebb szövegtanúja, valamivel fiatalabb, mint a Codex Vaticanus. A betűket barna tintával írták, egy-egy lapra négy oszlopban. Egy oszlopban 48 sor található, általában 12-16 betűsoronként. A szöveg írásmódja scriptio continua (folyamatos írás), némi központozással. Tischendorf szerint a szöveg 4 kéz munkája, melyet később 7 korrektor javított.Lapjait LipcsébenSzentpéterváron és Londonban, a British Museumban őrzik.A Codex Alexandrinus, azaz az Alexandriai kódex, egy a Kr. u. V. századból származó görög nyelvű kézirat. Eredetileg az alexandriai pátriárka könyvtárában őrizték, innen kapta a nevét. Feltehetőleg a készítési helye is Egyiptom volt.

A 773 fennmaradt fólión kisebb hiányoktól eltekintve, a Biblia katolikus kánon szerinti teljes görög szövege, ezen belül a Szeptuaginta-féle Ószövetség olvasható. Az Újszövetség 143 foliót tesz ki. A kódex hézagosan tartalmazza a Máté és János evangéliumát, valamin a Korintusiaknak írt 2. levelet. A szentírási könyveken kívül tartalmazza Római Szent Kelemen pápa levelét, valamint egy homíliát, mely Kelemen 2. levele címet viseli.

Az evangéliumok szövege a bizánci, a levelek szövege az alexandriai szövegcsaládba tartozik. Folyamatosan írt szöveget tartalmaz (scriptio continua), az ószövetségi idézeteket jelzi. Úgy tűnik, hogy 5 kéz dolgozott rajta, az Ószövetségen 2, az Újszövetségen 3.

A Codex Alexandrinus volt az első nagybetűs kódex, mely világszerte ismert volt. Amikor Cyril Lucar, alexandriai pátriárka Konstantinápolyba költözött, magával vitte ezt a kódexet. Ő ajándékozta I. Jakab angol királynak, aki mielőtt átvehette volna, meghalt. Így kapta meg 1627-ben I. Károly angol király. A kódex a British Museum egyik büszkesége. 1973-ban a British Museum és a British Library egyesült, így most a könyvtár őrzi a Codex Sinaiticus-szal együtt ezt a kódexet is.

Codex Vaticanus (Vatikáni kódex) a legértékesebb görög kézirata a Bibliának a Kr. u. IV. század elejéről. 1457-től őrzik a Vatikánban, innen kapta a nevét. Korábbi történetéről nem tudunk. Egyesek szerint Egyiptomban, mások szerint Cezáreában keletkezett. A kódex az alexandriai szövegtípushoz tartozik. Ez a nagybetűs kódex valószínűleg teljes Biblia volt, de az Ószövetségből elvesztek lapok, és az Újszövetség sem teljes. Hiányzik a Zsidóknak írt levél 9,15-13,25; a pasztorális levelek; a Filemonhoz írt levél és A jelenések könyve. Az Ószövetség 617 fóliót tartalmaz. Nem található meg benne Manassze imája és a Makkabeusok könyvei sem. Az Újszövetség 142 fólióból áll.

pergamenre írt kódex minden oldala három kolumnát tartalmaz, mindegyikben 40-44 sorral, soronként 14-18 betűvel. A betűket barna tintával írták, interpunkció nélkül folyamatos írással. A szöveg 2 különböző kéz munkája, melyet 2 korrektor javított. A kézirat az újszövetségi rész margóján kettős pontokat (umlaut) tartalmaz. Úgy tűnik az esetleges szövegvariánsok jelzésére. E kérdésben a kutatások ma is folynak.

A könyvet a tudományos kutatás elől hosszú ideig elzárták, mígnem 18891890-ben, illetve 19041907-ben fakszimile kiadásai meg nem jelentek, ez utóbbi a „Codices e Vaticanis selecti phototypice expressi” címmel.

Feltártak olyan Evangélium töredékeket, melyek nem egyeznek meg a kanonizált Evangéliumokkal. Az Indzsil (görög Evangel, azaz Evangélium), melyről a Korán beszél, nem az Újszövetség. Nem is a négy kánonba foglalt Evangélium. A Korán arról az egyetlen Evangéliumról beszél, melyet Jézus kapott, melyet tanított. Töredékekben ennek nyomai felfedezhetők azokban a kanonizált és apokrif írásokban, melyek fennmaradtak. Ilyen pl. a Gyerekkor Evangéliuma, vagy Születés Evangéliuma vagy Szent Barnabás Evangéliuma.

Iszlám oldalról két kérdés merül fel:

1. Ha Jézus az i.sz. 33-ig volt velünk és arámi nyelven beszélt, akkor mi történt a 4-5-ik századig terjedő időszakban, amikor az előbb ismertetett legkorábbi kódexek megszülettek görög nyelven? Vajon ezek ugyanazt tartalmazzák, amit Jézus tanított?

2. Miért van rendkívül sok eltérés e kéziratok és a ma használatban lévő Bibliák között?

Ez az, amit a Könyvek mondanak el nekünk. Mi azonban emberek vagyunk és minden ember egyedi lény. Mindegy, hogy ki Zsidó, Keresztény, Muszlim, vagy máshova sorolható. Mi mind esendőek vagyunk, akik vétkeznek. Az igazi hit programja a lelkünkbe van kódolva. (Mihálffy)


[1] Allah created everything you see and know: how can you then set up any of His own creatures as equal to Him? He is your own Guardian-Lord; He cherishes and loves you: how can you be so ungrateful as to run after something else? Darkness and Light are to help you to distinguish between the true from the false: how then can you confound the true God with your false ideas and superstitions? There may also be a repudiation of the Duality of old Persian theology; Light and Darkness are not conflicting Powers; they are both creatures of Allah.

What false ideas can mean today? We are brainwashed by propaganda transmitted by mediums which represent earthly interests. These interests are rooted in business, economics or politics. We have to see through the traps in order not to lose the True subject to be served.

[1] Ha Allah teremtette a mindenséget, akkor miként lehet, hogy saját teremtményei közül valaki egyenlőnek tart Vele valami mást? Ő a mindenkire Vigyázó Isten, Aki szeret és gondoskodik rólad. Hogy lehet valaki annyira hálátlan, hogy másra vágyik? A sötétség és világosság segít, hogy megkülönböztessük az Igazat a hamistól. Miként történhet akkor, hogy az Igazi Istent összekeverik hamis hiedelmekkel és babonákkal? Itt fellelhető az Óperzsa teológia dualizmusának tagadása. Világosság és Sötétség nem konkurens hatalmak. Mindkettő Allah teremtménye.

Mit jelenthetnek a hamis hiedelmek ma? A médiumok által sugárzott propaganda, ami kimossa agyunkat, földi érdekeket képvisel. Ezek az érdekek az üzleti életben, gazdaságban, vagy politikában gyökereznek. Át kell látnunk a kelepcén, hogy ne veszítsük el az Igazi célt, amit szolgálnunk kell.

[2] After the general argument, the argument comes to man personally. Can such a miserable creature, created from clay, put himself in opposition to his Creator? And can man forget or doubt that he is here only for a short term of probation? And then, after a period, comes the Day of Account before Allah.

[2] Az általános érv után a személyhez szól. Szembe helyezheti-e magát egy agyagból teremtett csodálatos teremtmény, saját Teremtőjével? Elfelejtheti-e azt, vagy kétkedhet-e azon az ember, hogy ő csak a próbatétel rövid idejét tölti itt? Majd eljön Allah elé a Végítélet Napján!

[3] Now comes the argument from history, looking backwards and forwards. If we are so short-sighted or arrogant as to suppose that we are firmly established on this earth, secure in our privileges, we are reminded of much greater nations in the past, who failed in their duty and were wiped out. In their fate we must read our own fate, if we fail likewise!

[3] Érvek a történelemből. De akár a jövőből is jöhetnek. Ha rövidlátásunk meggátol annak felfogásában, hogy nem lehetünk berendezkedve hosszútávon a földön, nem élvezhetjük kiváltságainkat biztonságban, akkor erre emlékeztet minket a nálunk sokkal hatalmasabb népek példája, akik ha elbukták kötelezettségeiket, elsöpörte őket a történelem. Az ő sorsukból ki kell olvasnunk sajátunkat is, ha ugyanazokat a hibákat elkövetjük.

[4] The materialists want to see actual physical material things before them, but if such a thing came from an unusual source or expressed things they cannot understand, they give it some name like magic, or superstition, or whatever name is in fashion, and they are not helped at all in attaining faith, because their “hearts are diseased” (2:10)

[4] A materialisták fizikai bizonyítékot akarnak, de ha egy ilyen bizonyíték számukra felfoghatatlan forrásból érkezik, akkor nem értik, mágiának, szemfényvesztésnek vélik és ahelyett, hogy közelednének, nagyobb bizalmatlansággal fordulnak el a hittől. „Szívükben betegség honol.” (2:10)

[5] Supposing an angel should appear to their grosser senses, he could only do it in human form. In that case their present confused notions about spiritual life would be still more confounded. They would say: “We wanted to see an angel, and we have only seen a man!”

[5] Ha Angyalra lenne szükség, az ember durva érzékelése miatt, ő is emberi formát öltene. Ha ez bekövetkezne, még jobban összezavarodnának. Azt mondanák: „egy Angyalt akartunk látni, de egy embert látunk csupán.”

[6] Sakan: – to dwell; – to rest, to be still, to stop (moving), to lurk; – to be quiescent, as a letter which is not moved with a vowel. If we imagine Night and Day to be places, and each to have (dwelling in them) things that are open and things that are concealed, things that move and things that are still, things that are sounded and things that are quiescent, we get some idea of the imagery implied. The mystery of Time (which seems more abstract than Space) is thus explained.

[6] „Szakan”, lakozás, lakás. Jelenthet még: 1. megpihenést, megállást. 2. csöndben maradást. Ha az Éjjelt és Nappalt helyként képzeljük el, akkor mindkettőnek látnánk lakóit, melyek megjelennek, mik megbújnak, mik mozognak, mik mozdulatlanok, mik hangot adnak, és mik csöndben maradnak. Ha ezt látjuk, akkor közelebb érünk ahhoz, amit ez a kép sugall. Az Idő misztériumát (ami sokkal elvontabb a Térnél) magyarázza a vers.

[7] The existence of free will is a basic condition to choose between good or bad. Allah was not right if He ordains our fate to be sinners than He puts us on Hell fire. The free will gives us chance to choose between the right and the bad way. In order to choose the right way Allah has sent His Prophets and Books where the Quran is the last One and no-one could change its words. If one Aslama (surrenders to Allah and follows His Peace Order) he was free to choose the right way so he deserves the good reward. If he chooses by his own decision the bad way he deserves punishment. Therefore nobody can force his way to others!

[7] A szabad akarat léte alapvető feltétel ahhoz, hogy választani lehessen jó és rossz között. Allah nem lenne igazságos, ha bűnözőnek rendelné el sorsunkat, majd a Pokol tüzére vetne. A szabad akarat ad nekünk lehetőséget arra, hogy válasszunk rossz és jó út között. Annak érdekében, hogy a jót válasszuk, Allah elküldte Prófétáit, Könyveit, melyek közül a Korán az utolsó és ennek szavait senkinek sem sikerült megmásítania. Ha valaki Aszlama (aláveti magát Allahnak és követi az Ő Béke Parancsát), akkor szabadon választotta ezt az utat és megérdemli jutalmát. Ha saját elhatározásból valaki rossz utat választ, akkor kiérdemli a büntetést. Ezért nem kényszerítheti senki saját akaratát másra!

[8] The chemical components of our body are the same as the materials of the surrounding world. These materials were there previously in the nature before we were brought forth but for this short period Allah has organized them and shaped them to the form of men. After a while these materials will return to the same place where they came from. Not these materials are responsible if we are good or bad. Our own spirit and the decision what our spirit takes makes us good or bad. Therefore our Spirit which represents us even if our material dimension doesn’t exist anymore will be charged by Allah. Both our material and spiritual status are temporary and very short in this world.

[8] Testünk kémiai alkotórészei megegyeznek a környező világ anyagaival. Az anyagok még azelőtt ott voltak a természetben, mielőtt előhozattunk volna. Erre a rövid időre Allah összerendezte és emberi formába öntötte ezeket. Egy rövid idő elteltével ezek az anyagok visszatérnek oda, ahonnan jöttek. Nem ezek az anyagok felelősek azért, ha jók, vagy rosszak vagyunk. Az a mi saját lelkünk és lelkünk döntése az, ami minket jóvá, vagy rosszá tesz. Ezért lelkünk képvisel minket akkor, amikor materiális dimenziónk már nem lesz, és ezt ítéli meg Allah. Mind anyagi, mind spirituális státuszunk átmeneti és nagyon rövid ezen a világon.

[9] “There is none can alter the words of Allah” Interpretations and comments can change time to time but the Quran remains the same since it was revealed. This is the miracle what we have to preserve! There are several theories that Quran is manipulated and fabricated which are not true. Muslims, followers can differ but the Words of Allah don’t differ.

[9] „Nincs, ki megváltoztathatná Allah szavait.” Magyarázók, értelmezések időről időre változhatnak, de a Korán ugyanaz maradt, amióta kinyilatkoztatott. Ez egy csoda, amit meg kell őriznünk! Számos elmélet kapott lábra, melyek szerint a Korán manipulált és kitalált, de ezek közül egy sem igaz. A Muszlimok, követők különbözhetnek, de Allah Szavai nem különböznek.

[10] There were many signs of a divine Mission in the Prophet’s life and in the Message which he delivered. If these did not convince the Unbelievers, was it not vain to seek a miraculous Sign from the bowels of the earth or by a visible ascent to the skies? If in the Prophet’s eagerness to get all to accept his Message he was hurt at their callousness, active opposition, and persecution of him. This was in the days of persecution before the Hijrah. The history in Madinah and after shows how Allah’s truth was ultimately and triumphantly vindicated.

[10] Az Isteni küldetés és az Üzenet továbbításának időszaka alatt sok Égi Jel mutatkozott. Ha ezek nem tudták meggyőzni a hitetleneket, akkor nem hiábavaló-e csodát követelni a Föld belsejéből, vagy egy virtuális Mennybemenetel bemutatásával? A Próféta mindent elkövetett, hogy Üzenetét befogadják, de sok esetben érte sérelem az emberek érzéktelensége, aktív ellenállása, majd üldözése miatt. Az itt tárgyalt időszak a Hidzsra előtti évről szól. A Medinai korszak ezután azt mutatja, hogy Allah igazságát nem lehet visszafojtani, végül győzelmet arat.

[11] There is a double meaning here. – If people listen to truth sincerely and earnestly, they must believe; even if the spiritual faculty is dead, Allah will by His grace revive it and they will come to Him, if they really try earnestly to understand. – The sincere will believe; but those whose hearts are dead will not listen, yet they cannot escape being brought to the Judgement Seat before Him.

[11] Kettős jelentése van a versnek. 1. Ha az emberek odaadóan figyelnek az Igazságra, csak idő kérdése a befogadás, még akkor is, ha spirituálisan halottak. Allah, Képes arra, hogy életre keltse érzékeiket és Ő elérhetővé válik számukra. 2. A komoly emberek hinni fognak. De azok, akik szíve halott, nem hallják meg a hívást. De így sem menekülhetnek a Végítélet Napja elszámoltatásától.

[12] All beings, animals on the earth and waters have determined life. They have no option to choose between good or bad. They all follow ordains of Allah. They are gathered together and live community life as men do. However man can chose between good and bad, but Allah will tell at the end whether the choice was good or bad.

[12] Minden lény, szárazföldi és vízi állatok, elrendelt életet élnek. Nincs lehetőségük választani jó és rossz között. Allah elrendelését követik. Csapatokba verődve élik közösségi életüket, akár az ember. Az ember azonban választhat jó és rossz között. Allah fogja eldönteni a végén, hogy választása jó volt-e?

[13] The free will of man makes a little difference. If he sees the Signs but shuts his ears to the true Message he must suffer.

[13] A süketség és vakság az ember szabad akaratának a következménye. Ha látja, vagy hallja a Jeleket, eldöntheti, hogy megnyitja-e ezekre látását és hallását.

[14] When men are going to die they never call in the last hour their political party leader or their ex-boss. When situation becomes serious men turn towards Allah, no matter we are Jews, Christians, Muslims, agnostics or even atheists. This is the time where we can see our own “Shirk” what we followed in our personal lives.

[14] Amikor az emberhez közeledik a halál, az utolsó órában nem a politikai párt vezetőjét, vagy ex-főnökét szólítja. Amikor a helyzet komoly, az ember Allah felé fordul, mindegy, hogy Zsidó, Keresztény, Muszlim, agnosztikus, vagy akár ateista. Ekkor látjuk meg miféle „Shirk”-et (társállítást) követtünk el életünkben.

[15] Sorrow and suffering may (if we take them rightly) turn out to be the best gifts of Allah to us. According to the Psalms (94:12), “Blessed is the man whom Thou chastenest, O Lord!” Through suffering we learn humility, the antidote to many vices and the fountain of many virtues. But if we take them the wrong way, we grumble and complain: we become faint-hearted; and Satan gets his opportunity to exploit us by putting forward the alluring pleasures of his Vanity Fair.

[15] A bánat és szenvedés, ha helyesen értelmezzük, Allah ajándékává válhat számunkra és a helyes útra terelnek. A Zsoltárok Könyve szerint (94:12): „Boldog ember az, akit te megfeddesz Uram, és akit megtanítasz a te törvényedre.” Ha viszont helytelenül értelmezzük, panaszkodunk, sajnálkozunk, akkor a Sátánnak könnyű dolga lesz egy olyan útra csábítani, ami múlandó örömökből áll csupán.

[16] Learning the inner truth of ourselves and the world presupposes a certain advanced stage of sensitiveness and spiritual development. There is a shallower stage, at which prosperity and the good things of life may teach us sympathy and goodness and cheerfulness. But there is another type of character which is puffed up in prosperity. For them prosperity is a trial or even a punishment from the higher point of view. They go deeper and deeper into sin, until they are pulled up of a sudden, and then instead of being contrite they merely become desperate.

[16] Ahhoz, hogy a bennünk és a világban rejlő igazságot megfejtsük és felszínre hozzuk, el kell jutnunk az érzékenység, ill. spirituális fejlettség egy fokára. A jólét és gazdagság nagyon kis eséllyel nyitja meg a jó és erény irányába mutató szimpátiát. Létezik ilyen, de nem jellemző. Inkább felfuvalkodottá, pökhendivé válik a jellem egy prosperáló időszakban. Ezek számára a prosperálás csupán próbatétel, vagy inkább büntetés, amit magasabb szempontok szerint kell megélni. Ugyanis itt mélyebbre lehet süllyedni a bűnökben, amiből meglehet, hogy egy váratlanul bekövetkező reménytelenség, balsors húz ki.

[17] Literally it might mean that the men of God are not like vulgar soothsayers, who pretend to reveal hidden treasures, or peer into future, or claim to be something of a different nature from men. But the meaning is wider: – They deal out Allah’s great treasures of truth, but the treasures are not theirs, but Allah’s. They never take this Truth from Allah and never say that this Truth belongs to them – they have greater insight into the higher things, but that insight is not due to their own wisdom, but to Allah’s inspiration,; – they are of the same flesh and blood with us, and the sublimity of their words and teaching arises through Allah’s grace to them and to those who hear them.

[17] Isten embere nem jövendőmondó ripacs, aki azt színleli, hogy rejtett erő, hatalom birtokában van, ami elvezet a gazdagsághoz, jövőlátáshoz, egészséghez, stb. A jelentés ennél mélyebb. 1. Valóban Allah kincsével, tárházával dolgoznak, de az nem materiális gazdagság, hanem az Igazság, ami Allahé marad, nem veszik azt el Tőle, nem sajátítják ki, nem lesz saját Igazságuk. 2. Isten embere mélyebben belelát a rejtett világ dolgaiba, de ez nem saját „géniuszából”, hanem Allah inspirációjából adódik. 3. Ők éppen olyan hús és vér emberek, mint mi. Szavaik és tanításaik Allah kiváltságából érik el mélységüket, erejüket azok számára, akik hallják azokat.

[18] See 2:112. Some of the rich and influential Quraish thought it beneath their dignity to listen to Muhammad’s teaching in company with the lowly disciples, who were gathered round him. But he refused to send away these lowly disciples, who were sincere seekers after Allah. From a worldly point of view they had nothing to gain from them as they had no influence. But that was no reason for turning them away; indeed their true sincerity entitled them to precedence over worldly men in the kingdom of God, whose justice was vindicated in Muhammad’s daily life in this as in other things. If their sincerity was in any way doubtful, it involved no responsibility for the Preacher.

[18] Lásd 2:112. Qureish néhány gazdag és befolyásos főnöke méltóságon alulinak tartotta, hogy Mohammed tanításait együtt hallgassa a Próféta köré sereglő szegény, rongyos, kivetett tanítványokkal, követőkkel. A Próféta sohasem tagadta meg ezt a hallgatóságot, hiszen ők komoly befogadói voltak szavainak és Allahnak. Földi értékeléssel szólva, a Prófétának ebből a rongyos csapatból semmi haszna sem származhatott. Viszont az ő hozzáállásuk, komolyságuk a földi emberek fölé emelte őket, egészen Isten királyságáig. Mohammed mindennapi életében ők voltak az igazság alanyai, akikre a hitet építeni lehetett. Ha komolyságuk megingott, akkor a Szónok felelőssége is felvetődhetett.

[19] The influential people, who were not given precedence over the poor and humble but sincere disciples, were on their trial as to their spiritual insight. Their temptation was to say (and they said it in scorn): “We are much greater than they: has Allah then selected these lowly people for His teaching?” But that was so. And Allah knew best those who were grateful to Him for His guidance.

[19] A befolyásos törzsfők, akik lenézték a szegény, alázatos követőket, próbatétel elé álltak. Meg voltak arról győződve, ha Allahnak választania kell, akkor ők azok, akik érdemesebbek az Ő szavára. De Allah a Legjobb Tudója annak, kinek adja az Ő Útmutatását.

[20] There are a number of arguments now put forward against the Makkans who refused to believe in Allah’s Message. Each argument is introduced with the word “Say”. Here are the first four: 1. I have received Light and will follow it; 2. I prefer my Light to your vain desires 3. your challenge -“if there is a God, why does He not finish the blasphemers at once?” – it is not for me to take up; punishment rests with God; 4. if it rested with me, it would be for me to take up your challenge; all I know is that God is not unacquainted with the existence of folly and wickedness, and many other things besides, that no mortal can know; you can see little glimpses of His Plan, and you can be sure that He will not be tardy in calling you to account.

[20] A Mekkaiak asztalára érvek kerülnek. Minden érv „Mondd” felszólítással kezdődik. 1. Világosságot kaptam és én azt követem. 2. Számomra ez a világosság több, mint a ti hiábavalóságaitok. 3. Azt a kérdést: „Ha lenne Isten, akkor ezt az istenkáromlást miért hagyja,” nem nekem kell megválaszolni. Ennek büntetése Allah kezében van. 4. Ha a kezemben lenne a válasz, akkor nekem is kellene lerendezni a viszonzást. Amint tudok, hogy Isten nem tűri a gonoszságot és bűnt. Halandó nem ismerheti az Ő Univerzális tervét, azonban abban mindenki biztos lehet, hogy semmi sem marad viszonzatlanul.

[21] This is the mystic Record, the archetypal Plan, the Eternal Law, according to which everything seen and unseen is ordered and regulated. The simplest things in Nature are subject to His Law. The fresh and the withered, the living and the lifeless-nothing is outside the Plan of His Creation.

[21] A misztikus feljegyzés az Örök Törvény szerint működik. Minden láthatatlan és látható ebben rendeződik össze és kap szabályszerűséget. Még a természet legegyszerűbb eleme is része az Ő Törvényének. Az üde és száraz, az élő és élettelen mind az Ő Teremtésébe és tervébe tartozik.

[22] As the rest of His Creation is subject to His Law and Plan, so is man’s life in every particular and at every moment, awake or asleep. The mystery of Sleep -“the twin brother of death”- is called the taking of our soul by Him, with the record of all we have done in our waking moments, and this record sometimes appears to us in confused glimpses in dreams. By day we awaken again to our activities, and so it goes on until we fulfil the term of our life appointed for this earth. Then comes the other Sleep (death), with the longer record of our Day (Life); and then, in the end comes the Resurrection and Judgment, at which we see everything clearly and not as in dreams, for that is the final Reality.

[22] Ahogy minden, ami a Teremtésben van, tárgya az Ő Tervének, az ember életének minden pillanata is ebbe tartozik, akár ébren van, akár alszik. Az alvás misztériumát látjuk, ami „ikertestvére a halálnak”. Alváskor is Nála pihen meg lelkünk és minden ébren töltött percünk, dolgaink feljegyzést nyernek. Néha ez a feljegyzés zavart álmokban tükröződik vissza. Majd felébredünk, végezzük aktív napunkat, életünket, míg annak elrendelt ideje véget nem ér. Ezt követően egy másfajta alvás, a halál jön el, ami hosszabb feljegyzésekre ad alkalmat az Életben elkövetett tetteinkről. Majd bekövetkezik a Feltámadás és a Végítélet, amit nem álomként, hanem valóságként élünk meg, mivel ez a Végső valóság maga.

[23] Angel: the word used is rusul, the Sent Ones, – the same word as for human Messengers sent by Allah to teach mankind. The agents who come to take our souls at death are accurate in the performance of their duty. They come neither before nor after their appointed time, nor do they do it in any manner other than that fixed by the Command of Allah.

[23] Az eredeti szövegben „ruszul” szerepel, ami küldöttet jelent. Ez a szó jelöli a Prófétát is, de jelen esetben a küldöttek angyalok, akik a halál pillanatában eljönnek lelkünkért. Sem előbb, sem később nem érkeznek el hozzánk, csak akkor, amikor a kijelölt idő lejárt. Nem saját akaratukból cselekszenek, Allah küldi őket.

[24] Prophets are humans and their responsibility is only the conveying of All’s message. They are not responsible for the deed of people around them.

[24] A Próféták emberek és az ő felelősségük Allah Üzenetének továbbítása. Ők nem felelősek az őket körbevevő emberek tetteiért.

[25] “to submit ourselves to the Lord of the Worlds” means Islam. This is the meaning of the submission. Also in the Arabic original the word Islam is there.

[25] „hogy alávessük magunkat a Világok Urának” azaz Iszlám. Ezt jelenti az alávetés. Az eredeti Arab szövegben az Iszlám szó szerepel.

[26] The argument mounts up here, leading to the great insight of Abraham the true in faith, who did not stop short at the wonders of nature, but penetrated “from nature up to nature’s God.” Allah not only created the heavens and the earth: with every increase of knowledge we see in what true and perfect proportions all Creation is held together. Creatures are subject to Time, but the Creator is not; His word is the key that opens the door of existence. It is not only the starting point of existence, but the whole measure and standard of Truth and Right. There may possibly be, to our sight in this great world, aberrations of human or other wills, but the moment the trumpet sounds for the last day, His Judgement seat will, with perfect justice, restore the dominion of Right and Reality. For His knowledge and wisdom cover all reality.

[26] Sorakoznak az érvek, míg elérünk Ábrahám eredeti, egyenes vallásáig, aki nem állt meg hitében a természeti csodák előtti behódolásnál, hanem továbblépett és a természettől eljutott Isten természetéig. Allah teremtésének jobb megismerésével felfedezésével látjuk, hogy a teremtés mellett lenyűgöző a harmónia és tökéletes részarányok, egyensúlyok rendszere. A Teremtmények az idő függvényei, de a Teremtő nem az. Az Ő szava a kulcs a léthez. Ez a szó nem csupán egy kezdőpontot jelöl, hanem az Igazság és Egyensúly teljes rendszerét, ami állandó mozgásban van. Meglehet, hogy földi létünkben, a mi szemünk számára szabálytalanságokat látunk az emberi szándékban, tettekben, de ahogy a fanfárok megszólalnak az Utolsó Napon, az Ő Ítélete helyre teszi a szándékokat és tetteket. Akkor visszaáll az Igazság Valósága, mert az Ő tudása fogja betölteni a valót.

[27] Now comes the story of Abraham. He lived among the Chaldeans, who had great knowledge of the stars and heavenly bodies. But he got beyond that physical world, and saw the spiritual world behind. His ancestral idols meant nothing to him. That was the first step. But Allah took him many degrees higher. Allah showed him with certitude the spiritual glories behind the magnificent powers and laws of the physical universe.

[27] Ábrahám története következik, aki a Káldeaiak között élt. A Káldeaiak hatalmas tudást gyűjtöttek össze a csillagokról, asztrológiáról. De ő túljutott a világ fizikai valóságán és meglátta az e mögött rejlő spirituális világot. Őseinek bálványai már semmit sem jelentettek neki. Ez volt az első lépés. Majd Allah több fokozattal magasabbra emelte. Megmutatta számára a káprázatos hatalom mögötti spirituális dicsőség bizonyosságát és a fizikai világ törvényszerűségeit.

[28] This allegory shows stages of Abraham’s spiritual enlightenment. It should not be supposed that he literally worshipped stars or heavenly bodies. Having seen through the folly of ancestral idol worship, he began to see the futility of worshipping distant beautiful things that shine, which the vulgar endue with a power which does not reside in them. A type of such is a star shining in the darkness of the night. Superstition might read fortunes in it, but truer knowledge shows that it rises and sets according to laws whose author is Allah. And its light is extinguished in the broader light of day. Its worship is therefore futile. It is not a Power, much less the Supreme Power. According to some commentators the whole thrust of Abraham’s reasoning in verses 76-78 is directed against the superstitious belief of his people and demonstrates the folly of worshiping stars and other heavenly bodies. As such his statement may be seen as premises of his arguments against Polytheism rather than as stages in his spiritual enlightenment.

[28] Ez az allegória bemutatja Ábrahám spirituális megvilágosodását. Nem szó szerint kell érteni az ő csillagok és égitestek iránti érdeklődését, szolgálatát. Látva az ősök bálványimádásának ostobaságát, hasztalannak vélte a távoli, ragyogó, de múlandó égitestek előtti leborulást. Példa erre az éj sötétjében felragyogó csillag, amit ha látunk, már lehet. hogy nem is létezik többé. Aki a babonákat követi, lehet, hogy ezekből sorsokat olvas ki, de az igaz tudás híve tudja, hogy ezek is születnek, megsemmisülnek, Allah törvényeit követve. Ragyogásuk pedig a nappal tündöklőbb ragyogásával megszűnik. A hozzájuk való ima hasztalan. Nem képviselnek hatalmat, mindenek feletti hatalmat pedig különösen nem. Számos kommentátor szerint a 76-78 versekben olvasható Ábrahám történetének kritikája azok felé, akik babonák és hiedelmek alapján égitestek, csillagok felé fordulnak, azoktól várják sorsuk alakulását. Ebből a kiindulásból ez a mondanivaló a Politeizmus kritikája is.

[29] The story of Abraham is highly instructive for all men in quest of truth. If spiritual enlightenment go so far as to take a man beyond his ancestral worship, people will continue to dispute with him. They will frighten him with the dire consequences of his dissent. What does he care? He has found the truth. He is free from superstitious fears, for has he not found the true God, without Whose Will nothing can happen? On the contrary he knows that it is the godless who have just grounds for fear. And he offers admonition to them, and the arguments that should bring them the clearness of truth instead of the vagueness and mystery of superstition, -the security of Faith instead of the haunting fear of those who have no clear guidance.

[29] Ábrahám története tanulságos mindenkinek, aki az Igazságot keresi. Ha a spirituális megvilágosodás az embert túlviszi őseinek hagyományt követő, abba betokosodott világán, akkor ő maga állandó kérdéseket vet fel környezetében. Megfélemlítik, megijesztik elfordulásának következményeivel. De aki megtalálta az Igazat, az bizonyos. Ő nem rabja többé a hiedelmek világának. Hiszen az Igaz Isten akarata nélkül, úgysem történhet semmi. Ő tudja, hogy mindez istentelen kitaláció, ami alaptalanul kelt félelmet a követőkben. Ábrahám inti a tévúton levőket, érvekkel bizonyítja a babonák misztériumának hiábavalóságát és a Hit biztonságát hirdeti azokkal szemben, akiknek hite arra szolgál, hogy a bizonytalanokban félelmet gerjesszen.

[30] We have now a list of eighteen Prophets in four groups, covering the great Teachers accepted among the three great religions based on Moses, Jesus, and Muhammad. The first group to be mentioned is that of Abraham, his son Isaac, and Isaac’s son Jacob. Abraham was the first to have a Book. His Book is mentioned in 87:19, though it is now lost. They were therefore the first to receive Guidance in the sense of a Book.

In the second group, we have the great founders of families, apart from Abraham, Noah of the time of the Flood; – David and Solomon, the real establishers of the Jewish monarchy; – Job, who lived 140 years, saw four generations of descendants, and was blessed at the end of his life with large pastoral wealth (Job 42:12-16); – Joseph, who as Minister of State did great things in Egypt and was the progenitor of two Tribes; and – Moses and Aaron, the leaders of the Exodus from Egypt. They led active lives and called “doers of good.”

[30] Tizennégy Próféta nevének említése következik négy csoportban, akik Allahot követték a három nagy vallás keretében, melyek Mózes, Jézus és Mohammed tanításaira alapozódtak. Az első csoportba Ábrahám és utódai, Izsák, ill. Izsák fia, Jákob tartozik. Ábrahám volt az első, akinek megadatott a Könyv. Erről a 87:19 vers tesz említést. Ez a könyv elveszett, de létezett, ez volt az első Útmutatás, amit az első csoportba sorolt Próféták követtek.

A második csoportba Ábrahám logikája alapján a nagy családalapítók tartoznak, mint Noé, az özönvíz idején, Dávid és Salamon, akik a Zsidó Királyság igazi megalapozói, Jób, aki 140 évig élt, leszármazottainak négy generációját látta, és aki élete végére nagy lelki gazdagsággal lett megáldva. (Jób 42:12-16). József, aki Egyiptomban Számadó (Miniszter) lett és két Törzs ősatyja. Mózes és Áron, az Egyiptomi kivonulás, az Exodus vezérei. Ők voltak az emberiség „jótevői és útmutatói.”

[31] The third group consists not of men of action, but Preachers of Truth, who led solitary lives. Their epithet is: “the Righteous.” They form a connected group round Jesus. Zakariya was the father of John the Baptist as Elias, which was for to come” (Matthew 11:14); and Elias is said to have been present and talked to Jesus at the Transfiguration on the Mount (Matthew 17:3). Elias is the same as Elijah.

[31] A harmadik csoportba az aktívan cselekvők, az Igazságot Hirdetők tartoznak, akik magányos életet éltek. Ők Jézus körébe tartoztak, mint Zakariás, Keresztelő Szent János apja, Illés, aki „eljövendő vala” (Máté 11:14). Róla ír az Evangélium, hogy jelen volt a Hegyen Jézus Megdicsőülésének pillanatában (Máté 17:3) „És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, akik beszélnek vala ő vele.” Illés ugyanaz, akit Éliás, vagy Elijah néven is jegyzik.

[32] This is the last group, described as those “favoured above the nations.” It consists of four men who had all great misfortunes to contend with, and were concerned in the clash of nations, but they kept in the path of Allah, and came through above the clash of nations. – Ismail was the eldest son of Abraham; when he was a baby, he and his mother had nearly died of thirst in the desert round Makkah; but they were saved by the well of Zamzam, and became the founder of the new Arab nation. – Elisha (Al-Yasa) succeeded to the mantle of the Prophet Elijah (same as Elias, see last note); he lived in troublous times for both the Jewish kingdoms (of Judah and Israel); there were wicked kings, and other nations were pressing in on them; but he performed many miracles, and some check was given to the enemies under his advice. – The story of Jonah (Yunus) is well-known: he was swallowed by a fish or whale, but was saved by God’s mercy: through his preaching, his city (Nineveh) was saved (10:98). – Lut was a contemporary and nephew of Abraham: when the city of Sodom was destroyed for its wickedness, he was saved as a just man (7:80-84).

[32] Ez a negyedik csoport, akik „minden ember fölötti kiváltságban részesültek.” Négy emberről van szó, akik népek kereszttüzében álltak, de Allah megtartotta őket saját útján, végül győzedelmeskedtek. Izmael, Ábrahám legidősebb fia volt. Csecsemőként ő és anyja majdnem szomjan haltak a mekkai sivatagban, de a Zamzam forrása megmenekítette őket, majd Ábrahám nemzetségének alapítója lett. Elisha (Al-Yasa), akinek sikerült Illés (lást előbbi komment) segítségével megmenekülnie. Júda és Izrael közti, viszályokban bővelkedő időszakban élt. Gonosz királyok szálltak szembe vele, de ő számos csodát vitt végbe és többször lehetetlenítette el az ellenség szándékát. Jónás (Yunus) története jól ismert. Őt egy bálna nyelte el, de Isten kegyelméből megmenekült. Szónoklatával megmenekítette városát, Ninivét (10:98). Lót, Ábrahám unokafivére volt. Őt menekítette meg egyetlen jóravaló emberként az Úr Szodoma elpusztításakor 7:80-84.

[33] Books of Allah cannot be explained literally or taking out one part and ignoring the other. The basic principle is the “love of all creatures” which is reflected by the Books. If there was no Love we were not born and the Worlds were not created. If we take out one page or one verse from the context it can be easily manipulated in order to establish violence and generate wrath in people. This is not right. If we interpret any Scripture we have to start from the basic concept of Allah.

[33] Allah Könyveit nem lehet szó szerint értelmezni, vagy úgy, hogy egy részt kiveszünk, a többiről pedig nem veszünk tudomást. Az alapeszme „a minden teremtmény szeretete” az, amit a Könyveknek sugározniuk kell. Ha nem lenne Szeretet, akkor meg sem születhetnénk, a Világokat nem teremtette volna meg az Úr. Ha egy oldalt, vagy egy verset kiszakítunk a szövegkörnyezetből, akkor könnyen manipulálhatóvá válik, és hozhat létre erőszakot, vagy szíthat haragot emberekben. Ez nem helyes. Ha bármely Írást értelmezünk, Allah alapelveit kell figyelembe vennünk.

[34] Mother of Cities: Makkah, now the Qiblah and Centre of Islam. If this verse was (like the greater part of the Chapter) revealed in Makkah before the Hijrah, and before Makkah was made the Qiblah of Islam, Makkah was nonetheless the Mother of Cities, being traditionally associated with Abraham and with Adam and Eve (see 2:125, and to 2:197). All round Makkah: would mean, the whole world if we took upon Mecca as the center.

[34] Települések Anyja: Mekka, a Qibla, az Iszlám központja. Ne feledjük, hogy ez a vers és az egész Szúra, egy Mekkai kinyilatkoztatás a Hidzsra előtti időből, amikor még nem Mekka volt a Qibla (imairány). Ebben a felfogásban a „települések Anyja” Ábrahámmal, az egyenes hitvallással, Ádámmal és Évával hozható összefüggésbe (2:125 és 2:197). Mekka környéke: ha Mekka a központ, akkor minden település, ami hozzá kapcsolódik és az Umma része.

[35] Some of the various ideas connected with “creation” are noted in 2:117. In the matter of creation of man there are various processes. If his body was created out of clay, i.e. earthy matter, there was an earlier process of the creation of such earthy matter. Here the body is left behind, and the soul is being addressed. The soul underwent various processes of fashioning and adapting to its various functions in its various surroundings (32:7-9). But each individual soul, after release from the body, comes back as it was created, with nothing more than it history, “the deeds which it has earned,” which are really a part of it. Any exterior things given to help in its development, “the favours which we bestowed on you,” it must necessarily leave behind, however it may have been proud of them. These exterior things may be material things, e.g. wealth, property, signs of power, influence and pride such as sons, relatives, and friends, etc., or they may be intangible things, like talents, intellect, social gifts, etc.

[35] A teremtéssel kapcsolatos gondolat a 2:117-ben olvasható. Az ember teremtésének különféle fázisai vannak. Ha a test agyagból, föld anyagaiból áll össze, akkor a teremtésnek egy korábbi szakasza is van, amikor ezek az anyagok előálltak. Itt most a test hátrahagyásáról esik szó és csak a lélekhez szól az Úr. A lélek számos folyamaton megy át az élet során, ami alakítja, környezetének megfelelő döntéseket, hoz, illeszkedik, vagy éppenséggel szembeszáll valamivel (32:7-9).Minden egyes lélek úgy tér vissza, ahogy teremtve volt, magával hordozva történetét „a tetteket, miket elnyert”. Egyetlen külső dolog adódik a lélek fejlődéséhez, ami nem más, mint a kiváltság, amit az életünk során kapunk. Ilyen a vagyon, tulajdon, erő, befolyás, utódok, család, barátok, stb. vagy eszmei kiváltságok, mint tehetség, intelligencia, stb. Ezeket a lélek nem viheti magával a végső megmérettetésre.

[36] 96-99 verses introduce for us the miracles of the Creation. Poetical thoughts are given in order to draw our attention to His wonder what represent providence for us. Men are ungrateful. We don’t see the providence, we don’t see the wonders and miracles but we look for a magic or superstition and follow some false subject instead of Him.

[36] A 96-99 versek bevezetnek minket a Teremtés csodáiba. Költői és figyelmet megragadó gondolatok hangzanak el az Ő lenyűgöző mindenségről, melyek egyben a rólunk való gondoskodást szolgálják. Az ember hálátlan. Nem vesszük észre a gondoskodást, nem látjuk a csodákat, hanem egy mágiát, babonát keresünk, hitvány, hamis tárgyakat, és nem Őt követjük.

[37] Jinns: who are they? In 18:50 we are told that Iblis was one of the Jinns, and it is suggested that that was why he disobeyed the Command of Allah. But in that passage and other similar passages, we are told that Allah commanded the angels to bow down to Adam, and they obeyed except Iblis. That implies that Iblis had been of the company of angels. In many passages Jinns and men are spoken of together. In 55:14-15, man is stated to have been created from clay, while Jinns from a flame of fire. The root meaning of junna, yujannu, is “to be covered or hidden,” and janna yajunnu, in the active voice, “to cover or hide,” as in 6:76. – Some people say that jinn therefore means the hidden qualities or capacities in man. I do not wish to be dogmatic, but I think, from a collation and study of the Quranic passages that the meaning is; – simply “a spirit,” or – an invisible or hidden force. In folk-lore stories and romances like the Arabian Nights they become personified into fantastic forms, but with them we are not concerned here. Both the Quran and the Hadith describe the Jinn as a definite species of living beings. They are created out of fire and are like man, may believe or disbelieve, accept or reject guidance. They are personalized beings who enjoy a certain amount of free will and thus will be called to account.

[37] Dzsinnek: a 18:50-ben Ibliszt a Dzsinnek közé sorolja. Ebben a versben és sok más helyen Allah engedelmességet követelt meg az Angyaloktól és le kellett borulniuk Ádám előtt. Csak Iblisz szegült ellen. Ez arra utal, hogy Iblisz is Angyal volt. Sok helyen az emberek és Dzsinnek társalognak. Az 55:14-15-ben elhangzik, hogy az ember agyagból, a Dzsinnek pedig tűzből vannak teremtve. A szó töve dzsunna, yudzsannu, ami „fedett, rejtett”, de nem csak szenvedő, hanem aktív szerkezete is létezik, ami elfed, és elrejt, jelentéssel bír, mint a 6:76-ban. Ezért néhányan úgy tartják, hogy a Dzsinn az emberekben megbúvó, rejtett tulajdonságot is jelenti. Nem akarok dogmatikusnak tűnni, de a Koránt tanulmányozva, véleményem szerint a Dzsinn egyszerűen lelket, vagy láthatatlan, rejtett erőt jelent. Az Ezeregy Éjszaka meséiben és már folklórban a Dzsinneket megszemélyesítik, de ez a Korán értelmezésében nem lehetséges. A Korán és Hadisz egyértelműen állást foglalnak a Dzsinnek létezése mellett. Tűzből vannak teremtve, hiszik, vagy nem hiszik, elfogadják, vagy elvetik az Útmutatást. Olyan lények, akik behatárolt szabad akarattal bírnak, ami miatt elszámolásra vannak kötelezve.

[38] In the previous ayas Allah was explained in His non-material existence as “no vision can grasp Him, but His grasp is over all vision”. Now this verse turns to the material world where men comprehends material arguments. The Creation is material, the Prophets are of material and the Books are material so these are all “Basa’ir” proofs for your eyes.

[38] Az előző Áyákban Allah az Ő nem anyagi Létében szerepelt: „nem érik el a tekintetek, de Ő eléri a tekinteteket”. Ez a vers az anyagi világhoz fordul, ahol az emberek fel tudják fogni az érveket. A Teremtés anyagi, a Próféták anyagból vannak és a Könyvek is. Ezek mind „Basza’ir”, azaz szemmel fogható bizonyítékok.

[39] The teaching in the Quran explains things by various symbols, parables, narratives, and appeals to nature. Each time, a new phase of the question is presented to our minds. This is what a diligent and earnest teacher would do, such as was Muhammad Mustafa. Those who were in search of knowledge and had thus acquired some knowledge of spiritual things were greatly helped to understand more clearly the things of which, before the varied explanations, they had only one-sided knowledge.

[39] A Korán szimbólumokkal, példabeszédekkel, narratívákkal, vagy természetből vett példákkal tesz értelmezhetővé fogalmakat. Minden alkalommal egy új kérdést tisztáz értelmünk számára, ahogy egy jó tanár tenné, mint Mohammed (béke reá). Azok, akik keresik a tudást, de csak materiális oldalról közelítik meg, most spirituális érveket kapnak, ami teljesebbé teszi a világ megértését és az egyoldalú felfogást.

[40] Allah’s Plan is to use the human will to co-operate in understanding Him and His relations to us. This is the answer to an objector who might say: “If He is All powered, why does sin or evil exist in the world? Can He not destroy it?” He can, but His Plan is different, and in any case it is not for a Teacher to force any one to accept the truths which he is inspired to preach and proclaim.

[40] Allah az emberi szándék együttműködésére számít, hogy megértsük Őt és felfogjuk velünk fennálló kapcsolatát. Ez a válasz az állandóan felmerülő kérdésre: „Ha Ő minden hatalommal fel van ruházva, akkor miért van bűn és gonoszság ezen a világon? Miért nem pusztítja el?” El tudná pusztítani, de az Ő Terve más, mindamellett nem a Tanító dolga, hogy az igazságot, amire sugallatot kapott, bárkire is ráerőltesse.

[41] A man’s actual personal religion depends upon many things,

1. his personal psychology,
2. the background of his life,
3. his hidden or repressed feelings,
4. tendencies, or history (which psychoanalysis tries to unravel),
5. his hereditary dispositions or antipathies, and
6. all the subtle influences of his education and his environment. The task before the man of Allah is:

1. to use any of these which can subserve the higher ends,
2. to purify such as have been misused,
3. to introduce new ideas and modes of looking at things, and
4. to combat what is wrong and cannot be mended.

All for the purpose of leading to the truth and gradually letting in spiritual light where there was darkness before. If that is not done with discretion and the skill of a spiritual Teacher, there may be not only a reaction of obstinacy, but an unseemly show of dishonour to the true God and His Truth, and doubts would spread among the weaker brethren whose faith is shallow and infirm. What happens to individuals is true collectively of nations or groups of people. They think in their self-obsession that their own ideas are right. Allah in His infinite compassion bears with them, and asks those who have purer ideas of faith not to vilify the weaknesses of their neighbors, lest the neighbors in their turn vilify the real truth and make matters even worse than before. In so far as there is active evil, He will deal with it in His own way. Of course the righteous man must not hide his light under a bushel, or compromise with evil, or refuse to establish right living where he has the power to do so.

[41] Az ember vallási felfogása sok minden függvénye:
1. Személyes psziché.
2. Életének háttere.
3. Rejtett, vagy elnyomott érzései.
4. Tendenciái, élettörténete, amit a pszichoanalízis próbál kibogozni.
5. Családból hozott megítélés, ellenszenv.
6. Iskolai tanulmányai, környezetének hatása.

A magyarázó, értelmező előtt számos feladat áll:
1. Az előbb felsoroltak közül arra hatni, ami a legérzékenyebb.
2. Nem visszaélni a személy érzéseivel.
3. A világlátás új koncepciójának, módszerének bevezetése.
4. Ütközni a rosszal, amit nem lehet megjavítani.

Ez a spirituális világosság meglátásához vezető út, amit fokozatos rávezetéssel lehet megtalálni. Ha sikerül, akkor világosság támad ott, ahol eddig sötétség volt. Ha egy spirituális tanító nem gyengéden, vigyázóan végzi dolgát, akkor csökönyös ellenállást vált ki, ami Isten Igazságának elvetéséhez vezethet. Ez pedig a gyenge hittel rendelkezők körében kétségek özönét fogja elindítani. Ez történik személyek esetében.

Társadalmi szinten az egyén másképpen reagál. Itt erősebben jelentkeznek egy elv iránti megszállottság jelei, ahol az egyén meg van győződve saját igazáról és azt környezetének demonstrálja. Allah ezt végtelen türelemmel kezeli, és arra kéri azokat, akiknek tisztább elképzelései vannak a hitről, hogy ne becsméreljék gyengébb társaikat addig, amíg ők nem becsmérlik az igazságot. A gonosz mindenhol megbújik, amivel Allah módszeresen elbánik. Aki jó úton halad, annak világossága betölti környezetét, amit hagyni kell, hadd sugározzon.

[42] If the Unbelievers are merely obstinate, nothing will convince them. There is no story more full of miracles than the story of Jesus. Yet in that same story we are told that Jesus said: “A wicked adulterous generation seeketh after a sign; and there shall no sign be given unto it, but the sign of the Prophet Jonas”: Matthew 16:4. There are Signs given by Allah every day -understood by those who believe. A mere insistence upon some particular or special Sign meant mere contumacy and misunderstanding of the spiritual world.

[42] Ha a hitetlenek csökönyösek, semmi sem fogja meggyőzni őket. Erre Jézus példája a legjobb bizonyíték. „E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele. És ott hagyván őket, elméne.” (Máté 16:4). Allah minden nap ad Jeleket, melyeket azok értenek, akik hisznek. Bizonyos jelekhez való csökönyös ragaszkodás viszont a spirituális világ félreértéséhez, félremagyarázásához vezet.

[43] Where there is sheer obstinacy and ridicule of faith, the result will be that such a sinner’s heart will be hardened and his eyes will be sealed, so that he cannot even see the things visible to ordinary mortals. The sinner gathers impetus in his descent towards wrong. See 2:15.

[43] Ahol a hittel szembeni csökönyösség és gúny gyökeret eresztett, ott a bűnös szíve megkeményedik, látására homály vetül, így még azt sem fogja észrevenni, amit más halandó meglát. A bűnös saját gonoszságából vesz lendületet ahhoz, hogy mélyebbre süllyedjen. Lásd 2:15.

[44] The righteous man seeks no other standard of Judgement but Allah’s Will. How can he, when Allah in His grace has explained His Will in the Quran, with details which men of every capacity can understand? The humblest can learn lessons of right conduct in daily life, and the most advanced can find the highest wisdom in its spiritual teaching, enriched as it is with all kinds of beautiful illustrations from nature and the story of man.

[44] A jóravaló ember nem keres más utat, mint Allah szándékát. Mire menne ő egymaga, amikor Allah szándéka részletesen ott szerepel a Koránban és ez minden szinten világos, minden szintű embernek? Az alázatos példát talál ebben mindennapi életének vezetéséhet, az értő, pedig felismerheti benne a természetből vett illusztrációkkal és emberi példákkal érzékletessé tett legbölcsebb spirituális tanításokat.

[45] When a clear law has explained what is lawful and unlawful in food, it is wrong to raise fresh scruples and mislead the ignorant.

[45] Ha egy kristálytiszta törvény pontosan értelmezi, melyik étel megengedett és melyik tilos, akkor nem kell aggályokat ébreszteni és félrevezetni a tudatlanokat.

[46] Evil has two sides: 1. External side (Zahir). This shows the evil form outside before one is going to commit it. 2. Internal side (Batin). This is the evil from inside when one is practicing it. Both sides are forbidden.

[46] A bűnnek két oldala van:

1. Külső (Zahir), Ez mutatja a bűnt kívülről, annak elkövetése előtt.
2. Belső (Batin) Ez a bűn belülről, amikor már azt valaki műveli. Mindkét oldal tilos.

[47] Here is an allegory of the good man with his divine mission and the evil man with his mission of evil. – The former, before he got his spiritual life, was like one dead. It was Allah’s grace that gave him spiritual life, with a Light by which he could walk and guide his own footsteps as well as the footsteps of those who are willing to follow God’s light. – The opposite type is that which hates Allah’s light, which lives in the depths of darkness, and which plots and burrows against all that is good. But the plots of evil recoil on itself, although it thinks that they will hurt the good. Can these two types be for a moment compared with each other? Perhaps the lead in every center of population is taken by the men of evil. But the good men should not be discouraged. They should work in righteousness and fulfil their mission.

[47] Allegória a jó emberről, annak isteni küldetéséről és a rossz emberről, ill. annak gonosz küldetéséről.

1. A jó, mielőtt megismerte volna a spirituális világot, halott volt. Allah kegyéből a Világossággal spirituális életre kelt, mellyel az emberek közt járt és Útmutatást sugárzott maga és követői számára.

2. Ezzel ellentétes az, aki gyűlöli Allah Világosságát, sötétségben él, áskálódik és összeesküvést szervez minden ellen, ami jó. De az összeesküvés gonosza saját magára üt vissza. Össze lehet-e hasonlítani a két típust? Meglehet, hogy az emberek világának centrumaiból a gonosz vezetése dominál, de ez nem szabad, hogy elbátortalanítsa a jót. Helyes életvitelt, bánásmódot kell folytatnia és véghez kell vinni a küldetést.

[48] Allah’s Universal Plan is the Qadha wa Qadr, which is so much misunderstood. That Plan is unalterable, and that is His Will. It means that in the spiritual world, as in the physical world, there are laws of justice, mercy, grace, penalty, etc., which work as surely as anything we know. If, then, a man refuses Faith, becomes a rebel, with each step he goes further and further down, and his pace will be accelerated; he will scarcely be able to take spiritual breath, and his recovery -in spite of Allah’s mercy which he has rejected-will be as difficult as if he had to climb up to the skies. On the other hand, the godly will find, with each step, the next step easier. Jesus expressed this truth paradoxically: “He that hath, to him shall be given; but he that hath not, from him shall be taken away even that which he hath”: Mark 4:25. John 6:65 make Jesus say: “No man can come unto me, except it were given unto him of my Father.”

[48] Allah Univerzális terve a Qada, Qadr, azaz Sors, amit sok esetben félreértenek. Ennek a tervnek nincs alternatívája, mert ez Allah akarata. E szerint a spirituális világban, ahogy a fizikai világban, törvények vannak, mint jog, kegyelem, büntetés, stb. Ha valaki elutasítja a Hitet, lázadóvá lesz és minden lépés egyre gyorsabban lejjebb viszi. Nem jut spirituális levegőhöz, nem épül fel, sőt, ha elutasítja Allah kegyét, olyan leküzdhetetlen nehézséget érez, mintha az égig kellene felmásznia. A hívő, ezzel szemben, minden lépést egyre könnyebbnek talál. Erről Jézus paradox módon beszélt: „Mert akinek van, annak adatik; és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van.” (Márk 4:25), „És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki”. (János 6:65).

[49] There is scathing sarcasm here, which some of the Commentators have missed. The Pagans have generally a big Pantheon, though above it they have a vague idea of a Supreme God. But the material benefits go to the godlings, the fancied “partners” of Allah; for they have temples, priests, dedications, etc., while the true and supreme God has only lip-worship, or at best a share with numerous “partners”. This was so in Arabia also. The shares assigned to the “partners”, went to the priests and hangers-on of the “partners”, who were many and clamorous for their rights. The share assigned to Allah went to the poor, but more probably went to the priests who had the cult of the “partners”, for the Supreme God had no separate priests of His own. It is also said that when heaps were thus laid out, if any portion of Allah’s heap fell into the heaps of the “partners”, the priests greedily and promptly appropriated it, while in the contrary case, the “partners” priests were careful to reclaim any portion from what they called “Allah’s heap”. The absurdity of the whole thing is ridiculed. Allah created everything: how can He have a share?

[49] Maró gúnnyal szembesülünk. A Pogányok az istenségeket egy Panteonba helyezték, aminek fő alakja egy főisten volt. Az anyagi előnyt a kis istenek élvezték, azok, akiket Allah mellé helyeztek a rangsorban. Ők voltak a „társak”. Ezeknek voltak imahelyei, papjai és számukra felajánlásokat tettek. A „Nagy Isteneknek” csak ajkakról elhangzó ima járt, vagy legjobb esetben részt kaptak a kis isteneknek juttatott áldozatokból. Ez volt a gyakorlat Arábiában. A „társaknak” tett felajánlások, adományok, mind a papságnak, vagy segítőiknek mentek, akik rengetegen voltak, folytonosan lármáztak jogaik kikövetelése miatt. Az Allahnak tett felajánlásokat a szegényeknek kellett volna kapniuk, de legvalószínűbb, hogy végül a papsághoz jutott, akik a „társak” kultuszát művelték. A Főistennek nem volt külön papja, ezért nem volt, aki a Neki adott felajánlásokat gondozza. Ezek legtöbb esetben átkerültek a „társakhoz” és azok papjaihoz, akik mohón magukévá tették, ugyanakkor a „társaknak” juttatott adományokból nem került át semmi Allah részére. Az egész nevetséges, szarkasztikus. Ha Allah teremtett mindent, akkor milyen rész illeti Őt?

[50] The false gods and idols -among many nations, including the Arabs- were supposed to require human sacrifices. Ordinarily such sacrifices are revolting to man, but they are made “alluring” -a sacred rite- by Pagan custom, which falsely arrogates to itself the name of religion. Such customs, if allowed, would do nothing but destroy the people who practice them, and make their religion but a confused bundle of revolting superstitions.

[50] A hamis istenségek sok nép életében, így az Arabnál is, emberáldozatokat követelt. Normális esetben az emberáldozat felháborít minden jóérzésű embert, de a Pogányok ezt vallási előírásaik követésével és hamis isteneik kielégítésével törvényesítették. Ez a szokás csak arra jó, hogy gyakorlóját tönkretegye, a hiedelmet pedig megkérdőjelezze, kaotikussá tegye, míg az önmagát el nem pusztítja.

[51] A taboo of certain foods is sometimes a device of the priesthood to get special things for itself. It has to be enforced by pretending that the prohibition for others is by the Will of Allah. It is a lie or invention against Allah. Most superstitions are.

Cattle dedicated to heathen gods may be reserved from all useful work; in that case they are a dead loss to the community, and they may, besides, do a great deal of damage to fields and crops.

If meat is killed in the name of heathen gods, it would naturally not be killed by the solemn rite in Allah’s name, by which alone the killing can be justified for food. See 5:4.

[51] A tabu olyan papi módszer, amivel ételt, javakat másoknak azért tiltanak, hogy ezek a papság számára váljanak hozzáférhetővé. Istenre hivatkozva mindent megtetetettek, ezt is. Ez egy Allah ellen elkövetett kitaláció, hazugság. Legtöbbjük babona.

Pogány isteneknek felajánlott jószágot nem vettek igénybe haszonmunkára. Ezért ezek eleve veszteség voltak a közösség számára, mert amellett, hogy a köznép nem ehetett belőle, csak káruk származott belőlük, mert pusztították a veteményt.

Ha az ételt (húst) pogány isteneknek áldozzák, akkor egyértelmű, hogy nem Allah a címzettje, ezért ezt a vágást nem lehet jogszerűvé tenni és ez az étel (húst) Muszlim számára nem fogyasztható.

[52] These are further Pagan superstitions about cattle. Some have already been noted in 6:136.

[52] További Pogány hiedelmek, babonák a jószággal kapcsolatban. Lásd előző jegyzetünket 6:136.

[53] Here the same wisdom is preached from a higher motive. See what magnificent means Allah provides in nature for the sustenance of all His creatures, because He loves them all. Enjoy them in moderation and be grateful. But commit no excess, and commit no waste: the two things are the same from different angles of vision. If you do, you take away something from other creatures and Allah would not like your selfishness.

[53] Bölcselet hangzik el egy magasabb motivációval. Gyönyörű leírás Allah gondoskodó kegyelméről, a természetről, melyet minden teremtménye számára elérhetővé tesz, mert mindent és mindenkit Szeret. Élvezd azt mértékkel és légy hálás. Ne kövess el túlkapást, pazarlást. E két fogalom szinonim, ha két külön irányból tekintjük. Ha mégis ezt teszed, akkor tudd, hogy ezt Allah egy másik teremtményétől veszed el önzésed okán.

[54] Superstition kills true religion. We come back to the Arab Pagan superstitions about cattle for food. The horse is not mentioned, because horse flesh was not an article of diet and there were no superstitions about it. Sheep and goats, camels and oxen were the usual sources of meat. Sheep and goats were not used as beasts of burden, but camels (of both sexes) were used for carrying burdens, and oxen for the plough, though cows were mainly used for milk and meat.

[54] A babonák megölik az igazi vallást. Itt a jószággal és étellel kapcsolatos, Arab pogány szokások világába tévedünk. A lovat nem említi, mert lóhúst nem fogyasztottak. Birka, kecske, marha és teve voltak a legfontosabb húsforrások. Birkát és kecskét igavonásra nem használták, a tevét igen (akár hím, akár nőstény), a marhát, ökröt szántásra is befogták, a tehenet tejre és húsra hasznosították.

[55] Blood poured forth: as distinguished from blood adhering to flesh, or the liver, or such other internal organs purifying the blood.

[55] A kivéreztetés nem jelenti a belső részek, a máj és a húsban minimálisan visszamaradt vér tilalmát. Az előírás, a vágás utáni vér teljes kifolyatására vonatkozik.

[56] Zufur may mean claw or hoof; it is in the singular number; but as no animal has a single claw, and there is no point in a division of claws, we must look to a hoof for the correct interpretation. In the Jewish Law (Levi 11:3-6), “Whatsoever parteth the hoof, and is cloven-footed, and cheweth the cud, among the beasts” was lawful as food, but the camel, the coney (rabbit), and the hare were not lawful, because the do not “divide the hoof”. “Undivided hoof” therefore is the correct interpretation. These three animals, unlawful to the Jews, are lawful in Islam. 4:160.

In Levi 7:23 it is laid down that “ye shall eat no manner of fat, of ox, or of sheep or of goat.” As regard the exceptions, it is to be noticed that priests were enjoined (Levi 7:6) to eat of the fat in the trespass of offering, which was considered holy, “the rump” (back and bone) “and the fat that covereth the inwards” (entrails), (Levi 7:3).

[56] Zufur körmöt, vagy patát jelent, itt egyes számban látjuk. Mivel olyan állat nincs, aminek egy patája van, ezért a fordításban páratlan ujjú patás szerepel, ami megfelel a Zsidó Törvényeknek (Leviták 11:3-6): „ [3]Mindazt, aminek hasadt a körme, és egészen ketté hasadt körme van, és kérődző a barmok közt, megehetitek. [4] De a kérődzők és a hasadt körműek közül ne egyétek meg ezeket: A tevét, mert az kérődző ugyan, de nincs hasadt körme; tisztátalan ez néktek. [5] [66]A hörcsököt, mert kérődző ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek. [6] A nyulat, mert kérődző ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek.” Ezek az állatok az Iszlámban nem tiltottak. 4:160.

A Leviták 7:23, továbbá kifejti: „Szólj az Izráel fiainak, mondván: Az ökörnek, a báránynak és a kecskének semmi kövérjét meg ne egyétek.” De ezek a tilalmak nem vonatkoztak a papságra, Leviták 7:6: „A papok között minden férfiú eheti azt, szenthelyen egyék meg; igen szentséges az.” Továbbá Leviták 7:3: „A kövérjét pedig áldozzák meg mind, a farkát is, és amely kövér a belet takarja.”

[57] Instead of following Pagan superstitions, and being in constant terror of imaginary taboos and prohibitions, we should study the true moral law, whose sanction is Allah’s Law. The first step is that we should recognize that He is the One and Only Lord and Cherisher. The mention of goodness to parents immediately afterwards suggests: – that Allah’s love of us and care for us may -on an infinitely higher plane- be understood by our ideal of parental love, which is purely unselfish; – that our first duty among our fellow creatures is to our father and mother, whose love leads us to the conception of divine love. Arising from that is the conception of our converse duties to our children. Allah provides sustenance (material and spiritual) not only for us, but for them; hence any custom like the Pagan custom of sacrificing children of Moloch stands condemned. Then come the moral prohibitions against lewdness and all unseemly acts, relating to sex or otherwise, open or secret. This is followed by the prohibition of killing or fighting. It is not only that human life is sacred, but all life is sacred. Even in killing animals for food, a dedicatory formula “in the name of Allah” has to be employed, to make it lawful: see 5:4

[57] A Pogány babonák követése és a képzelet tabuk, tiltások árnyékában való lét helyett, az Allahtól jövő, igaz erkölcs törvényét kell tanulnunk. Első lépésben fel kell ismernünk, hogy Ő az Egy, Igazi Teremtő. A szülők tiszteletének, szeretetének kiemelése mutatja 1. Allah gondoskodását, 2. az ő magasabb besorolásukat, 3. érzékelteti az igazi szülői szeretetet, ami önzetlen, 4. a szülői szeretet példája vezet el az isteni szeretet megértéséhez.

Ugyanezt mi is kiérdemeljük, ha gyermekeinkkel támasztott kötelességeinknek eleget teszünk. Allah nekünk és nekik egyaránt gondviselést biztosít, ezért tiltottak azok a Pogány szokások, melyek során gyerekeket áldoztak fel Moloch istenség oltárán. Ezt követik az erkölcsre vonatkozó előírások, melyek a ledérség szándékát és elkövetését tiltják. Majd az emberélet kioltásának tilalmát látjuk. Nem csak az emberi élet szentségét védi az Iszlám, hanem minden életét. Állatok fogyasztásakor a vágás csak Allah nevében történhet, lásd 5:4.

[58] See 5:1

[58] Lásd 5:1

[59] The revelation to Moses went into the details of people’s lives, and thus served as a practical guide to the Jews and after them to the Christians. Admittedly the Message delivered by Christ dealt with general principles only and in no way with details. The message of Islam as in the Quran is the next complete guide in point of time after that of Moses.

[59] A Mózes által kapott kinyilatkoztatások részletesen szabályozták az emberek életét és hasznos gyakorlati Útmutatásként szolgáltak Zsidóknak és később Keresztényeknek egyaránt. A Krisztus által kapott Üzenet általános elveket tartalmazott, nem foglalkozott részletkérdésekkel. Mózes után az Iszlám Koránban lefektetett üzenete az, ami újból teljes Útmutatás.

[60] Because the diligent studies of the earlier People of the Book were in languages foreign to the new People of Islam, or because they were meant for circumstances different from those of the new world after Islam.

[60] A korábbi Írások Népeinek tudósai által használt nyelv és nyelvezet idegen volt az Iszlámot követőknek. A magyarázatok azért is eltértek, mert egyes jelentéseket más körülményekre értették.

[61] There is no merit in faith in things that you are compelled to acknowledge when they actually happen. Faith is belief in things which you do not see with your own eyes but you understand with your spiritual sense: if your whole will consents to it, it results in deeds of righteousness, which are the evidence of your faith.

The waiting in the two cases is in quite different senses: – the foolish man without faith is waiting for things which will not happen, and is surprised by the real things which do happen; – the righteous man of faith is waiting for the fruits of righteousness, of which he has an assured hope; in a higher state of spiritual elevation, even the fruits have no personal meaning to him, for Allah is to him in all: 6:162.

[61] A hitből nem származik előny akkor, ha a dolgok megtörténése idején várjuk a választ. A hit az emberi szem által nem látható dolgokba vetett hitet jelenti, miket csak spirituális érzékeléssel lehet felfogni. Ha átadjuk magunkat, egész lényünket ennek a világnak, akkor ez önkéntelenül is egy olyan útra terel minket, ami Istennek tetsző, hiszen az Ő útja.

A várakozás kétféle szempontja jelentősen eltér: 1. A hit nélküli, türelmetlen ember olyan események bekövetkezését várja, amelyek nem történnek meg és meglepődik, ha általa nem várt dolgok zajlódnak le a szeme előtt. 2. A jó szándékú hívő is várja tettei viszonzását, minek bekövetkezésében bizonyos. Azonban ő az emelkedettség egy magasabb spirituális fokán várakozik még akkor is, ha a viszonzás nem őt magát gazdagítja majd. 6:162.

[62] . Divide their religion: farraqu: 1. make a distinction between one part of it and another, take the part which suits them and reject the rest; or 2. have religion one day of the week and the world the rest of the six days; or 3. keep “religion in its right place,” as if it did not claim to govern the whole life; make a sharp distinction between the secular and the religious; or 4. show a sectarian bias, seek differences in views, so as to break up the unity of Islam.

[62] Megosztják vallásukat (farraqu): 1. Távolságot alakítanak ki a vallás különböző tanításai között és azt követik, ami jó nekik, a többit elhanyagolják. 2. A hét egy napján létezik vallás, a többi napon pedig nem vesznek róla tudomást. 3. A vallást „a maga helyén” kezelik, mintha az nem az egész életről szólna. Éles különbséget tesznek vallásos és szekuláris között. 4. Szektás elkülönülés irányába haladnak, más véleményeket fogalmaznak meg, hogy szakítást idézzenek elő Iszlámon belül.

[63] This shows the Mercy of God. If He rewards the good ten times and only once He recompenses the evil why we men pay attention on the mistakes and bad deeds of others and ignore if someone makes good?

[63] Allah kegyelme határtalan. Ha Ő tízszeresen jutalmazza a jót és csak egyszeresen adja vissza a rosszat, akkor mi, emberek miért csak mások hibáira és rossz cselekedeteire figyelünk, míg ha valaki jót tesz, tudomást sem veszünk róla?

[64] The doctrine of personal responsibility again. We are fully responsible for our acts ourselves: we cannot transfer the consequences to someone else. Nor can anyone vicariously atone for our sins. If people have honest doubts or differences about important questions of religion, they should not start futile disputes. All will be clear in the end. Our duty here is to maintain unity and discipline, and do the duty that comes to us.

[64] Mindenki saját személyében visel felelősséget. Felelősek vagyunk tetteinkért, ezeket nem ruházhatjuk másra, a következményeket pedig vállalnunk kell. Más sem vezekelhet a mi bűneinkért. Ha vallási kérdésekben kétségek, kérdések merülnek fel és különböző nézetek alakulnak ki, ezek nem csaphatnak át szégyenteljes vitákba. A végén minden tisztázódni fog. A mi dolgunk az egység, fegyelem megtartása és kötelességeink maradéktalan teljesítése.

[65] Khalifa, Khalaif, Caliph is mentioned in regard of Adam in 2:30 as Vicegerent or Agent of Allah on the earth. We are entitled for the same if we follow His order.

[65] Khalifa, Khalaif, Helytartó, amit Ádámmal kapcsolatban említett meg Allah a 2:30-ban. Hozzá hasonló módon, mi is az Ő Helytartói, „Ügynökei” vagyunk, ha követjük parancsolását.